A szabályozatlan kilépés veszélyei: Nagy-Britannia könnyen pofára eshet a Brexittel

Nagy-Britanniának az Európai Unióból való kiválásáról, a Brexitről egyelőre annyi látszik bizonyosnak, hogy kevesebb mint másfél év múlva, 2019. március 29-én, londoni idő szerint 11-kor megtörténik. Hogy pontosan mi történik, az viszont továbbra is jó kérdés, egyelőre ugyanis még az sem sikerült tisztázniuk a feleknek, hogy mennyire kíván elszakadni egymástól az Egyesült Királyság és az EU.

Első körben puha (soft) és kemény (hard) Brexitet emlegettek a szakértők. A puha Brexit nagyjából olyan állapotot jelentene, ahogyan Norvégia kapcsolódik az unióhoz: az ország nem tag, de a munkaerő például szabadon áramolhat oda-vissza. A kemény Brexit esetében nem lenne nagy közösködés, vagyis például a munkaerőt nem lenne köteles beengedni egyik fél sem. Mindkét esetben fontos elem ugyanakkor, hogy a vitás pontokban megállapodjanak egymással a felek, tehát az EU és az Egyesült Királyság.

A valamilyen formában szabályozott kilépésnél például minden londoni magyar, lengyel vagy román munkavállaló pontosan tudja majd, milyen körülmények között dolgozhat tovább, milyen juttatásokat, járandóságot, ellátást kaphat, emellett a pénzügyi szolgáltatások, a határon átnyúló ügyletek, az áfaszabályozás és minden egyéb, korábban közös, 2019 áprilisától viszont már saját szabályozás valamilyen módon összhangban marad.

Mostanra azonban a puha és a kemény kilépésnél extrémebb elképzelések is megjelentek: egyre többször kerül szóba egy harmadik lehetséges változat, a szabályozatlan kilépés, az úgynevezett no deal Brexit, amit október közepén maga Theresa May miniszterelnök is megpendített.

Nincs alku

Ez leegyszerűsítve azt jelentené, hogy az unió nem köt megállapodást az Egyesült Királysággal, és Nagy-Britannia semmilyen kötelezettséget nem vállal az EU felé. A szigetország így megszabadulna minden uniós béklyótól, és végre szabadon szárnyalhatna – vagy zuhanhatna a mélybe. A szabályozatlan Brexitnek ugyanis nem kizárólag pozitív kimenetele lehet: a várt sikerből komoly bukás is lehet, olyannyira, hogy egyes pesszimista vélemények az ország gazdaságának szétesését sem tartják kizártnak.

A szabályozatlan Brexit több szektorra is kifejezetten negatív hatással lenne: a Business Insider a Credit Suisse szakértőjére hivatkozva olyan magától értetődő területek is felsorol, mint a bankszektor vagy a légi közlekedés, de olyan, első látásra nem egyértelmű területek is szerepelnek az elemzésben, mint a nukleáris energia kérdése.

A korona legszebb gyémántja: a pénzügyi szektor

Az Egyesült Királyság egyik koronaékeszere a pénzügyi szektor, amely jelentős mértékben hozzájárul az adóbevételekhez, ebből pedig egyenesen következik, hogy a szabályozatlan Brexit a pénzügyi szféra mellett a gazdaság egészére is komoly negatív hatást gyakorolhat. Az unióban bárhol lehet pénzügyi szolgáltatást nyújtani, ha valamelyik tagállamban megfelelő szabályozás mellett működik a cég. Ám ha az Egyesült Királyság kilép az unióból, szabályozatlan Brexit esetén sima harmadik országnak minősül, így a londoni Cityben székelő cégek sokkal nehezebben szolgáltathatnak az EU-ban, mint bármely más forgatókönyv esetén.

A kutatások azt mutatják, hogy a no deal Brexit akár 65-75 ezer állás megszűnésével is járhat, ami a pénzügyi szektorbeli állások 5-6 százalékát jelenti. Emellett akár tízmilliárd fonttal is apadhatnak az adóbevételek – ez a szektor által fizetett adó 11-14 százaléka –, a bruttó hozzáadott érték pedig 18-22 milliárddal, vagyis 15-18 százalékkal eshet. Ez a brit GDP-re is katasztrofális hatást gyakorolna, 1,3 százalékponttal csökkentve a bázisértéket. A teljes adóbevétel 1,6, a teljes munkanélküliségi ráta pedig 0,2 százalékponttal csökkenne.

Semmi sem lesz levajazva

A brit mezőgazdaság a National Farmers' Union szerint már most is komoly munkaerőhiánnyal küzd, és a helyzet a Brexittel csak rosszabb lesz – szabályozatlan Brexit esetén pedig még rosszabb. A gondokat csak tetézi majd, hogy harmadik országként az Egyesült Királyságnak meg kell fizetnie a Kereskedelmi Világszervezet, a WTO szabályai szerinti exportvámokat, ha az unióban akar kereskedni. Ez például a tejtermékek esetében 36 százalék, vagyis a brit termékek sokkal rosszabb feltételekkel versenyeznének a piacon, mint most. Az uniós kilépéssel ráadásul a brit gazdák elveszítenék a mezőgazdasági támogatást, ami jelenleg jövedelmük 50-60 százalékát teszi ki.

Ez áremelést is hozhat a boltokban, különösen azért, mert az Egyesült Királyságba importált élelmiszerek után is meg kell fizetni a vámot. Ez akár nyolc százalékkal is emelheti az élelmiszerárakat, ami 0,7 százalékponttal feljebb nyomhatja az inflációt.

Az sem kizárólag brit belügy, ha a szabályozatlan Brexit következtében akadozni kezd a légi közlekedés az unió és az Egyesült Királyság között. Ha erről nem születik külön megállapodás, Nagy-Britannia egyszerű harmadik ország lesz az unió számára, ez pedig azt jelenti, hogy a légi társaságok elveszítik repülési jogaikat. Az unión belül minden légi társaság olyan útvonalakon repül, amilyeneken csak akar, ám az EU-n kívüli társaságok csak az engedélyezett útvonalakat vehetik igénybe.

Mindez azt is jelenti, hogy Budapest egyáltalán nem lesz köteles engedélyezni a brit EasyJetnek a London-Budapest járatot, főleg úgy nem, hogy a magyarországi székhelyű Wizz Air is repül ezen az útvonalon, konkurensnek pedig ott az ír Ryanair. Ugyanezt megtehetné Berlin, Párizs és sok más európai város is, amelyik nem akar harmadik országbeli konkurenciát. Az efféle korlátozások amellett, hogy kiszorítanák a brit cégeket, valószínűleg a jegyárak emelkedésével is járnának, és jelentősen összezavarnák a légi közlekedést.

Hol a kocsi, hol a gyógyszer?

Az autóipar az elsők között volt azok között a területek között, ahol a Brexit-szavazás után garanciákat adott a brit kormány: a kabinet például megígérte a japán Nissannak, hogy tovább üzemeltetheti sunderlandi gyárát. A brit autógyártás ugyanakkor ezer szállal kötődik az EU-hoz, így szabályozatlan Brexit esetén a kutatások szerint szerint az autóipar kiadásai 4,5 milliárd fonttal emelkednének, ami 15 százalékkal emelné az autóárakat. Mindez további 0,7 százalékponttal növelné az inflációt, miközben 20 százalékkal vetné vissza az autóeladásokat, legalábbis a Credit Suisse már idézett számításai szerint.

Ha a britek csapot-papot otthagyva lépnének ki az unióból, ezzel együtt pedig az uniós Euratomból (Európai Atomenergiai Közösség), az együtt járna azzal is, hogy megtorpanna a nulkeáris orvosi izotópok, nukeáris üzemanyagok és reaktorkomponensek kereskedelme, ez pedig akadályozhatja az egészségügyi ellátást.

Az Európai Gyógyszeripai Ügynökség (EMA) már áttette székhelyét Londonból Amszterdamba, de ennél jóval súlyosabb következménye lenne a no deal Brexit esetén életbe lépő vámszabályoknak. Az árakra ez követlen hatást nem gyakorolna ugyan, mert a gyógyszerek vámtartalma nulla. A kötelező ellenőrzések, vámvizsgálatok ugyanakkor jelentős fennakadást okozhatnak az ellátásban, és ez szintén áremelkedéssel járhat.