Genetikai atombombával mennek rá Kaliforniában a muslicákra

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

A Drosophila suzukii 2008-ban szállt partra az USA-ban. A magyarul a foltos- vagy pettyesszárnyú muslica néven emlegetett rovar feltehetően gyümölcsszállítmányok potyautasaként érkezett az Észak-Amerikai kontinensre, hol rövidesen a cseresznye- és meggyültetvények réme lett. Más, őshonos vagy európai eredetű gyümölcslegyekkel ellentétben ez a faj elsősorban nem a már károsodott vagy rothadó gyümölcsöt, hanem az egészséges, érésben lévő termést támadja meg. Az először a múlt század közepén Japánban leírt, feltehetőleg a Koreai-félsziget, illetve Kína területén őshonos muslica ugyanis az egészséges gyümölcsökbe rakja tojásait, a kikelő lárvák pedig a gyümölcshúson nevelkednek bebábozódásukig. 

„Az intenzív lárvakártétel nyomán másodlagosan – gomba- vagy baktériumfertőzés
következtében – rothadás alakul ki. A Drosophila suzukii már rothadófélben levő gyümölcsből rajzik” – olvasható a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapján. Az Indiától Dél-Szibériáig Ázsia szinte egész területén fellelhető muslica Amerika meghódítása után ugyanis 2009-ben Dél-Európában is megjelent, és 2013-ban már Magyarországon is fogták be példányait. Az invazív muslica nem válogatós: gazdanövénye lehet minden termesztett és vadon élő bogyós gyümölcsű (szamóca, málna, szeder, bodza, áfonya, ribiszke, egres), de a csonthéjasok is (cseresznye, őszibarack, kajszi, szilva), továbbá szőlő és kivi, de előfordulhat a már károsodott almán és körtén is. 

A foltosszárnyú muslica egy németországi borosgazda szőlőjébenFotó: FREDRIK VON ERICHSEN/dpa Picture-Alliance/AFP

Európa még csak retteg, de az Egyesült Államokban már évi 700 millió dolláros kárt okoznak a szemtelenségnél jóval durvább cselekményekre vetemedő gyümölcslegyek. A Technology Review most arról ír, hogy sikerült megoldást találni az USA mezőgazdaságát érzékenyen érintő problémára: kaliforniai cseresznye- és meggyterméktanács (a cherry angolul meggy és cseresznye is, a California Cherry Board mindkét csonthéjas gyümölcs termesztőit egyesíti) biztatására a University of California kutatói genetikai atombombával vennék fel a harcot a foltosszárnyú muslicákkal. A génrohamra, vagy génkampányra magyarítható – a 444.hu-n terjedelmes anyagban ismertetett – gene-drive technológia nem a korábbi génmódosítások srófjára jár. Inkább a természetes öröklésmenet felgyorsításáról és a program átírásáról van szó.

A klasszikus genetika szabályai alapján ugyanis egy új gén csak nagyon lassan képes elterjedni a természetben. Gregor Mendel borsókísérletei nyomán tudható, hogy az eltérő szülői génállomány átvétele és továbbörökítése nem automatikus. A legtöbb behurcolt örökítőanyag ezért nem is jelenik meg az adott populációban, a megragadás után pedig sok generációs út vezet az elterjedésig. Két évvel ezelőtt azonban a University of California kutatóinak sikerült olyan, módosított genetikai programmal bíró maláriaszúnyog-populációkat kitenyészteni, amelyekben a maláriát kiváltó Plasmodium vivax, Plasmodium ovale, Plasmodium malariae és Plasmodium falciparum nevű egysejtű paraziták előbb elpusztulnak, mint hogy a csípéssel az ember vérébe kerülnének. (Egy évvel később brit, olasz és francia kutatók csapata hasonló eljárással a maláriaszúnyogok nőstényeit sterilizáló drasztikusabb megoldással állt elő.)

A Technology Review cikke szerint a foltosszárnyú muslicák genetikai átprogramozása a fentiek alapján háromféle irányt vehet: ha sikerül megtalálni azt a gént, amely a szaporodási viselkedésüket változtatja meg, akkor a faj nem kerül veszélybe. (A gyümölcslégy lárvái a hullott gyümölcsben is megfelelően növekednek, a bebábozódáshoz pedig eddig sem volt szükségük a termésre.) Ha ez nem megy, akkor a nőstények szaporodását lehetetlenítenék el. A harmadik lehetőség, hogy kikapcsolják a muslica átteleléséért felelős a gént, így a tavaszt már nem éri meg. A biológiai sokféleségért aggódók megnyugtatására a terméktanács azt hozza fel, hogy így mégiscsak jobban járna mindenki, mint az amúgyis végveszélyben lévő beporzó rovarokat is pusztító rovarölőszerek alkalmazásával.