A Karikó Katalin és Drew Weissman által szabadalmaztatott eljárás reményt ad arra, hogy a koronavírus ellen kifejlesztett technológiát a jövőben olyan súlyos betegségek gyógyítására is be lehet vetni, mint a sarlósejtes vérszegénység, a cisztás fibrózis, a melanoma vagy a tüdőrák.
Friss eredmények szerint az Anopheles gambiae egyedeinek több mint fele túlélte a permetezést, miközben egy másik maláriaszúnyog-fajhoz tartozó vérszívók elpusztultak.
A vírusnak óriási vállalkozás egy szúnyog gyomrából odáig eljutni, hogy a következő csípésnél már egy másik embert fertőzhessen meg. Szerencsére úgy tűnik, hogy a SARS-CoV-2 legalább erre nem képes.
A felmelegedéssel évről évre nagyobb területet hódítanak meg a maláriaszúnyogok, és ugyan a mérsékelt éghajlaton ma már ritkán okoz megbetegedést az általuk terjesztett parazita, a madárpopuláció vizsgálata azt mutatja, hogy a fertőzési arány növekedése összefügg az éghajlatváltozással.
A himlő ellenszerét egy nyolcéves gyereken kísérletezték ki a 18. század végén, de az emberkísérletek még mindig nélkülözhetetlenek az orvostudomány számára. De vajon mennyire etikus pénzért megfertőzni másokat?
Az ázsiai foltosszárnyú muslica alig egy évtizede szállt partra Amerikában, de már így is 700 millió dolláros kárt okoz évente. A hagyományos rovarölőszerek a vészesen fogyatkozó méheket is kiirtanák, így a kutatók más módszerhez fordultak.
Egy zanzibári kísérletben egyelőre a maláriát terjesztő szúnyogok petéinek és lárváinak helyet biztosító vízterületeket térképezték fel drónokkal, de később akár közvetlen rovarirtást is végezhetnek velük.