A klímaváltozás kisöpri a maláriát Nyugat- és Közép-Afrikából
A legújabb modellszámítások szerint a jelenlegi járványgócpontok felmelegedése ellehetetleníti a maláriaszúnyogok és az általuk terjesztett kórokozók életfeltételeit.
A legújabb modellszámítások szerint a jelenlegi járványgócpontok felmelegedése ellehetetleníti a maláriaszúnyogok és az általuk terjesztett kórokozók életfeltételeit.
Átment egy fontos laboratóriumi teszten egy gene drive, ami meggátolja a maláriát okozó paraziták fejlődését szúnyogokban. A kutatók szerint ezzel sikerült igazolni, hogy a technológia Afrikában, valós körülmények között is működhet.
A gyógyszert eredetileg egy ritka genetikai rendellenességben, az alkaptonúriában szenvedő betegek kapják, a felfedezés különösen hasznos lehet a malária elleni küzdelemben, sőt, hosszabb távon még a nitinizon árát is csökkentheti.
Az államban négy fertőzöttet azonosítottak, az Egyesült Államokban húsz éve nem fordult elő maláriás megbetegedés.
A betegségbe 2021-ben több mint 600 ezer ember, többségében gyermek halt bele.
Az oxfordi Jenner Intézet vezetésével nemzetközi összefogásban fejlesztett készítmény tömeggyártása állítólag nagyságrendekkel olcsóbb, mint az eddigi oltóanyagoké.
Valakinek a piócákat is meg kell etetni és a nyálkahal nyálkáját is össze kell gyűjteni, hogy előrébb menjen a tudomány. De holttestfarmernek, kórházi szervdarálónak vagy szennyvízcsatorna-búvárnak sem áll olyan, aki nem elég eltökélt.
A jelenleg használt egyetlen vakcina, a Mosquirix mindössze 39 százalékos hatásosságú, a BioNTech oltása a tervek szerint 90 százalékos lenne, és nonprofit alapon terjesztenék Afrikában.
Maláriamentesnek minősítette Kínát az Egészségügyi Világszervezet. Az országban évtizedek óta küzdenek a kórral, amely a negyvenes években évente 30 millió embert fertőzött meg és 300 ezer áldozatot követelt, ennek most vége.
A nőstény szúnyogoknak jó okuk van rá, hogy fejünk közelében repkedjenek, bár a maguk részéről jobban kedvelik a lábfejet borító baktériumok szagát. A zümmögésük csak melléktermék, és nem is nekünk szól.
A Karikó Katalin és Drew Weissman által szabadalmaztatott eljárás reményt ad arra, hogy a koronavírus ellen kifejlesztett technológiát a jövőben olyan súlyos betegségek gyógyítására is be lehet vetni, mint a sarlósejtes vérszegénység, a cisztás fibrózis, a melanoma vagy a tüdőrák.
Friss eredmények szerint az Anopheles gambiae egyedeinek több mint fele túlélte a permetezést, miközben egy másik maláriaszúnyog-fajhoz tartozó vérszívók elpusztultak.
A vírusnak óriási vállalkozás egy szúnyog gyomrából odáig eljutni, hogy a következő csípésnél már egy másik embert fertőzhessen meg. Szerencsére úgy tűnik, hogy a SARS-CoV-2 legalább erre nem képes.
A felmelegedéssel évről évre nagyobb területet hódítanak meg a maláriaszúnyogok, és ugyan a mérsékelt éghajlaton ma már ritkán okoz megbetegedést az általuk terjesztett parazita, a madárpopuláció vizsgálata azt mutatja, hogy a fertőzési arány növekedése összefügg az éghajlatváltozással.
A himlő ellenszerét egy nyolcéves gyereken kísérletezték ki a 18. század végén, de az emberkísérletek még mindig nélkülözhetetlenek az orvostudomány számára. De vajon mennyire etikus pénzért megfertőzni másokat?