Új középkor felé haladunk?
Az Impakták podcast legújabb, neomedievalizmusról szóló adásában Kelemen Zoltánnal beszélgetünk arról, hogy napjainkban miként fedezhetők fel egyre gyakrabban „középkori” tendenciák a popkultúrától a világpolitikáig.
Varga Máté
Parazita gombák és „zombi” hangyák: amibe még a harcedzett biológus is beleborzong
A The Last of Us sikerét meglovagolva az Impakták új adásában annak járunk utána, hogy miképp veheti át egy gomba a kontrollt egy állat felett, és mi lehet ennek az értelme evolúciós szemszögből. És persze a nagy kérdés: létezhet olyan gomba, ami bennünket is zombivá tesz?
Kétszáz éve született Gregor Mendel, a genetika atyja
Mendelt mindenki klasszikus borsókísérleteiről és a belőlük levezetett genetikai törvényekről ismeri. Azt azonban már kevesen tudják, hogy a történet nem Mendellel és nem borsókkal kezdődött. Erről szól az Impakták podcast új epizódja.
Impakták: Tengeri gyűrűsféreg segít megérteni az idegrendszer eredetét és evolúcióját
Az Impakták legújabb adásában Jékely Gáspárral beszélgetünk arról, hogyan és miért jöhetett létre az állatokban az idegrendszer, miként lehet ezt egy tengeri gyűrűsféreg segítségével tanulmányozni, és mire számíthatunk a következő évek agykutatási trendjei között.
Minden ellenkező állítás ellenére pusztán a DNS-ből nem lehet pontosan megjósolni, milyen lesz a gyereked
Természetes, hogy minden szülő a legjobbat akarja a gyerekének, de a poligénes pontszámokban utazó cégek nem fejtik ki ügyfeleiknek a módszereikben rejlő bizonytalanságot. Így alulinformált szülők hoznak meg etikailag kérdéses, egészségügyileg és társadalmilag indokolatlan döntéseket.
Melegség és balítélet
A balkezesség és a homoszexualitás az emberi történelem során szinte mindig megbélyegzett sorsot jelentett. Az elmúlt száz évben azonban eleget megtudtunk ezeknek a jellegzetes viselkedésmintáknak a kialakulásáról ahhoz, hogy a hozzájuk kapcsolódó előítéleteinket ugyanúgy száműzzük a gondolkodásunkból, mint a napfogyatkozástól vagy a hullócsillagoktól való oktalan rettegést.
Hamarabb teszi lábát az ember a Marsra, mint egy valós Jurassic Parkba
Elon Musk közeli munkatársa, Max Hodak elengedte a fantáziáját, amikor azt mondta, hogy 15 év alatt Jurassic Parkot lehetne teremteni. Senki ne élje bele magát.
Hasznos sejthalál a fejlődő agyban – magyar kutatók azonosították a kóbor sejtek gyilkosát
Miért fontos, hogy elpusztuljanak a fejlődő agyban azok a sejtek, amelyek egyszer csak elveszítik a kapcsolatukat a környezetükkel? Hogyan kapcsolódik ehhez az alkohol, és miért foglalkozik egy kannabiszkutató ilyesmivel? Katona István neurobiológussal, a KOKI áttörő kutatásának vezetőjével beszélgettünk.
Mennyire veszélyes az iskolakezdés a járvány idején?
A jelenlegi tudományos konszenzus szerint a felső tagozatosok és a gimnazisták esetében hordoz kockázatokat az iskolák megnyitása, de az alsó tagozatosok iskolába járása járványügyi szempontból az egyik legkevésbé veszélyes közösségi tevékenység.
Létezik-e „Árpád-házi gén”?
Ha az Árpád-háznak bizonyíthatóan vannak ma is élő leszármazottai, a genetika törvényszerűségei miatt Európában mindenki vissza tudja vezetni a családfáját az Árpád-házig. De akkor mit bizonyít III. Béla Y kromoszómájának vizsgálata?
5 életbe vágó kérdés a koronavírusról, amikre még mindig nem tudjuk a választ
Mi a fertőzés pontos dinamikája? Milyen szerepet játszanak a megbetegedésben a gének? Mi a helyzet a gyerekekkel, a háziállatokkal és a szövődményekkel? Sokat tudunk, de nem eleget.
A Holt-tengeri tekercsek titkait nemcsak a rájuk írt információ fedheti fel, hanem a genetika is
A DNS már nemcsak emberi maradványok, hanem ősi állati szövetek, például pergamendarabok vizsgálata révén segíthet jobban megérteni a történelmet.
Hány SARS-CoV-2-vírustörzsről tudunk?
Spoiler: egyről. De ez nem jelenti sem azt, hogy a vírus nem változik, sem azt, hogy egyszer majd nem alakulhat ki egy új törzs.
A mai magyaroknak genetikailag szinte semmi közük a honfoglalókhoz
Az elmúlt néhány évtizedben a genetika és a régészet alaposan átírta, hogy mit is gondolunk a mai magyarság eredetéről, kialakulásáról: a honfoglaló törzseket például sokféleség jellemezte, genetikai vonaluk pedig fokozatosan felszívódott a 11-12. századra.
A dolgok DNS-e: a jövő tárgyai saját keletkezésükről hordoznak majd információt
Logikusnak tűnhet, hogy műanyag tárgyaknak nincs DNS-ük. De még akár ez is megváltozhat a közeljövőben.