Hamarabb teszi lábát az ember a Marsra, mint egy valós Jurassic Parkba
Elon Musk közeli munkatársa, Max Hodak elengedte a fantáziáját, amikor azt mondta, hogy 15 év alatt Jurassic Parkot lehetne teremteni. Senki ne élje bele magát.
Varga Máté összes cikke
Hasznos sejthalál a fejlődő agyban – magyar kutatók azonosították a kóbor sejtek gyilkosát
Miért fontos, hogy elpusztuljanak a fejlődő agyban azok a sejtek, amelyek egyszer csak elveszítik a kapcsolatukat a környezetükkel? Hogyan kapcsolódik ehhez az alkohol, és miért foglalkozik egy kannabiszkutató ilyesmivel? Katona István neurobiológussal, a KOKI áttörő kutatásának vezetőjével beszélgettünk.
Mennyire veszélyes az iskolakezdés a járvány idején?
A jelenlegi tudományos konszenzus szerint a felső tagozatosok és a gimnazisták esetében hordoz kockázatokat az iskolák megnyitása, de az alsó tagozatosok iskolába járása járványügyi szempontból az egyik legkevésbé veszélyes közösségi tevékenység.
Létezik-e „Árpád-házi gén”?
Ha az Árpád-háznak bizonyíthatóan vannak ma is élő leszármazottai, a genetika törvényszerűségei miatt Európában mindenki vissza tudja vezetni a családfáját az Árpád-házig. De akkor mit bizonyít III. Béla Y kromoszómájának vizsgálata?
5 életbe vágó kérdés a koronavírusról, amikre még mindig nem tudjuk a választ
Mi a fertőzés pontos dinamikája? Milyen szerepet játszanak a megbetegedésben a gének? Mi a helyzet a gyerekekkel, a háziállatokkal és a szövődményekkel? Sokat tudunk, de nem eleget.
A Holt-tengeri tekercsek titkait nemcsak a rájuk írt információ fedheti fel, hanem a genetika is
A DNS már nemcsak emberi maradványok, hanem ősi állati szövetek, például pergamendarabok vizsgálata révén segíthet jobban megérteni a történelmet.
Hány SARS-CoV-2-vírustörzsről tudunk?
Spoiler: egyről. De ez nem jelenti sem azt, hogy a vírus nem változik, sem azt, hogy egyszer majd nem alakulhat ki egy új törzs.
A mai magyaroknak genetikailag szinte semmi közük a honfoglalókhoz
Az elmúlt néhány évtizedben a genetika és a régészet alaposan átírta, hogy mit is gondolunk a mai magyarság eredetéről, kialakulásáról: a honfoglaló törzseket például sokféleség jellemezte, genetikai vonaluk pedig fokozatosan felszívódott a 11-12. századra.
A dolgok DNS-e: a jövő tárgyai saját keletkezésükről hordoznak majd információt
Logikusnak tűnhet, hogy műanyag tárgyaknak nincs DNS-ük. De még akár ez is megváltozhat a közeljövőben.
10 millió eurós pályázat keretében kutatják a kora középkori Kárpát-medencében élők génjeit
A népvándorlások-kora, a Nyugatrómai Birodalom összeomlása, végül az Avar Kaganátus kialakulása a Kárpát-medence történelmének egyik legmozgalmasabb időszaka volt. Az Európai Kutatási Tanács (ERC) által a napokban díjazott, magyar érdekeltségű HistoGenes pályázat ezt az időszakot segít majd jobban megismerni.
Lezárult a Qubit 2019-es esszéversenye, íme a győztesek!
63 esszé érkezett a 22. századi ember témájában, a zsűrinek nehéz dolga volt, de végül meghozta a döntést. Köszönjük a jobbnál jobb írásokat, és gratulálunk a győzteseknek!
Nem pusztán génjeink határozzák meg, milyenek vagyunk
Tévedés azt hinni, hogy ha majd kellően feltárjuk örökítőanyagunk rejtelmeit, pusztán a DNS alapján megjósolhatóvá válik bárki jelleme. A genomra inkább érdemes receptként, mintsem tervrajzként gondolni: nem a pontos, végső állapot leírását találjuk benne, hanem a lépéseket, amelyeket követve eljutunk a kifejlett szervezethez.
Hogyan fog kinézni a 22. század embere? – Esszéverseny
Írd meg nekünk maximum 1000 szó terjedelemben a esszeverseny@qubit.hu címre, és nyerj genom-szekvenálást és Qubit-megjelenést!
Elkészült a LilBubome, a sztárrá vált kismacska genomjának részletes elemzése
Lehet-e egy internetes mémcica igazi kutatás alanya? A válasz igen, és a LilBubome nemcsak arra ad választ, hogy milyen genetikai betegségben szenved a cuki kismacska, de azt is megmutatja, hogy kell sikeresen csinálni a közösségi finanszírozású kutatást.
Meghalt a 20. század egyik legnagyobb hatású magyar biológusa, Ullmann Ágnes
Hétfőn halt meg a kiváló magyar tudós, aki a második világháború és az 56-os forradalom árnyékában vált kutatóvá itthon, majd a Nobel-díjas Jacques Monod laboratóriumában lett a mikrobiális genetika egyik kiemelkedő alakja.
DNS-be illeszthető új nukleotidokat fedeztek fel
Mi lenne, ha megdupláznánk a DNS-t alkotó nukleotidok számát négyről nyolcra? A jelek szerint a molekula alaptulajdonságai nem változnának, viszont lehetőségek széles spektruma tárulhat fel előttünk.
Publikációs dráma a magyar tudományban: a magyar fél keménykedése éppen, hogy üdvözlendő
Az Elsevier lekapcsolta a villanyt a magyar kutatóknak, de tudni kell, hogy a tudományos kiadó üzleti modellje fenntarthatatlan, és vannak alternatívái. Itt az ideje felismerni és felkarolni ezeket.
Felelőtlen egotrip nyomán születtek a génszerkesztett kínai ikrek, Lulu és Nana
Két hét után többet tudunk az első genomszerkesztett ikerpárról, de minden újabb információ azt látszik alátámasztani, hogy ez a kockázatos és fölösleges beavatkozás csak a kutatást vezető Csienkuj He nagyravágyásáról szól.
Lulu és Nana: megszülettek a világ első génszerkesztett gyerekei
Kínában a közelmúltban megszületett a világ első, genomszekesztést hordozó ikerpárja. A beavatkozás tudományos értéke nem nagy (már évek óta nem kérdés, hogy ezt lehet), ugyanakkor etikaliag erősen ingoványos talajra érkeztünk, a bejelentés után saját egyeteme is felfüggesztette az érintett kutatót.
Az örökítőanyagod akkor is árulkodik rólad, ha soha nem csináltál DNS-tesztet
Az egyre olcsóbb DNS-tesztek korában legszemélyesebb adatunk, saját genomszekvenciánk is sokkal nyilvánosabb, mint gondolnánk vagy szeretnénk – még akkor is, ha személy szerint soha nem használunk ilyen teszteket.
A publikus boncolástól a majom formájú szatírig – így zajlott az ismeretterjesztés a reneszánszban
Andreas Vesalius anatómia atlasza, a Fabrica mérföldkő a vizuális ismeretterjesztés történetében. A sok látványos csontváz és izomember ellenére a korabeli felhasználók érdeklődését elsősorban a nemi szervek keltették fel. Erről és a reneszánsz ismeretterjesztés egyéb érdekességeiről beszélgetünk Margócsy Dániellel az impakták legújabb adásában.
Mindenki másképp egyforma – folytatódik a nagy genetikai őskeresés
A mai európaiak mindannyian egyszerre gótok, gepidák, hunok, avarok, dákok és magyarok. A nagy genetikai őskeresés folytatásaként bejárjuk a nagy genetikai családfaerdőt.
A nagy genetikai őskeresés
Mik vogymuk, magyarok? Hunok, avarok vagy egy genetikai konglomerátum? Egyre több adat kerül elő a honfoglalók és az őslakos avarok genetikai összetételéről. De ki az a mitokondriális Éva, és mi köze az Y kromoszómás Ádámhoz?