Lehet-e egy internetes mémcica igazi kutatás alanya? A válasz igen, és a LilBubome nemcsak arra ad választ, hogy milyen genetikai betegségben szenved a cuki kismacska, de azt is megmutatja, hogy kell sikeresen csinálni a közösségi finanszírozású kutatást.
Hétfőn halt meg a kiváló magyar tudós, aki a második világháború és az 56-os forradalom árnyékában vált kutatóvá itthon, majd a Nobel-díjas Jacques Monod laboratóriumában lett a mikrobiális genetika egyik kiemelkedő alakja.
Mi lenne, ha megdupláznánk a DNS-t alkotó nukleotidok számát négyről nyolcra? A jelek szerint a molekula alaptulajdonságai nem változnának, viszont lehetőségek széles spektruma tárulhat fel előttünk.
Az Elsevier lekapcsolta a villanyt a magyar kutatóknak, de tudni kell, hogy a tudományos kiadó üzleti modellje fenntarthatatlan, és vannak alternatívái. Itt az ideje felismerni és felkarolni ezeket.
Két hét után többet tudunk az első genomszerkesztett ikerpárról, de minden újabb információ azt látszik alátámasztani, hogy ez a kockázatos és fölösleges beavatkozás csak a kutatást vezető Csienkuj He nagyravágyásáról szól.
Kínában a közelmúltban megszületett a világ első, genomszekesztést hordozó ikerpárja. A beavatkozás tudományos értéke nem nagy (már évek óta nem kérdés, hogy ezt lehet), ugyanakkor etikaliag erősen ingoványos talajra érkeztünk, a bejelentés után saját egyeteme is felfüggesztette az érintett kutatót.
Az egyre olcsóbb DNS-tesztek korában legszemélyesebb adatunk, saját genomszekvenciánk is sokkal nyilvánosabb, mint gondolnánk vagy szeretnénk – még akkor is, ha személy szerint soha nem használunk ilyen teszteket.
Andreas Vesalius anatómia atlasza, a Fabrica mérföldkő a vizuális ismeretterjesztés történetében. A sok látványos csontváz és izomember ellenére a korabeli felhasználók érdeklődését elsősorban a nemi szervek keltették fel. Erről és a reneszánsz ismeretterjesztés egyéb érdekességeiről beszélgetünk Margócsy Dániellel az impakták legújabb adásában.
A mai európaiak mindannyian egyszerre gótok, gepidák, hunok, avarok, dákok és magyarok. A nagy genetikai őskeresés folytatásaként bejárjuk a nagy genetikai családfaerdőt.
Mik vogymuk, magyarok? Hunok, avarok vagy egy genetikai konglomerátum? Egyre több adat kerül elő a honfoglalók és az őslakos avarok genetikai összetételéről. De ki az a mitokondriális Éva, és mi köze az Y kromoszómás Ádámhoz?