Az Impakták podcast legújabb, neomedievalizmusról szóló adásában Kelemen Zoltánnal beszélgetünk arról, hogy napjainkban miként fedezhetők fel egyre gyakrabban „középkori” tendenciák a popkultúrától a világpolitikáig.
A The Last of Us sikerét meglovagolva az Impakták új adásában annak járunk utána, hogy miképp veheti át egy gomba a kontrollt egy állat felett, és mi lehet ennek az értelme evolúciós szemszögből. És persze a nagy kérdés: létezhet olyan gomba, ami bennünket is zombivá tesz?
Mendelt mindenki klasszikus borsókísérleteiről és a belőlük levezetett genetikai törvényekről ismeri. Azt azonban már kevesen tudják, hogy a történet nem Mendellel és nem borsókkal kezdődött. Erről szól az Impakták podcast új epizódja.
Az Impakták legújabb adásában Jékely Gáspárral beszélgetünk arról, hogyan és miért jöhetett létre az állatokban az idegrendszer, miként lehet ezt egy tengeri gyűrűsféreg segítségével tanulmányozni, és mire számíthatunk a következő évek agykutatási trendjei között.
Természetes, hogy minden szülő a legjobbat akarja a gyerekének, de a poligénes pontszámokban utazó cégek nem fejtik ki ügyfeleiknek a módszereikben rejlő bizonytalanságot. Így alulinformált szülők hoznak meg etikailag kérdéses, egészségügyileg és társadalmilag indokolatlan döntéseket.
A balkezesség és a homoszexualitás az emberi történelem során szinte mindig megbélyegzett sorsot jelentett. Az elmúlt száz évben azonban eleget megtudtunk ezeknek a jellegzetes viselkedésmintáknak a kialakulásáról ahhoz, hogy a hozzájuk kapcsolódó előítéleteinket ugyanúgy száműzzük a gondolkodásunkból, mint a napfogyatkozástól vagy a hullócsillagoktól való oktalan rettegést.
Elon Musk közeli munkatársa, Max Hodak elengedte a fantáziáját, amikor azt mondta, hogy 15 év alatt Jurassic Parkot lehetne teremteni. Senki ne élje bele magát.
Miért fontos, hogy elpusztuljanak a fejlődő agyban azok a sejtek, amelyek egyszer csak elveszítik a kapcsolatukat a környezetükkel? Hogyan kapcsolódik ehhez az alkohol, és miért foglalkozik egy kannabiszkutató ilyesmivel? Katona István neurobiológussal, a KOKI áttörő kutatásának vezetőjével beszélgettünk.
A jelenlegi tudományos konszenzus szerint a felső tagozatosok és a gimnazisták esetében hordoz kockázatokat az iskolák megnyitása, de az alsó tagozatosok iskolába járása járványügyi szempontból az egyik legkevésbé veszélyes közösségi tevékenység.
Ha az Árpád-háznak bizonyíthatóan vannak ma is élő leszármazottai, a genetika törvényszerűségei miatt Európában mindenki vissza tudja vezetni a családfáját az Árpád-házig. De akkor mit bizonyít III. Béla Y kromoszómájának vizsgálata?
Mi a fertőzés pontos dinamikája? Milyen szerepet játszanak a megbetegedésben a gének? Mi a helyzet a gyerekekkel, a háziállatokkal és a szövődményekkel? Sokat tudunk, de nem eleget.
A DNS már nemcsak emberi maradványok, hanem ősi állati szövetek, például pergamendarabok vizsgálata révén segíthet jobban megérteni a történelmet.
Spoiler: egyről. De ez nem jelenti sem azt, hogy a vírus nem változik, sem azt, hogy egyszer majd nem alakulhat ki egy új törzs.
Az elmúlt néhány évtizedben a genetika és a régészet alaposan átírta, hogy mit is gondolunk a mai magyarság eredetéről, kialakulásáról: a honfoglaló törzseket például sokféleség jellemezte, genetikai vonaluk pedig fokozatosan felszívódott a 11-12. századra.
Logikusnak tűnhet, hogy műanyag tárgyaknak nincs DNS-ük. De még akár ez is megváltozhat a közeljövőben.