„A hálózatok olyanok, mint az organizmusok: megszületnek, megnőnek és meghalnak. Szerencsére most egy dinamikus halott testtel van dolgunk” – mondta Kertész János fizikus, a CEU hálózatkutató programjának vezetője, egyike azoknak a tudósoknak, akik a magyar közösségi oldal, az iWiW óriási – és valóban halott – adatbázisát elemezték.

A közösségi oldal korát megelőző magyar innováció volt, 2002 áprilisában indult, három évig csendben és viszonylag szűk, pár tízezres elit körben működött, majd 2005-ben, miután nagyobb ráncfelvarráson esett át, hirtelen meredeken emelkedni kezdett a népszerűsége, nagyjából az internetpenetráció alakulásával párhuzamosan.

Az iWiW-en a kapcsolatok magyar módra szerveződtek: nagyon fontosak voltak a családi kötelékek, különösen a közösségi oldal életének középső és utolsó szakaszában (az első, innovációs időszakban működése inkább emlékeztetett a Facebookéra).

2006-ban a Magyar Telekom megvásárolta az oldalt, ezután valóban tömegessé vált, szinte minden magyar internetező fent volt rajta nagymamáktól az unokákig, hat éven keresztül a legnézettebb magyar weboldal volt. 2011-ben – nem függetlenül attól, hogy 2008-ban megjelent a Facebook magyar verziója, majd 2010-ben átvette a piacot – az iWiW népszerűség-növekedése megállt, pedig akkor törölték el a korábban a terjeszkedését korlátozó meghívásos rendszert. Alig kellett hozzá két év, és a korát megelőző magyar újításnak végleg befellegzett.

Az iwiw-tagokról szóló anonim adathalmazt az International Business School (IBS) vásárolta meg az Origótól. A sajátosan magyar korpuszra szociológusok, fizikusok, hálózatkutatók, földrajztudósok vetették rá magukat. OTKA-pénzből finanszírozott többéves munkájuk eredményeit szerdán a Társadalomtudományi Kutatóközpontban rendezett angol nyelvű konferencián mutatták be.

Közösség, háló, periféria

„Tudomány-módszertanilag teljesen új helyzet, amikor kutatók százmilliós adatbázisokat elemezhetnek, ritka, hogy egy hálózatról ennyi adat rendelkezésre álljon. Ráadásul ebben a projektben természet- és társadalomtudósok dolgoztak együtt” – mondta a kutatás jelentőségéről Ságvári Bence szociológus, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának tudományos munkatársa, a kutatás vezetője.

Eddig nem sokszor volt lehetőség arra, hogy részletesen elemezzék, hogyan alakul ki és nő meg egy online közösségi hálózat, hogyan kapcsolódnak egymáshoz az emberek, hogyan terjednek az információk – folytatta Ságvári, aki szerint az iWiW-ben felfedezett mintázatok nem csak az online térben érvényesek, a magyarok kapcsolatai élőben is hasonlóan szerveződnek. Kiderült például, milyen nagy szerepe van idehaza a centrum-periféria megoszlásnak, mennyire másképp ágyazódik saját közösségeibe valaki, aki a széleken él, mint aki a fővárosban vagy vidéki központokban.

Ekkora adathalmaz birtokában ráadásul szükségszerűen érvényesebb megállapítások születnek, mint például az önbevallásos felmérésekben, ahol a résztvevők szubjektív megfontolásai torzíthatják az eredményt. Ahogy a konferencián elhangzott, ritka lehetőség az is, hogy egy online közösségi hálót úgy tanulmányozhassanak a kutatók, hogy az már megszűnt változni.

Bár a kapcsolatok iránya, terjedése, élettartama pontosan mérhető, azok minőségéről nem árult el sokat a korpusz – nem derül ki például, hogy az iWiW-tagok befektették-e a társadalmi tőkét, használták-e előrejutásra a kapcsolataikat. Emellett korlátozta a kutatók munkáját az is, hogy bizonyos adatokhoz nem fértek hozzá, másfélmillió iWiW-tag például titkolta a korát.

Az iWiW számokban és időben

• 4,611 millió felhasználója volt a csúcsponton,

• köztük 924,248 millió kapcsolatot számoltak össze.

• Az ismerősök átlagos száma 210 volt.

• A legtöbb interurbán kapcsolat – 1,8 millió – Budapestet és Debrecent kötötte össze.

• A felhasználók többsége, mintegy 55 százaléka nő volt,

• az átlagos életkor a regisztrációnál 32,62 év volt.

• 2002. árpilis 14-én indult,

• 2005-ig egy 10-20 ezres fővárosi értelmiségi réteg klubjaként működött,

• 2005-től 2010-ig a legnézettebb magyar szájt volt

• 2006-ban vásárolta meg a Magyar Telekom,

• 2006-tól óriási, két évig tartó növekedés kezdődött.

• 2007. április 30.: a regisztráció átlagos dátuma.

• 2008-ban lépte át a hárommilliós felhasználószámot,

• 2010-ben megkezdődött az összeomlás.

• 2011-ben eltörölték a meghívós rendszert.

• 2012. április 22.: az iwiwről való kiiratkozás átlagos napja.

Nem megy sokkal messzebb a szomszéd falunál

Mint Lengyel Balázs, az MTA KRTK Lendület csoportvezetője elmondta, az iWiW hálózata Budapestről indult ki, előbb az agglomerációban, majd a vidéki központokban terjedt el, 2006-ban, a robbanás évében pedig rövid idő alatt az egész országot benőtte. A csúcsidőszakban 3400 magyar település közül 2400-ban élt olyan lakos, aki regisztrálta magát az iWiW-en.

A kutatók megfigyelték, hogy a kezdeti néhány évben, az úgynevezett innovációs időszakban a legtöbb meghívót a fővárosból küldték, az iWiW következő, early adopter (korai felhasználó) fázisában azonban a vidéki központokból. Eleinte a városlakók rendelkeztek több kapcsolattal, de az iWiW életciklusának vége felé inkább a széleken élők gyűjtötték a barátokat, amikor az early adopterek már elvesztették érdekődésüket az iwiw-barátkozás iránt.

Az adatok elemzéséből az is kiderült, hogy a felhasználók közül az innovátorok inkább egymáshoz kapcsolódtak, és kevésbé az early adopterekhez.

Több adat is arra utal, hogy a magyar közösségi háló fontos kapcsolattartó eszközzé vált a fővárostól távolabb eső kistelepüléseken élőknek. Jakobi Ákos, az ELTE TTK Földrajz és Földtudományi Intézetének geográfusa és geoinformatikusa az adatlapok helyinformációi, valamint a meghívók elemzésével arra jutott, hogy a földrajzi adottságok a vártnál jobban meghatározzák a hálózati topológiát, legalábbis az iWiW esetében. Megfigyelte például, hogy a vidéki kisvárosokban, falvakban élő iWiW-felhasználók legerősebb kapcsolatai szűkebb környezetükhöz kötődtek.

Török János, a BME Elméleti Fizika Tanszékének docense szerint jellemző, hogy az individuumnak a kis közösségek a legfontosabbak. Az iWiW korpuszát vizsgálva is ezen az elven szerveződő, homofil közösségeket talált. Egy kistelepülésen élő felhasználót a saját falujában, a közeli városban, illetve a közeli településeken élőkhöz fűzik a legerősebb kötelékek.

A szomszédos falvak tehát egymással formálták a legerősebb kapcsolatokat, de ahogy Jakobi Ákos a gyengébb kapcsolatokat is elkezdte vizsgálni, földrajzilag kiterjedtebbé vált a kép.

Hogy ez a térbeli elkülönülés mennyire meghatározó, bizonyítja az is, hogy a Balaton északi és déli partján élő iWiW-ezők között milyen kevés erős nexus volt, miközben a part vonala mentén kelet-nyugati irányban bőségesen tenyésztek a kapcsolatok.

Az iWiW teljes életciklusa során jellemző volt, hogy a meghívók közül a legtöbbet ugyanarra a településre küldték, ahol a küldő élt, miközben a más városba szóló meghívók részaránya mindössze 5 százalék körül alakult. Csak a 2005 októberétől 2007 októberéig terjedő csúcsidőszakban nőtt meg egy kicsit, de akkor is 9 százalék alatt maradt.

Az iWiW miatt kezdtek el internetezni

Egy innováció akkor terjedhet könnyen, ha használata relatív előnnyel jár, ha kompatibilis a meglévő értékekkel (ez az iWiW-nél megvolt, hiszen a kíváncsiság és a kapcsolatok utáni vágy, a törekvés mások utánzására alapvető emberi adottság). Ha egyszerű a használata (ez is stimmelt, a kutatók szerint sok magyar az iWiW miatt kezdett el internetezni), és kockázat nélkül kipróbálható (az iWiW olyan korban kezdett el terjeszkedni, amikor az adatvédelmi aggályok még nem vertek gyökeret a felhasználók fejében). Minden adott volt tehát a közösségi oldal felfutásához.

Az iWiW az első években teljesen nyitott volt, bárkiről bármit meg lehetett tudni, amit az adatlapján feltüntetett, később néhány lehetőséget lezártak. Érdekesség, hogy a Facebook evolúciójában ezzel éppen ellentétes trend valósul meg a privátszférát illetően – hangzott el Ságvári Bence és Koltai Júlia, az ELTE TáTK adjunktusának előadásában.

Az iWiW legkorábbi használói, az innovátorok 62 százaléka budapesti volt, az utolsó időszakban csatlakozók, a lemaradók között a fővárosiak részaránya csak 14,6 százalék volt. A teljes felhasználói bázisnak mindössze 21,2 százaléka volt budapesti. Az innovátorok átlagéletkora 25-26 év volt, míg a lemaradóké 35-36 év. A történelem első iWiW-meghívóit az innovátorok saját korosztályuknak küldték ki, az early adopterek már a náluk valamivel idősebb korosztály felé is nyitottak, az early majoritynek nevezett derékhad már idősebbeknek és fiatalabbaknak is nagy mennyiségben küldött meghívót.

Miközben az iWiW felépítésében egyre több generáció vett részt az idő előrehaladtával, a medián kor nem nagyon változott – állapították meg a szociológusok. Az iWiW-en mért aktivitás korrelált az internetellátottsággal.

Az összeomlás

Érdekes eredményeket hozott a rendszer összeomlásának megfigyelése is. A felhasználók 2010-ben kezdtek el leszokni a szájtról, és bár a regisztrációk száma 2011-ig még nőtt, az aktivitás látványosan zuhanni kezdett – mondta a CEU-s Kertész János, aki Török Jánossal közös kutatási eredményeit december elején a Scientific Reportsban is publikálta.

Az első távozók már 2008-ban kezdtek elszivárogni. Azt gondolhatnánk, hogy a legkorábban csatlakozók, az innovátorok veszítették el leghamarabb az érdeklődésüket, és nyergeltek át egy másik (a másik) platformra, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a legkorábbi adoptálók egészen a végéig maradtak, még ha nem is használták a szolgáltatást.

Lőrincz László, a KRTKI kutatója és Koltai Júlia Takács Károllyal, a RECENS kutatóközpont vezetőjével közösen azonosították azokat, akik először elhagyták az iWIW-et. Kiderült, hogy a kevesebb ismerőssel rendelkező, kevés és zártabb csoportokhoz kapcsolódó tagok indították el a honlap hanyatlását.

Az iWiW-ről való elvándorlás Kertész János szerint egyfelől a Facebook, másfelől a távozó ismerősök hatására következett be. A hálózati mintázatok alapján más közösségi oldalak zuhanása is megjósolható lenne, a Facebookról azonban nincs elég adat ehhez.

Az iWiW dekadenciájára jellemző, hogy az utolsó időszakban naponta több ezer robot kapcsolódott be a hálózatba, a hús-vér felhasználók pedig előszeretettel regisztráltak kisbabáik, sőt háziállataik nevében. 2013 tavaszára az iWiW gyakorlatilag megszűnt, de csak 2014. júniusban zárták be végleg.