A tudományban kötelező az óvatosság, ezért a szakma annyit mondhat, hogy jelenlegi tudásunk szerint a megfigyelt új részecske nagy valószínűséggel a Higgs-bozon, de nem állítja, hogy az elmélet minden kétséget kizárólag bizonyított lenne.
Raffai Péter előadása a decemberi Budapest Science Meetup-on.
Mélyen belénk ivódott az időben való gondolkozás, így szinte képtelenek vagyunk megérteni a valószínűség világát, ahol nem egymás utáni, hanem egymás melletti eseményeket kell számba venni. Még akkor is, ha a hírek arról szólnak, hogy ilyen vagy olyan kvantumfizikai kísérletben megfordították az idő irányát.
Fizikusok kitartó csoportja csaknem tíz éve kezdett dolgozni azon, hogy a Mátrában, Gyöngyösoroszi környékén épüljön fel Magyarország történelmének legmerészebb tudományos vállalkozása, a gravitációs hullámokat megfigyelő Einstein teleszkóp. Most úgy tűnik, nem lesz belőle semmi.
A kvantummechanika átírja a mozgások fogalmát, amit mindennapi gondolkodásunk igen nehezen fogad be, nagyobb feladat ez neki, mint a középkori embernek felfogni Kopernikusz tanait. Még fizikusok között is folyik a vita a kvantumelmélet matematikai formulái mögött meghúzódó fizikai valóság értelmezéséről.
Mit mond a Biblia a pí-ről, hol kerül elő a tizedesjegyek sorában hat darab kilences, és hány napig tart 22 billió tizedesjegy kiszámolása? Megannyi jogos kérdés, ami a π-napon az emberben felmerül.
Nem, nem Obi-Wan Kenobiról van szó, hanem a nagyszerű Gábor Dénesről, aki 1971-ben, 24 évvel a felfedezés után kapta meg a Nobel-díjat korszakos találmányáért.
Hogyan használjuk a modern fizika különös elméletét, a kvantum-elektrodinamikát, hogy közelebb jussunk az anyag hullámtermészetének megértéséhez? A francia fizikus doktori disszertációja 1929-ben Nobel-díjat ért.
Dr. Horváth Viktor, a fizkai tudományok kandidátusa szerint az emberi agy úgy működik, mint a számítógép processzora, és ha a neuronok lassabban végzik a dolgukat, felgyorsulni látszik az idő.
Az időt óráról órára, napról napra tudjuk mérni, mégsem telik ugyanúgy mindenkinek. Arra is van magyarázat, hogy miért telnek olyan lassan a percek, amikor még kicsik vagyunk, és miért repülnek el észrevétlenül komplett évtizedek a felnőttkorból.
Hogy lehet az, hogy a leggyorsabb hal, a fekete marlin 129 km/h-s sebességre képes, míg a legmondernebb tengeralattjárók is legfeljebb 80-nal haladnak a vízben. Halfizika felsőfokon, egyenesen Kínából.
Békésy György a kémián, a fizikán és az akusztikán keresztül egészen az orvosi Nobel-díjig jutott, az emberi fül működéséről tett jelentős felfedezéseket. Háromszor kellett a nulláról újrakezdenie, egyszer akkor, amikor 1948-ban búcsút mondott Magyarországnak. A disszidens tudóst itthon csak jóval a halála után, 1982-ben rehabilitálták.
Lénárd Fülöp tudományos munkássága megkérdőjelezhetetlen, elsőként részesült Nobel-díjban a magyarok közül. A relativitáselméletet és a kvantumfizikát azonban zsidó szemfényvesztésnek tartotta, ami gátolta tudományos gondolkozását és további előmenetelét.
A termodinamika törvényei alapján kiszámított egyenlet szerint elektromos sütőben pizzát készíteni bűn, de arra is van trükk, ha nincs a kéznél fatüzelésű téglakemence.
A 20. század egyik legsokoldalúbb tudósa, a periódusos rendszer 72. elemének felfedezője fizikai és orvosi Nobel-díjat is kaphatott volna, de végül a kémiaiban részesült. Azt is egy év késéssel adták át neki, mert 1944 túl sötét év volt az ünnepléshez.
A brit elméleti fizikus utolsó írásában a fekete lyukak hőmérsékletéről és entrópiájáról elmélkedik, és egy lépéssel közelebb jut az információs paradoxon megértéséhez.
Májusban törölték a róla szóló bejegyzést a Wikipediaán, öt hónappal később Nobel-díjat kapott. A tudományos világban egyre égetőbb a női egyenjogúság kérdése.
Arthur Ashkin, illetve Gérard Mourou és Donna Strickland megosztva nyerte el az fizikai Nobel-díjat. Mindhárman a lézerfizika úttörő találmányaiért kapták az elismerést.
Kilométeres mélységben fekvő sötétanyag-kutatóközpont, kristálygömbbe foglalt részecskedetektor és dartstáblának látszó atommag-ütköztető fotóját is díjazták a versenyen.
Csak három darab 2x2-es Lego Duplo-kockát használhatsz, és a toronynak nem szabad feldőlnie. Menni fog?
A tökéletes szimmetria nagyfokú rendezettséget jelent, ezt viszont megbolygatja a véletlen, ami többé-kevésbé megzavarja a szabályos sorok rendjét. Ennek mértékét adja meg a fizika az entrópiával. De hogyan sérül a tükrözési szimmetria a gyenge kölcsönhatásban?
A gyengének nevezett kölcsönhatás szerényen hangzó neve ellenére kulcsszerepet játszik univerzumunk felépítésében: nélküle a világegyetem egyetlen hatalmas fekete lyuk lenne.
Amikor a fizikusokat már-már zavarta a sok újonnan felfedezett részecske, az 1964-ben megalapozott kvarkelmélet lett a felmentő sereg. Hogyan ad magyarázatot a kvarkok két alaptípusa több mint száz szubatomi részecske felépítésére? Miért használunk három színt a kvarkok jellemzésére?
Azt tudtad, hogy létezik olyan anyag, amivel ha megtöltesz egy parányi kávéskanalat, a gízai nagy piramis tömegének ezerszeresét kapod? Rockenbauer professzor bezzeg tudta.
Mennyire ismerjük azt a mechanizmust, ahogy a tükör a fényt visszaveri, fókuszálja, felnagyítja, vagy a távoli csillagokat közelebb hozza? Rockenbauer professzor mindenre fényt derít.
Vajon hova jutottak volna a nagyszerű ókori görög filozófusok, ha rendelkeznek azokkal a korszerű eszközökkel, amelyekkel a mai tudomány dolgozik? Rockenbauer professzor a válasz nyomában.
Amikor egy foton az ablakhoz ér, választhat, hogy áthalad rajta, vagy visszapattan. De mi dönti el, hogy mi fog történni? Einstein felvetését úgy szemléltethetjük, hogy az Isten feldob két kockát, és ha mindkettőn a hatos szám jelenik meg, akkor visszaverődik a szóban forgó a foton, míg egyébként áthalad.
Hogyan érte el a legendás futó 2009-es világcsúcsát? Miért volt hatékonyabb a technikája a többi sprinterénél? A fizika erre is magyarázatot ad.
A villámlás megértése a fizika és a kémia távoli területeinek ismeretét követeli meg, és a tudomány még ma sincs teljesen tisztában azzal, hogy mi történik, amikor tüzes nyilak lövellnek az égből.
Mi különbözteti meg az elektront a magasugrótól? Hogyan képes az elektron átugrani egy akkora gátat, amihez nincs is elég mozgási energiája? Aki válaszol: Rockenbauer professzor.
A maratoni kísérletet 1999 és 2014 között hajtották végre 12 ország atomóráinak mérésével. Egy szó: ekvivalenciaelv!
Mire jött rá az utóbb kémkedéssel vádolt olasz származású tudós, Bruno Pontecorvo? Felül kellett-e bírálni a relativitás kiinduló tételét a titokzatos neutrínók miatt? Rockenbauer professzor folytatja a kalandozást a fizika világában.
Ha valaki Nobel-díjat szeretne kapni, annak érdemes foglakoznia a neutrínók fizikájával. Ezt mutatja, hogy eddig négy alkalommal nyolc fizikusnak ítélték oda a díjat a területen elért eredményekért, de több is lehetett volna, ha mindegyik kutató megérhette volna a nagy napot.
Honnan származnak a rejtélyesnek tűnő mágneses hatások? A kérdés sokáig még a fizikusokat is zavarba hozta. A választ a mozgásokban kell keresni.
Mi történik, ha a lány egy varázslattal elektronjainak egy százalékát átküldi a fiúhoz? Ekkor a lány pozitív, a fiú nagy negatív töltéssel rendelkezik. Mekkora lesz a vonzóerő közöttük?
Fel lehet-e tölteni a teret fotonokkal? És mit mond a relativitáselmélet az éter létezéséről? Rockenbauer professzor elmagyarázza.
Hullámok, rezgések és rezonanciák: működik-e a mérleg az űrben, és mi köze ennek a normál zenei A hanghoz? Rockenbauer professzor magyaráz.
Számtalan kérdést vetnek fel a szemet gyönyörködtető fényjelenségek a szivárványtól a bárányfelhők színéig. Rockenbauer professzor ezekre ad választ a fénytani törvények alapján.
Súlyos betegsége ellenére csodálatosan aktív életet élt a világ legismertebb elméleti fizikusa. Íme a legmeghatóbb pillanatok.
A világhírű brit fizikus 76 éves volt.
Ha repülőre ülsz, megváltozik a súlyod, de nem mindegy, hogy Keletnek indulsz, vagy Nyugatnak. Rockenbauer professzor lerántja a leplet a világméretű összeesküvésről.
Közkeletű tévedés, hogy a Föld középpontjában nagyobb a gravitációs erő, mint a felszínén. Ennek épp a fordítottja igaz. Rockenbauer professzor megmutatja, hogy a fizika törvényei alapján mit várhatunk ettől a különös világtól.
Gáspár Merse Előd fizikus végre rendesen elmagyarázza, mire jutott Galilei, Maxwell, Eötvös és Einstein.
Az ősrobbanás elmélete nem zárja ki a Nagy Reccs lehetőségét, de Rockenbauer Antal szerint ennél komolyabb gondot okozhat, ha a Nap vörös óriássá duzzadva elnyeli Földünket. A professzor úr üzeni, hogy addig is tessenek Qubitet olvasni!
Rockenbauer professzor mindent elmagyaráz, de a végső választ a kedves olvasóra bízza. Tessenek végre eldönteni, hogyan keletkezett az univerzum!
A régészet és a modern természettudományok, köztük a fizika, a kémia és a geológia nászából született archeometria viszonylag későn jelent meg Magyarországon, mire a Nyugat már elhúzott tőlünk. Bár az itthoni állapotok ma is messze vannak a paradicsomiaktól, a magyar archeometria így is számos jelentős eredménnyel büszkélkedhet.
Dobjunk fel egy követ, és álljunk alá! Rockenbauer professzor elmagyarázza, mire jutott Einstein, Hubble és Lemaître az univerzum keletkezéséről.
Rockenbauer professzornak rossz híre van: nem lát reális esélyt arra, hogy eljussunk a második Földre – hacsak nem szánunk hosszú évezredeket az útra.
A technikai fejlődés minden korlátot átléphet, csak egyet nem: a fizika törvényeit. Rockenbauer professzor magyaráz.
Mondhat-e bármit a makroszkopikus folyamatok irányát meghatározó entrópia arról, hogy miért következnek be spontán átalakulások az elemi részecskék vagy az atomok állapotában? Rockenbauer professzor elmagyarázza.