Brian Cox előbb volt billentyűs, mint a részecskefizika doktora, de már általános iskolában Carl Sagant olvasott a kötelezők helyett. Miután a BBC első számú tudományos dokumentaristájává vált, ma már stadionokat tölt meg univerzum-turnéjával, és többször hívják a tévébe és podcastokba, mint Neil deGrasse Tysont.
Az ALICE óriásdetektor a Nagy Hadronütköztető nehézion-fizikai kutatásait segíti. A célja nem kevesebb, mint hogy a világegyetem születése utáni pillanatokban keletkezett anyag, a kvark-gluon plazma halmazállapot tulajdonságait kutassa.
Ha nem engedjük meg egy tudósnak, hogy 99 százalékban tévedjen, akkor nem tudja a maradék 1 százalékban a zsenialitást előhozni – mondja Domokos Gábor építészmérnök, a világhírű gömböc feltalálója. Szerinte bőven vannak még alapvető természeti törvények, amiket fel lehet fedezni, de a mai teljesítménykényszeres, gazdasági hasznosíthatóságra épülő tudományos életben kicsi az esély az ilyen felismerésekre.
A rendkívül instabil ammónium-nitrát nem ég önmagában, viszont olyan koncentrált oxigénforrásként működik, amely felgyorsítja más anyagok égését. A múlt heti bejrúti tragédiához ugyanakkor egy sor emberi hiba is kellett.
Úgy tűnik, igaza volt Carl Sagan csillagásznak, és valahol mind a csillagok gyermekei vagyunk. Egy 70 fős kutatócsoport először figyelt meg és írt le olyan szupernóvát, amely irdatlan mennyiségű kalcium kilökődésével járt.
A CERN Nagy Hadronütköztetőjében zajló kísérletek új eredménye elsőként mutatja meg, hogy a Higgs-bozon nemcsak az olyan első generációs elemi részecskékkel tud kölcsönhatásba lépni, mint a proton vagy az elektron, de az elemi részecskék második generációjának tagjai is tőle nyerik a tömegüket.
Einstein is szabadalomvizsgálóként kezdte. Lássuk, neked sikerül elutasítanod egy újabb őrült feltalálót, aki egy búvárpipát alakított át örökmozgóvá?
Elindulsz egy űrutazásra, az ikertestvéred itt marad a Földön. Mire hazatérsz, annyit öregedett, hogy rá se ismersz. Ikernek iker, de miért paradoxon? Rockenbauer professzor elmagyarázza.
Egy hete hunyt el Freeman Dyson brit matematikus, fizikus, a jövő tudományának apostola, aki fákat álmodott az űrbe, és megmentette az emberiséget. 96 éves volt.
Az ősrobbanás elmélete legalább annyi megoldatlan kérdést vet fel, mint amennyire válaszolni tud. Induljunk el most egy másik irányból: hátha mi magunk vagyunk a zsugorodó óriások, és a növekvő univerzumról alkotott képünk csupán látszat. Mi mindenre adhat magyarázatot a ciklikusan változó fénysebesség koncepciója?
Az a legszebb, amikor valamit számolás nélkül is meg lehet oldani.
A Természettudományi Közlöny 1869 januárjában, a brit Nature-t 10 hónappal megelőzve jelent meg, és ha más néven is, de máig létezik.
Dél-afrikai asztrofizikusok szerint az Einstein által megjósolt, de mérésekkel csak pár éve igazolt gravitációs hullámok pontosabban írják le a világtengerek szintjének periodikus ingadozását, mint az eddigi elméletek.
Ismét változatos témájú előadásokkal készültünk a december 12-i meetupra. A részvétel, mint mindig, ingyenes.
Az archaikus gondolkozás a hitre épül, és nincs szüksége racionális bizonyításra. Ez szemben áll a racionális gondolkozással, bár igazából nem is helyes szembenállásról beszélni: jobb azt mondani, hogy a kétféle gondolkozás kiegészíti egymást, írja Rockenbauer Antal fizikus.
A Dream Challenges résztvevőinek vérmintából származó génexpressziós adatokból kellett minél pontosabban meghatározni egy-egy terhesség pontos korát.
A magyar kutató sikerével az ELTE is nagyon jól jár, ugyanis a kémikus úgy döntött, hogy itthon használja fel a másfél millió eurót. Egyebek mellett szuperszámítógépeket vásárol a molekulák elméleti leírását célzó kutatásaihoz.
A 84 éves James Peebles az ősrobbanást követő kozmikus történések feltárásáért, a svájci Michel Mayor és Didier Queloz pedig az első Nap-típusú csillag körül keringő exobolygó felfedezéséért kapta az idei fizikai Nobel-díjakat.
Egyetlen grammnyi deutérium-trícium-keverékből annyi energiát lehet előállítani, mint 10 tonna szénből. Hol késik az álom? A júniusi Budapest Science Meetupon Dr. Dunai Dániel, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa a fúziós energia előtt álló kihívásokról, a franciaországi ITER kísérleti reaktorról és a jelenlegi kutatási irányokról beszélt.
Az elektronok változatos kötési technikája határozza meg az anyagok halmazállapotát, színét, sűrűségét, keménységét és még hosszan sorolhatnánk. Honnan ez a sokoldalúság, hogyan alapozza ezt meg az elektronok látszólag oly egyszerű felépítése?
Meddig terjed a valóság, hol veszi át helyét a látszat, saját fantáziánk vagy valamilyen elméleti konstrukció? Ez a kérdés különösen fontossá válik, amikor a mikrovilág titkait kutatjuk, mert ennek a világnak a józan ész által sokszor nem értett paradoxonjai onnan származnak, hogy elvéthetjük a valóság és képzelet között húzódó határvonalat.
A tudományban kötelező az óvatosság, ezért a szakma annyit mondhat, hogy jelenlegi tudásunk szerint a megfigyelt új részecske nagy valószínűséggel a Higgs-bozon, de nem állítja, hogy az elmélet minden kétséget kizárólag bizonyított lenne.
Raffai Péter előadása a decemberi Budapest Science Meetup-on.
Mélyen belénk ivódott az időben való gondolkozás, így szinte képtelenek vagyunk megérteni a valószínűség világát, ahol nem egymás utáni, hanem egymás melletti eseményeket kell számba venni. Még akkor is, ha a hírek arról szólnak, hogy ilyen vagy olyan kvantumfizikai kísérletben megfordították az idő irányát.
Fizikusok kitartó csoportja csaknem tíz éve kezdett dolgozni azon, hogy a Mátrában, Gyöngyösoroszi környékén épüljön fel Magyarország történelmének legmerészebb tudományos vállalkozása, a gravitációs hullámokat megfigyelő Einstein teleszkóp. Most úgy tűnik, nem lesz belőle semmi.
A kvantummechanika átírja a mozgások fogalmát, amit mindennapi gondolkodásunk igen nehezen fogad be, nagyobb feladat ez neki, mint a középkori embernek felfogni Kopernikusz tanait. Még fizikusok között is folyik a vita a kvantumelmélet matematikai formulái mögött meghúzódó fizikai valóság értelmezéséről.
Mit mond a Biblia a pí-ről, hol kerül elő a tizedesjegyek sorában hat darab kilences, és hány napig tart 22 billió tizedesjegy kiszámolása? Megannyi jogos kérdés, ami a π-napon az emberben felmerül.
Nem, nem Obi-Wan Kenobiról van szó, hanem a nagyszerű Gábor Dénesről, aki 1971-ben, 24 évvel a felfedezés után kapta meg a Nobel-díjat korszakos találmányáért.
Hogyan használjuk a modern fizika különös elméletét, a kvantum-elektrodinamikát, hogy közelebb jussunk az anyag hullámtermészetének megértéséhez? A francia fizikus doktori disszertációja 1929-ben Nobel-díjat ért.
Dr. Horváth Viktor, a fizkai tudományok kandidátusa szerint az emberi agy úgy működik, mint a számítógép processzora, és ha a neuronok lassabban végzik a dolgukat, felgyorsulni látszik az idő.
Az időt óráról órára, napról napra tudjuk mérni, mégsem telik ugyanúgy mindenkinek. Arra is van magyarázat, hogy miért telnek olyan lassan a percek, amikor még kicsik vagyunk, és miért repülnek el észrevétlenül komplett évtizedek a felnőttkorból.
Hogy lehet az, hogy a leggyorsabb hal, a fekete marlin 129 km/h-s sebességre képes, míg a legmondernebb tengeralattjárók is legfeljebb 80-nal haladnak a vízben. Halfizika felsőfokon, egyenesen Kínából.
Békésy György a kémián, a fizikán és az akusztikán keresztül egészen az orvosi Nobel-díjig jutott, az emberi fül működéséről tett jelentős felfedezéseket. Háromszor kellett a nulláról újrakezdenie, egyszer akkor, amikor 1948-ban búcsút mondott Magyarországnak. A disszidens tudóst itthon csak jóval a halála után, 1982-ben rehabilitálták.
Lénárd Fülöp tudományos munkássága megkérdőjelezhetetlen, elsőként részesült Nobel-díjban a magyarok közül. A relativitáselméletet és a kvantumfizikát azonban zsidó szemfényvesztésnek tartotta, ami gátolta tudományos gondolkozását és további előmenetelét.
A termodinamika törvényei alapján kiszámított egyenlet szerint elektromos sütőben pizzát készíteni bűn, de arra is van trükk, ha nincs a kéznél fatüzelésű téglakemence.
A 20. század egyik legsokoldalúbb tudósa, a periódusos rendszer 72. elemének felfedezője fizikai és orvosi Nobel-díjat is kaphatott volna, de végül a kémiaiban részesült. Azt is egy év késéssel adták át neki, mert 1944 túl sötét év volt az ünnepléshez.
A brit elméleti fizikus utolsó írásában a fekete lyukak hőmérsékletéről és entrópiájáról elmélkedik, és egy lépéssel közelebb jut az információs paradoxon megértéséhez.
Májusban törölték a róla szóló bejegyzést a Wikipediaán, öt hónappal később Nobel-díjat kapott. A tudományos világban egyre égetőbb a női egyenjogúság kérdése.
Arthur Ashkin, illetve Gérard Mourou és Donna Strickland megosztva nyerte el az fizikai Nobel-díjat. Mindhárman a lézerfizika úttörő találmányaiért kapták az elismerést.
Kilométeres mélységben fekvő sötétanyag-kutatóközpont, kristálygömbbe foglalt részecskedetektor és dartstáblának látszó atommag-ütköztető fotóját is díjazták a versenyen.
Csak három darab 2x2-es Lego Duplo-kockát használhatsz, és a toronynak nem szabad feldőlnie. Menni fog?
A tökéletes szimmetria nagyfokú rendezettséget jelent, ezt viszont megbolygatja a véletlen, ami többé-kevésbé megzavarja a szabályos sorok rendjét. Ennek mértékét adja meg a fizika az entrópiával. De hogyan sérül a tükrözési szimmetria a gyenge kölcsönhatásban?
A gyengének nevezett kölcsönhatás szerényen hangzó neve ellenére kulcsszerepet játszik univerzumunk felépítésében: nélküle a világegyetem egyetlen hatalmas fekete lyuk lenne.
Amikor a fizikusokat már-már zavarta a sok újonnan felfedezett részecske, az 1964-ben megalapozott kvarkelmélet lett a felmentő sereg. Hogyan ad magyarázatot a kvarkok két alaptípusa több mint száz szubatomi részecske felépítésére? Miért használunk három színt a kvarkok jellemzésére?
Azt tudtad, hogy létezik olyan anyag, amivel ha megtöltesz egy parányi kávéskanalat, a gízai nagy piramis tömegének ezerszeresét kapod? Rockenbauer professzor bezzeg tudta.
Mennyire ismerjük azt a mechanizmust, ahogy a tükör a fényt visszaveri, fókuszálja, felnagyítja, vagy a távoli csillagokat közelebb hozza? Rockenbauer professzor mindenre fényt derít.
Vajon hova jutottak volna a nagyszerű ókori görög filozófusok, ha rendelkeznek azokkal a korszerű eszközökkel, amelyekkel a mai tudomány dolgozik? Rockenbauer professzor a válasz nyomában.
Amikor egy foton az ablakhoz ér, választhat, hogy áthalad rajta, vagy visszapattan. De mi dönti el, hogy mi fog történni? Einstein felvetését úgy szemléltethetjük, hogy az Isten feldob két kockát, és ha mindkettőn a hatos szám jelenik meg, akkor visszaverődik a szóban forgó a foton, míg egyébként áthalad.
Hogyan érte el a legendás futó 2009-es világcsúcsát? Miért volt hatékonyabb a technikája a többi sprinterénél? A fizika erre is magyarázatot ad.
A villámlás megértése a fizika és a kémia távoli területeinek ismeretét követeli meg, és a tudomány még ma sincs teljesen tisztában azzal, hogy mi történik, amikor tüzes nyilak lövellnek az égből.