Egyre közelebb járunk ahhoz, hogy a napenergia váljon az emberiség legfontosabb energiaforrásává. A Qubit podcast legújabb epizódjában Korsós Ferencet, a Semilab Zrt. kutatóját kérdeztük arról, hogy miként alakítják energiává a fényt a napelemek, és hogy hol vannak a technológia határai.
Az ELTE-BME lágymányosi campusa adott otthont a HiFeszt pályaorientációs rendezvénynek, amin közel 5000 középiskolás vett részt. Arra voltunk kíváncsiak, hogy reflektál-e a rendezvény az AI-korszak eljövetelére.
Mi az az idő? Mennyi a tér? Kérdések, amikre léteznek egyszerűbb és bonyolultabb válaszok is. Frank Wilczek Nobel-díjas fizikus arra vállalkozott, hogy mindenkinek érthetően elmagyarázza őket, de nem biztos, hogy sikerült.
Az elismerést a neurális hálózatok területén tett áttörő jelentőségű felfedezéseikért ítélték oda a két kutatónak.
A Porphyrion az egyik legnagyobb energiájú kozmikus esemény az ősrobbanás óta, ami rávilágít az univerzum kis és nagy struktúrái közötti bensőséges kapcsolatra – mondta a Qubitnek a kutatás vezetője.
Az univerzum anyagának 85 százalékát alkotó, rejtélyes sötét anyag kimutatásához másodpercenként 40 millió képet kell kielemezni – ehhez a legfejlettebb algoritmusokra van szükség.
2002 óta először kerülhet új elem a periódusos rendszerbe. Az ezt előkészítő kísérlethez egy forró titánsugárra, egy darab plutóniumra és a fénysebesség 10 százalékára volt szükség.
Az 5 fős csapat további két tagja pedig dicséretben részesült a harmadik legnagyobb grúz városban, Kutaisziben rendezett tudományos seregszemlén.
A brit részecskefizikus nemrég megpályázta az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) főigazgatói székét. Magyarországi látogatása során a Qubitnek elmondta, miért van szükség a szuperdrága, gigantikus új részecskegyorsítóra, és hogy kell-e félni Kínától.
A Dán Műszaki Egyetem egy fizikusa megelégelte a sérüléseket, és egy robot és egy zselatintömb segítségével megfejtette, hogy melyik papírfajtával kell kesztyűs kézzel bánni.
A két évtizeden át Stephen Hawking legközelebbi munkatársaként dolgozó Thomas Hertog Az idő eredetéről című könyvében mutatja be, mire is jutott az elmúlt bő száz év alatt az univerzum mineműségét kutató nemzetközi kozmológus közösség.
Kutatók arra jutottak, hogy a világegyetem alakja bonyolultabb lehet, mint gondoltuk, és az ősrobbanásból hátramaradt kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás sok különböző geometriát, köztük egészen furcsákat is megenged.
A tavaly Nobel-díjjal jutalmazott fizikus a BME-n tartott szombati előadása után a rákot kimutató 10-20 eurós vértesztekről és a Műegyetem szorult helyzetéről is beszélt a sajtónak.
A szimulációt az amerikai űrügynökség két kutatója szuperszámítógéppel rakta össze. Jeremy Schnittman szerint ha választhatunk, inkább egy szupermasszív fekete lyuk faljon föl minket.
A felfedezés az energiatermelés, a közlekedés vagy a számítástechnika forradalmasításával egy csapásra megváltoztathatná életünket, de a szenzációval előálló fizikus, Ranga Dias valójában éveken át hamisított adatokat és verte át hallgatóit, valamint a világ egyik vezető tudományos folyóiratát.