Korlátozott, hogy mekkora lehet a hópehely jégkristályainak maximális mérete
11.27.
Az északi féltekét elérő tél apropóján a Live Science tisztázta a szilárd csapadék képződésének alapvető kérdéseit.
fizika
A csimpánzok az emberekhez hasonló hosszú életet élnek a menopauza után
10.27.
Az 1995 és 2016 között 185 ugandai nőstény életét követő kutatók még keresik megfigyeléseik pontos evolúciós magyarázatát.
Hogyan élesztették újra a fizikát a hippik, az LSD és a pezsgőfürdő?
10.07.
A tudományág, kiváltképp a kvantumfizika, akár meg is maradhatott volna a szigorú matematika útján, ha épp nem jön a vietnámi háború, a drogok, a szexuális szabadosság és egy rakás hippi, aki akarva-akaratlanul Einstein, Planck és Heisenberg nyomdokaiba szegődött.
A Nobel-díjas Krausz Ferenc szerint Magyarországon rakhatják le a jövő megelőző orvoslásának alapjait
10.06.
A fizikus az MTA-nak adott interjújában beszélt kutatásai gyakorlati alkalmazásáról és arról is, mi motiválta arra, hogy a pénzjutalmat az ukrajnai háború által sújtott embereknek ajánlja fel.
Krausz Ferenc a 2023-as fizikai Nobel-díjak egyik nyertese
10.03.
Karikó Katalin orvosi Nobel-díja után a fizikai kategória három díjazottja közé is került magyar születésű tudós, Krausz Ferenc személyében.
Videóajánló: A tudós, aki úgy magyarázta el a világ működését, ahogy senki más
08.19.
Az elméleti fizikus Richard Feynman már 25 évesen Oppenheimerrel, Teller Edével és Neumann Jánossal dolgozott a Manhattan-terven, de később élvezetes előadásai tették igazán ismertté – na meg a Nobel-díja.
Magyar kutatók: Nincs szükség ötödik fajta kölcsönhatásra ahhoz, hogy megmagyarázzuk a müonok furcsa viselkedését
08.17.
A Fermilab frissen közzétett eredményei alapján elvben elképzelhető, hogy a fizikában jelenleg ismert négy kölcsönhatás mellett létezik egy ötödik is. Mások szerint a megoldás nem feltétlenül a részecskefizikai standard modell kibővítésében rejlik.
Magyar kutatók is vizsgálhatják a titokzatos LK-99-et, ami állítólag szobahőmérsékleten is szupravezető
08.08.
Újfalussy Balázs fizikus szerint az emberiség előtt álló egyik legnagyobb technológiai kihívás a szobahőmérsékletű szupravezető anyagok létrehozása, ami forradalmasíthatja az energiatermelést.
Szalay Sándor fizikus az amerikai Tudományos Akadémia új magyar tagja
07.03.
A baltimore-i Johns Hopkins Egyetem professzora egyike azoknak a kozmológusoknak, akik csapatmunkában elkészítették a világegyetem eddigi legátfogóbb térképét.
Kolosszális fekete lyukak összeolvadásáról árulkodnak a most megfigyelt gravitációs hullámok
06.30.
Földi rádióteleszkópokkal találtak rá az új típusú gravitációs hullámokra, amiket a téridő fénysebességgel terjedő zavaraiként is lehet értelmezni. Elkészült galaxisunk első neutrínótérképe is.
Először sikerült röntgenfelvételt készíteni egyetlen atomról
06.01.
Eddig legalább 10 000 atomot lehetett csak egyszerre vizsgálni, de egy új eljárással már egyetlen atom típusát és kémiai állapotát is meg tudják határozni. A felfedezés várhatóan az orvos-, a környezet- és az anyagtudományra is óriási hatással lesz.
Áttörés a Nagy Hadronütköztetőben: először észlelték a Higgs-bozon ritka bomlását
05.30.
Az isteni részecske egy Z-bozonra és egy fotonra bomlott a CERN mérföldkövet jelentő kísérlete során, ami betekintést nyújthat a részecskefizika standard modelljén túlmutató világba.
Dunai Dániel: Jobb hely lesz a Föld az évszázad végére, ha a fúziós projekt sikerrel jár
05.30.
Gőzerővel épül a megváltást ígérő fúziós kísérletek központja, a modern tudomány katedrálisának nevezett ITER, de még mindig évtizedekre vagyunk az áramtermelő fúziós erőművek korszakától. Az odáig vezető útról az EK Fúziós Plazmafizika Laboratóriumának tudományos főmunkatársa mesélt.
Videóajánló: Felrobban-e az univerzum, ha két fizikus, egy matematikus és egy szkeptikus elkezd beszélgetni a mindenség elméletéről?
05.20.
Sabine Hossenfelder, Brian Greene, Eric Weinstein és Michael Shermer arra a kérdésre keresik a választ, hogy létrehozható-e egy olyan fizikai elmélet, ami leírja az univerzum alapvető jelenségeit, és ha igen, mi a legjobb út ennek eléréséhez.
Rejtélyes, ultra alacsony frekvenciájú ismétlődő dübörgéseket észleltek a Föld felső légkörében
05.15.
Az Amerikai Akusztikai Társaság Chicagóban rendezett 2023-as kongresszusán prezentált megfigyelési eredményt még nem sikerült megmagyarázni.