fizika

Hogyan vitte félre a fizikát a szépség eszméje?

A fizikusok jelentős része a szépség ideálját követi saját fizikai kutatásában és amikor mások eredményeit kell megítélnie. Ha nincsenek tesztelhető állításaink, az elméletek közötti választás szükségképpen szubjektív szempontokon alapul, és személyes preferenciáink csataterévé válik. Vajon az következik ebből, hogy a tudományt el kell vetnünk azzal, hogy az egy csődtömeg, egyfajta irracionális társadalmi konstrukció?

Pofa be és számolj!

Fizikusok és filozófusok egy csoportja szerint a kvantumelmélet interpretációs nehézségei abból fakadnak, hogy a természetkutatás 400-500 éves tradícióval rendelkező filozófiai és metafizikai előfeltételezései egyszerűen hibásak, és nem tarthatók tovább. Milyen problémák feszülnek a tudománycsinálás filozófiai-metafizikai hátterében, és mi lehet rájuk a megoldás?

Álmomban Schrödinger macskái voltam, és túléltem egymást

A kvantumdarwinizmus elmélete a fizikai valóság és a kvantumrendszerek összeegyeztetésének egyik legizgalmasabb példája. Az elmélet nemcsak eleganciája miatt vált felkapottá, hanem azért is, mert több független kísérlet is bizonyítja helyességét. De mi kell a legéletrevalóbb kvantumállapotok túléléséhez, és hogyan szerezhetünk egyértelmű bizonyítékokat a kvantumvilág pontos természetéről?

Igazságot Anaximandrosznak, a tudomány szuperhősének!

A tudomány születése Carlo Rovelli olasz fizikus szerint a Krisztus előtti hatodik században élt bölcselő, Anaximandrosz nevéhez köthető: ő volt az első, aki felvetette, hogy a világ nem úgy néz ki, hogy a föld lent van, az ég meg fent, és kész. Rovelli magyarul idén megjelent könyvében állít emléket a görög filozófusnak.

A tudomány nem lehet lájkmágnes

Az elméletek korrektségét ma már a matematikai szépség alapozza meg, a kísérlet legfeljebb korlátozhatja a túl flexibilis kereteket. A korábbi korszak elméleti fizikusai még nem voltak ilyen arrogánsak – állítja a Harvard elméletifizika-professzora, a közösségi médiát is hibáztatva a káros trendért. A megoldás egyszerű: ismét el kell fogadni a mért adatok irányítását.

A látszat által elfedett valódi változások a relativitáselméletben

Képzeljünk el egy űrhajót, ami nagy sebességgel elhalad a Föld mellett. Ha az űrhajó épp ekkor bocsát ki egy vörös impulzust, azt a földi megfigyelő kéknek látja, viszont a Földről indított vörös fény az űrhajóban már nem látható szabad szemmel, mert átcsúszik az infravörös tartományba. Ha viszont a Földről kék fényt indítunk, az az űrhajóban már vörösnek látszik. Mi a magyarázat?

Közel a fizika leghíresebb paradoxonjának megoldása – vagy mégsem?

A gravitáció, az elektromágnesesség és a kvantummechanika törvényei megfelelnek az időtükrözési szimmetriának. A fekete lyukak azonban ellentmondanak ennek a szabálynak: irreverzibilis folyamataik ütköznek a fizika reverzibilis törvényeivel. Ha egy űrhajós megkérdezi, biztosan kijut-e majd egy fekete lyukból, arra igen a válasz. De ha azt is megkérdezi, hogyan, arra még mindig csak azt tudjuk mondani, hogy fogalmunk sincs.

Fizikusok a szépség bűvöletében? Sabine Hossenfelder frusztrációja érthető, szakterület-választása kevésbé

Fel lehet-e róni a fizikusoknak, hogy a Nagy Hadronütköztetőben nem jelent meg a megjósolt részecskék nagy része? Lehet-e fenomenológus, aki kvantumgravitációval foglalkozik, és miért nélkülözhetetlen a matematika? Wolf György, a budapesti Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa szerint csak részben áll meg a lábán a német fizikus fizikakritikája.

A fizikusok a szépség bűvöletében élnek, és közben eltávolodtak a természet megértésétől

Az elméleti fizikában negyven éve nem történt jelentős áttörés, mégpedig azért, mert a fizikusok a szép elméletek bűvöletében művelik a tudományt, miközben egyre inkább eltávolodnak az igazolható elméletek világától. A szépség hajszolása tehát elfedi előlük, így előlünk is a természeti világ valódi lényegét – állítja Sabine Hossenfelder német fizikus, aki nemrég a magyar közönségnek is kifejtette nézeteit.

Domokos Gábor: Együtt élek a gömböccel, annak összes előnyével és hátrányával

Ha nem engedjük meg egy tudósnak, hogy 99 százalékban tévedjen, akkor nem tudja a maradék 1 százalékban a zsenialitást előhozni – mondja Domokos Gábor építészmérnök, a világhírű gömböc feltalálója. Szerinte bőven vannak még alapvető természeti törvények, amiket fel lehet fedezni, de a mai teljesítménykényszeres, gazdasági hasznosíthatóságra épülő tudományos életben kicsi az esély az ilyen felismerésekre.

Meddig kell még várni a fúziós energiára?

Egyetlen grammnyi deutérium-trícium-keverékből annyi energiát lehet előállítani, mint 10 tonna szénből. Hol késik az álom? A júniusi Budapest Science Meetupon Dr. Dunai Dániel, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa a fúziós energia előtt álló kihívásokról, a franciaországi ITER kísérleti reaktorról és a jelenlegi kutatási irányokról beszélt.

Barangolás a valóság és az elképzelt világ határvidékén

Meddig terjed a valóság, hol veszi át helyét a látszat, saját fantáziánk vagy valamilyen elméleti konstrukció? Ez a kérdés különösen fontossá válik, amikor a mikrovilág titkait kutatjuk, mert ennek a világnak a józan ész által sokszor nem értett paradoxonjai onnan származnak, hogy elvéthetjük a valóság és képzelet között húzódó határvonalat.