Két évvel ezelőtt a KM3NeT neutrínóteleszkóp egy addig sosem látott energiájú részecskét észlelt. Most egy kutatócsoport azt állítja, hogy ez a rejtélyes sötét anyag nyoma lehet. Mások szerint csak egy furcsán viselkedő neutrínó volt.
A müonok mágnesesmomentum-anomáliáját vizsgáló Müon g-2 kísérlet végső eredményei tökéletesen passzolnak az új elméleti számításokhoz, kiábrándítva azokat a szakembereket, akik új részecskék vagy kölcsönhatások megpillantásában reménykedtek.
Hétfő délután először adhatta elő fizikusok előtt a sötét anyagot és a sötét energiát kiváltó antigravitációs elméletét Rockenbauer Antal professzor emeritus. Bár a kutatók körében nem aratott nagy sikert, az esemény szép példája volt annak, hogy milyen az egészséges tudományos diskurzus.
Az új, szimmetrián alapuló megközelítés olyan keretet kínál, amely integrálja a gravitációt a kvantumtérelmélettel, feloldva ezzel a kvantummechanika és az általános relativitáselmélet között régóta fennálló ellentmondásokat.
Két fizikus 1 óra 24 percen keresztül tartott épségben egy buborékot, ezzel egy órával sikerült megdönteniük az eddigi világrekordot.
A valaha megfigyelt legnagyobb energiájú neutrínót észlelte a Földközi-tenger mélyén elhelyezett KM3NeT detektorhálózat – a titokzatos részecskét egy milliárd fényévekre lévő blazár sugározhatta a bolygónk felé.
Hogyan keletkezett az élet? Teremtették a világegyetemet, életre-hangolták, vagy magától életre hangolódott? Bár elképzelhető, hogy a megfigyelések és kísérletek nyomán a fizika megalkotja a lét kezdetét tisztázó elméletet, ezzel a hit és a tudomány vitája nem ér véget.
Egyre közelebb járunk ahhoz, hogy a napenergia váljon az emberiség legfontosabb energiaforrásává. A Qubit podcast legújabb epizódjában Korsós Ferencet, a Semilab Zrt. kutatóját kérdeztük arról, hogy miként alakítják energiává a fényt a napelemek, és hogy hol vannak a technológia határai.
Az ELTE-BME lágymányosi campusa adott otthont a HiFeszt pályaorientációs rendezvénynek, amin közel 5000 középiskolás vett részt. Arra voltunk kíváncsiak, hogy reflektál-e a rendezvény az AI-korszak eljövetelére.
Mi az az idő? Mennyi a tér? Kérdések, amikre léteznek egyszerűbb és bonyolultabb válaszok is. Frank Wilczek Nobel-díjas fizikus arra vállalkozott, hogy mindenkinek érthetően elmagyarázza őket, de nem biztos, hogy sikerült.
Az elismerést a neurális hálózatok területén tett áttörő jelentőségű felfedezéseikért ítélték oda a két kutatónak.
A Porphyrion az egyik legnagyobb energiájú kozmikus esemény az ősrobbanás óta, ami rávilágít az univerzum kis és nagy struktúrái közötti bensőséges kapcsolatra – mondta a Qubitnek a kutatás vezetője.
Az univerzum anyagának 85 százalékát alkotó, rejtélyes sötét anyag kimutatásához másodpercenként 40 millió képet kell kielemezni – ehhez a legfejlettebb algoritmusokra van szükség.
2002 óta először kerülhet új elem a periódusos rendszerbe. Az ezt előkészítő kísérlethez egy forró titánsugárra, egy darab plutóniumra és a fénysebesség 10 százalékára volt szükség.
Az 5 fős csapat további két tagja pedig dicséretben részesült a harmadik legnagyobb grúz városban, Kutaisziben rendezett tudományos seregszemlén.