Az ember, akinek az az ötlete támadt, hogy burkoljuk be a Napot
Egy hete hunyt el Freeman Dyson brit matematikus, fizikus, a jövő tudományának apostola, aki fákat álmodott az űrbe, és megmentette az emberiséget. 96 éves volt.
fizika
Ha nem fogadjuk el az ősrobbanás elméletét, még mindig van egy másik lehetőség
Az ősrobbanás elmélete legalább annyi megoldatlan kérdést vet fel, mint amennyire válaszolni tud. Induljunk el most egy másik irányból: hátha mi magunk vagyunk a zsugorodó óriások, és a növekvő univerzumról alkotott képünk csupán látszat. Mi mindenre adhat magyarázatot a ciklikusan változó fénysebesség koncepciója?
Ész Ventura: Vágd fel a szőnyegedet négy részre!
Az a legszebb, amikor valamit számolás nélkül is meg lehet oldani.
A magyar természettudományos folyóirat, amely még a Nature-t is megelőzte
A Természettudományi Közlöny 1869 januárjában, a brit Nature-t 10 hónappal megelőzve jelent meg, és ha más néven is, de máig létezik.
A gravitációs hullámok hatása tetten érhető a tengerek árapályában
Dél-afrikai asztrofizikusok szerint az Einstein által megjósolt, de mérésekkel csak pár éve igazolt gravitációs hullámok pontosabban írják le a világtengerek szintjének periodikus ingadozását, mint az eddigi elméletek.
DNS-hibajavítás, korrupciókutatás, részecskefizika a rák ellen: csütörtökön ismét Budapest Science Meetup!
Ismét változatos témájú előadásokkal készültünk a december 12-i meetupra. A részvétel, mint mindig, ingyenes.
A vallás és a mítoszok közelebb viszik a modern tudományt a világ megértéséhez
Az archaikus gondolkozás a hitre épül, és nincs szüksége racionális bizonyításra. Ez szemben áll a racionális gondolkozással, bár igazából nem is helyes szembenállásról beszélni: jobb azt mondani, hogy a kétféle gondolkozás kiegészíti egymást, írja Rockenbauer Antal fizikus.
Fantasztikus magyar siker: az ELTE kutatói nyerték a gépi tanulásos világversenyt
A Dream Challenges résztvevőinek vérmintából származó génexpressziós adatokból kellett minél pontosabban meghatározni egy-egy terhesség pontos korát.
Mátyus Edit, az ELTE kémikusa elnyerte Európa legrangosabb kutatási ösztöndíját
A magyar kutató sikerével az ELTE is nagyon jól jár, ugyanis a kémikus úgy döntött, hogy itthon használja fel a másfél millió eurót. Egyebek mellett szuperszámítógépeket vásárol a molekulák elméleti leírását célzó kutatásaihoz.
Az univerzum történelmének felfejtéséért jártak a 2019-es fizikai Nobel-díjak
A 84 éves James Peebles az ősrobbanást követő kozmikus történések feltárásáért, a svájci Michel Mayor és Didier Queloz pedig az első Nap-típusú csillag körül keringő exobolygó felfedezéséért kapta az idei fizikai Nobel-díjakat.
Meddig kell még várni a fúziós energiára?
Egyetlen grammnyi deutérium-trícium-keverékből annyi energiát lehet előállítani, mint 10 tonna szénből. Hol késik az álom? A júniusi Budapest Science Meetupon Dr. Dunai Dániel, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa a fúziós energia előtt álló kihívásokról, a franciaországi ITER kísérleti reaktorról és a jelenlegi kutatási irányokról beszélt.
Anyagi világunk bámulatos képességű kötőanyaga, az elektron
Az elektronok változatos kötési technikája határozza meg az anyagok halmazállapotát, színét, sűrűségét, keménységét és még hosszan sorolhatnánk. Honnan ez a sokoldalúság, hogyan alapozza ezt meg az elektronok látszólag oly egyszerű felépítése?
Barangolás a valóság és az elképzelt világ határvidékén
Meddig terjed a valóság, hol veszi át helyét a látszat, saját fantáziánk vagy valamilyen elméleti konstrukció? Ez a kérdés különösen fontossá válik, amikor a mikrovilág titkait kutatjuk, mert ennek a világnak a józan ész által sokszor nem értett paradoxonjai onnan származnak, hogy elvéthetjük a valóság és képzelet között húzódó határvonalat.
Mennyire vehetjük bizonyítottnak, hogy felfedeztük a Higgs-bozont?
A tudományban kötelező az óvatosság, ezért a szakma annyit mondhat, hogy jelenlegi tudásunk szerint a megfigyelt új részecske nagy valószínűséggel a Higgs-bozon, de nem állítja, hogy az elmélet minden kétséget kizárólag bizonyított lenne.
Georges Lemaître, az ősrobbanás-elmélet atyja
Raffai Péter előadása a decemberi Budapest Science Meetup-on.
Visszafordítható-e az idő iránya a kvantumok világában?
Mélyen belénk ivódott az időben való gondolkozás, így szinte képtelenek vagyunk megérteni a valószínűség világát, ahol nem egymás utáni, hanem egymás melletti eseményeket kell számba venni. Még akkor is, ha a hírek arról szólnak, hogy ilyen vagy olyan kvantumfizikai kísérletben megfordították az idő irányát.
A Mátrából pompás kilátás nyílhatna az univerzumra
Fizikusok kitartó csoportja csaknem tíz éve kezdett dolgozni azon, hogy a Mátrában, Gyöngyösoroszi környékén épüljön fel Magyarország történelmének legmerészebb tudományos vállalkozása, a gravitációs hullámokat megfigyelő Einstein teleszkóp. Most úgy tűnik, nem lesz belőle semmi.
Meg akarod érteni a kvantumfizikát? Nagyobbat kell lépned, mint Kopernikusznak a maga korában
A kvantummechanika átírja a mozgások fogalmát, amit mindennapi gondolkodásunk igen nehezen fogad be, nagyobb feladat ez neki, mint a középkori embernek felfogni Kopernikusz tanait. Még fizikusok között is folyik a vita a kvantumelmélet matematikai formulái mögött meghúzódó fizikai valóság értelmezéséről.
Itt van 3. hó 14., itt a furfangos π-napi totó!
Mit mond a Biblia a pí-ről, hol kerül elő a tizedesjegyek sorában hat darab kilences, és hány napig tart 22 billió tizedesjegy kiszámolása? Megannyi jogos kérdés, ami a π-napon az emberben felmerül.
A tudós, akinek a holográfiát köszönheti a világ
Nem, nem Obi-Wan Kenobiról van szó, hanem a nagyszerű Gábor Dénesről, aki 1971-ben, 24 évvel a felfedezés után kapta meg a Nobel-díjat korszakos találmányáért.
Virtualitás és hullámtermészet – így tette fel a koronát a kvantummechanika elméletére Louis de Broglie
Hogyan használjuk a modern fizika különös elméletét, a kvantum-elektrodinamikát, hogy közelebb jussunk az anyag hullámtermészetének megértéséhez? A francia fizikus doktori disszertációja 1929-ben Nobel-díjat ért.
Magyar fizikus: az időérzékelésben szerepet játszhat a neuronok működésének lassulása
Dr. Horváth Viktor, a fizkai tudományok kandidátusa szerint az emberi agy úgy működik, mint a számítógép processzora, és ha a neuronok lassabban végzik a dolgukat, felgyorsulni látszik az idő.
Miért rohan egyre gyorsabban az idő, ahogy öregszik az ember?
Az időt óráról órára, napról napra tudjuk mérni, mégsem telik ugyanúgy mindenkinek. Arra is van magyarázat, hogy miért telnek olyan lassan a percek, amikor még kicsik vagyunk, és miért repülnek el észrevétlenül komplett évtizedek a felnőttkorból.
Végre megtudtuk, miért tudnak olyan gyorsan úszni a halak
Hogy lehet az, hogy a leggyorsabb hal, a fekete marlin 129 km/h-s sebességre képes, míg a legmondernebb tengeralattjárók is legfeljebb 80-nal haladnak a vízben. Halfizika felsőfokon, egyenesen Kínából.
A disszidens magyar Nobel-díjas, akit itthon akadémikusi címétől is megfosztottak
Békésy György a kémián, a fizikán és az akusztikán keresztül egészen az orvosi Nobel-díjig jutott, az emberi fül működéséről tett jelentős felfedezéseket. Háromszor kellett a nulláról újrakezdenie, egyszer akkor, amikor 1948-ban búcsút mondott Magyarországnak. A disszidens tudóst itthon csak jóval a halála után, 1982-ben rehabilitálták.
Az osztrák-magyar Nobel-díjas, aki lopással vádolta Einsteint, és hitt a nemzetiszocializmusban
Lénárd Fülöp tudományos munkássága megkérdőjelezhetetlen, elsőként részesült Nobel-díjban a magyarok közül. A relativitáselméletet és a kvantumfizikát azonban zsidó szemfényvesztésnek tartotta, ami gátolta tudományos gondolkozását és további előmenetelét.
Fizikusok számították ki a tökéletes pizza receptjét
A termodinamika törvényei alapján kiszámított egyenlet szerint elektromos sütőben pizzát készíteni bűn, de arra is van trükk, ha nincs a kéznél fatüzelésű téglakemence.
Ha Hevesy György Magyarországon maradhat, a hafniumot ma talán hungaricumnak hívnák
A 20. század egyik legsokoldalúbb tudósa, a periódusos rendszer 72. elemének felfedezője fizikai és orvosi Nobel-díjat is kaphatott volna, de végül a kémiaiban részesült. Azt is egy év késéssel adták át neki, mert 1944 túl sötét év volt az ünnepléshez.
Különleges szimmetriára bukkant Stephen Hawking most megjelent, utolsó tanulmányában
A brit elméleti fizikus utolsó írásában a fekete lyukak hőmérsékletéről és entrópiájáról elmélkedik, és egy lépéssel közelebb jut az információs paradoxon megértéséhez.
Donna Stricklandet még egy Wikipedia-oldalra sem tartották érdemesnek, mielőtt megkapta a Nobelt
Májusban törölték a róla szóló bejegyzést a Wikipediaán, öt hónappal később Nobel-díjat kapott. A tudományos világban egyre égetőbb a női egyenjogúság kérdése.
Az optikai csipesz és a fázismodulált impulzuserősítés feltalálói kapták a fizikai Nobel-díjat
Arthur Ashkin, illetve Gérard Mourou és Donna Strickland megosztva nyerte el az fizikai Nobel-díjat. Mindhárman a lézerfizika úttörő találmányaiért kapták az elismerést.
Feltárul a részecskefizika csodálatos, rejtett világa a Global Physics Photowalk díjnyertes képein
Kilométeres mélységben fekvő sötétanyag-kutatóközpont, kristálygömbbe foglalt részecskedetektor és dartstáblának látszó atommag-ütköztető fotóját is díjazták a versenyen.
Ész Ventura: Építs tornyot Legóból!
Csak három darab 2x2-es Lego Duplo-kockát használhatsz, és a toronynak nem szabad feldőlnie. Menni fog?
Létezik tökéletes szimmetria?
A tökéletes szimmetria nagyfokú rendezettséget jelent, ezt viszont megbolygatja a véletlen, ami többé-kevésbé megzavarja a szabályos sorok rendjét. Ennek mértékét adja meg a fizika az entrópiával. De hogyan sérül a tükrözési szimmetria a gyenge kölcsönhatásban?
A rejtélyes negyedik erő, amely nélkül nem is léteznénk: a gyenge kölcsönhatás
A gyengének nevezett kölcsönhatás szerényen hangzó neve ellenére kulcsszerepet játszik univerzumunk felépítésében: nélküle a világegyetem egyetlen hatalmas fekete lyuk lenne.
Színre lép a kvark, mint Mátyás király okos lánya
Amikor a fizikusokat már-már zavarta a sok újonnan felfedezett részecske, az 1964-ben megalapozott kvarkelmélet lett a felmentő sereg. Hogyan ad magyarázatot a kvarkok két alaptípusa több mint száz szubatomi részecske felépítésére? Miért használunk három színt a kvarkok jellemzésére?
Hogyan jönnek létre a fekete lyukak?
Azt tudtad, hogy létezik olyan anyag, amivel ha megtöltesz egy parányi kávéskanalat, a gízai nagy piramis tömegének ezerszeresét kapod? Rockenbauer professzor bezzeg tudta.
Hogyan működik a tükör?
Mennyire ismerjük azt a mechanizmust, ahogy a tükör a fényt visszaveri, fókuszálja, felnagyítja, vagy a távoli csillagokat közelebb hozza? Rockenbauer professzor mindenre fényt derít.
Démokritosz és a kvantumfizika
Vajon hova jutottak volna a nagyszerű ókori görög filozófusok, ha rendelkeznek azokkal a korszerű eszközökkel, amelyekkel a mai tudomány dolgozik? Rockenbauer professzor a válasz nyomában.
Kockajátékos-e Isten?
Amikor egy foton az ablakhoz ér, választhat, hogy áthalad rajta, vagy visszapattan. De mi dönti el, hogy mi fog történni? Einstein felvetését úgy szemléltethetjük, hogy az Isten feldob két kockát, és ha mindkettőn a hatos szám jelenik meg, akkor visszaverődik a szóban forgó a foton, míg egyébként áthalad.
Mi volt Usain Bolt titka?
Hogyan érte el a legendás futó 2009-es világcsúcsát? Miért volt hatékonyabb a technikája a többi sprinterénél? A fizika erre is magyarázatot ad.
Van-e jobb magyarázatunk a villámlásra, mint Zeusz haragja?
A villámlás megértése a fizika és a kémia távoli területeinek ismeretét követeli meg, és a tudomány még ma sincs teljesen tisztában azzal, hogy mi történik, amikor tüzes nyilak lövellnek az égből.
Még a lámpát sem tudnánk felgyújtani, ha nem lenne alagúteffektus
Mi különbözteti meg az elektront a magasugrótól? Hogyan képes az elektron átugrani egy akkora gátat, amihez nincs is elég mozgási energiája? Aki válaszol: Rockenbauer professzor.
14 évig tesztelték atomórákkal Einstein relativitáselméletét, hogy a végén kiderüljön: nem tévedett az öreg
A maratoni kísérletet 1999 és 2014 között hajtották végre 12 ország atomóráinak mérésével. Egy szó: ekvivalenciaelv!
A Szovjetunióba szökött, nem kapta meg a a Nobel-díjat a kalandos életű olasz atomfizikus, Mr. Neutrínó
Mire jött rá az utóbb kémkedéssel vádolt olasz származású tudós, Bruno Pontecorvo? Felül kellett-e bírálni a relativitás kiinduló tételét a titokzatos neutrínók miatt? Rockenbauer professzor folytatja a kalandozást a fizika világában.
Neutrínó: a titokzatos részecske, ami négy Nobel-díjat ért
Ha valaki Nobel-díjat szeretne kapni, annak érdemes foglakoznia a neutrínók fizikájával. Ezt mutatja, hogy eddig négy alkalommal nyolc fizikusnak ítélték oda a díjat a területen elért eredményekért, de több is lehetett volna, ha mindegyik kutató megérhette volna a nagy napot.
Hogyan magyarázza a relativitáselmélet a sanghaji expressz lebegését a sínek felett?
Honnan származnak a rejtélyesnek tűnő mágneses hatások? A kérdés sokáig még a fizikusokat is zavarba hozta. A választ a mozgásokban kell keresni.
A szerelem még a Földet is kimozdíthatja a helyéről
Mi történik, ha a lány egy varázslattal elektronjainak egy százalékát átküldi a fiúhoz? Ekkor a lány pozitív, a fiú nagy negatív töltéssel rendelkezik. Mekkora lesz a vonzóerő közöttük?
Dobozba zárhatjuk-e a fényt, és létezik-e a rejtélyes éter?
Fel lehet-e tölteni a teret fotonokkal? És mit mond a relativitáselmélet az éter létezéséről? Rockenbauer professzor elmagyarázza.
Hogyan lehet mérni az űrhajósok súlyát a súlytalanságban?
Hullámok, rezgések és rezonanciák: működik-e a mérleg az űrben, és mi köze ennek a normál zenei A hanghoz? Rockenbauer professzor magyaráz.