Egy hálózatkutató kiszámolta, milyen könnyű biciklizni Budapesten
Ami a Bubi-állomások elérhetőségét illeti, a belváros jól áll, a külső kerületek kevésbé, de 15 percnyi sétával szinte bárhonnan elérhető egy bicikliút a fővárosban.
hálózatkutatás
Valóban a kapcsolatokon múlik, hogy ki kapja a legjobb színésznek járó Oscart?
Azt gondolná az ember, hogy csak elit körök és klikkek tagjai részesülnek az elismerésben, de Janosov Milán hálózatkutató friss elemzése szerint nem számítanak a kapcsolatok – legalábbis ha olyan színészek nexusait vizsgáljuk, akik közös filmekben szerepeltek.
Elkészült a The Witcher hálózati térképe
A hálózattudomány nem vajákosság, regényeket és filmsorozatokat is fel lehet vele térképezni. A legújabb bizonyíték: Janosov Milán hálózatkutató munkája.
Hálózattudományi eszközökkel készített digitális műalkotást Asimov Alapítvány-sorozatából egy magyar kutató-művész páros
Janosov Milán és Borsi Flóra 8 375 csomópontot és 22 299 kapcsolatot bemutató animációja feltárja a hétkötetes regényfolyamban szereplő bolygók közötti kapcsolatokat és a mű szerkezetét. 4,2 ethereumért vihető!
Az idegen elmékre támaszkodni nehéz, de érdemes
Bár az evolúció sok szempontból befelé fordulásra hangolta az agyunkat, érdemes arra törekedni, hogy felülkerekedjünk ezeken a berögződéseken – írja Dormán Hanga, a CEU és a Qubit közös esszépályázatának győztese.
A tömegközlekedés a vártnál kevésbé sínyli meg a Lánchíd lezárását, a gyalogosok annál inkább
Hol növekszik meg leginkább a menetidő, és a pestieket érinti rosszabbul a lezárás, vagy a budaiakat? Egy hálózatkutató, egy geográfus és egy adattudós kiszámolta.
A rég halott iWiW kincset érő adatain mutatták ki, hol nőhet az egyenlőtlenség Magyarországon
Miért csökkenhet az egyenlőtlenség nagyobb eséllyel Kazincbarcikán és Veszprémben, mint Kaposváron és Esztergomban? Magyar és külföldi kutatók vizsgálták a közösségi oldalon szerveződő társas kapcsolatok, a városokat széttagoló fizikai akadályok és az egyenlőtlenség növekedésének összefüggéseit.
Barabási Albert-László sikerről alkotott képlete jól hangzik, de nem biztos, hogy mindig érvényes marad
A világhírű hálózatkutató 2018-as sikerkönyve, A képlet szerint a teljesítmény önmagában nem elegendő a sikerhez: a hálózaton múlik, hogy befutunk-e. Könnyen elképzelhető ugyanakkor, hogy a siker Barabási-féle képlete nem törvényszerűség, csupán átmeneti jelenség.
Íme a járványidőszak sikerkönyve, A jóslás algoritmusa
Alessandro Vespignani olasz fizikus magyarul idén megjelent könyve érdekesen és közérthetően magyarázza el, hogy mi az a datifikáció, hogyan határozzák meg az életünket az algoritmusok, és hogy lehet megjósolni, hogy vajon meg fogja-e venni bárki ezt a könyvet. A koronavírus megjelenésével aztán borult minden, de Vespignani persze ezt is előre sejtette.
Lassan új tudományterületté válik a COVID-19
Január vége óta elképesztő mennyiségben jelennek meg a járvány- és vírusügyi tanulmányok a preprint és a hagyományos tudományos portálokon. De hogyan alakul az egyes cikkek száma és témája, ha összevetjük egymással a különböző platformokat?
A 21. századi jövendőmondó nem a vízbe vetett ólomból jósol, hanem száraz adatokból
Magyarul most megjelent könyvéről, a koronavírusról és a hálózati modellekről beszélgetett csütörtökön Alessandro Vespignani hálózatkutató, fizikus Barabási Albert-Lászlóval. A jóslás algoritmusa nem a COVID-19-ről szól ugyan, de az algoritmusokat a vírus ellen is hatékonyan be lehet vetni.
Tehetség, kapcsolatok, szerencse? Magyar kutató vizsgálta, mitől függ egy filmrendező vagy egy űrkutató sikere
Milyen általános mintázatok rajzolódnak ki a szerencse sikerre gyakorolt hatásában, ha több tízezer életpályát elemzünk a tudomány, film, zene, és irodalom világából? Hálózatkutatók nagyszabású projektje eredt a válasz nyomába.
Magyar hálózatkutató eredt nyomába a kínzó kérdésnek, hogy mitől lesz sztár egy DJ
Janosov Milánéknak a Scientific Reportsban megjelent tanulmánya szerint a legnagyobb sztárok által mentorált fiatal DJ-k átlagosan sokkal sikeresebbek lesznek, mint nem mentorált társaik. A mentorálásnak azonban árnyoldala is van: az ifjú padavánok tipikusan sosem érik el világklasszis mesterük sikereit.
Kertész János: A gazdaságfizika nem olyan abszurd, mint amilyennek elsőre hangzik
A pénzügyben és a gazdaságban az 1990-es évektől felgyűlő óriási adatmennyiség izgalomba hozta a fizikusok egy részét is. A Széchenyi-díjas Kertész János korábban a felületfizikában és a szemcsés anyagok fizikájában merült el a Műegyetemen, most viszont hálózatkutatással foglalkozik a CEU-n. De mi köze a statisztikus fizikának a hálózatokhoz vagy épp a tőzsdéhez?
Már csak négyet kell aludni a Határtalan tudás következő epizódjáig, regisztrációs link itt
A CEU rendezvénysorozatának következő eseményén a Big Data és annak társadalomra gyakorolt lehetséges hatása áll a középpontban. Az ingyenes rendezvény médiapartnere a Qubit. Mi ott leszünk!
Barabási Albert-László és csapata tervezte a Nature 150. jubileumi kiadásának a borítóját
Az elsőként 1869. november 4-én megjelent Nature magazin az elmúlt 150 évben a világ legmeghatározóbb össztudományos lapjává nőtte ki magát. A jubileumi kiadás borítóját a világhírű magyar hálózatkutató, Barabási Albert-László és munkatársai tervezték.
A legnépszerűbb magyar weboldal volt az iWiW, mára csak „dinamikus halott test”
Aki magyar volt és internetezett, rajta volt az iWiW-en. A Facebook előtti első számú magyar közösségi oldal óriási adatbázisát társadalom- és természettudósok szedték darabokra, eredményeiket a héten ismertették.