Melyik csapatok költötték a legtöbbet a katari világbajnokságon szereplő játékosokra? Hol termelik ki a legdrágább tehetségeket? Na és el lehet-e jutni Messitől a Fradiban játszó Laidouniig a kapcsolati hálóban?
Robin Dunbar brit antropológus szerint az ember legfeljebb 150 barátságot képes kezelni. Kutatásaiból kiderült, hogy barátainkban elsősorban önmagunkat keressük, és hogy a baráti kapcsolatok hiánya legalább olyan káros az egészségre, mint a dohányzás.
Ami a Bubi-állomások elérhetőségét illeti, a belváros jól áll, a külső kerületek kevésbé, de 15 percnyi sétával szinte bárhonnan elérhető egy bicikliút a fővárosban.
Azt gondolná az ember, hogy csak elit körök és klikkek tagjai részesülnek az elismerésben, de Janosov Milán hálózatkutató friss elemzése szerint nem számítanak a kapcsolatok – legalábbis ha olyan színészek nexusait vizsgáljuk, akik közös filmekben szerepeltek.
A hálózattudomány nem vajákosság, regényeket és filmsorozatokat is fel lehet vele térképezni. A legújabb bizonyíték: Janosov Milán hálózatkutató munkája.
Janosov Milán és Borsi Flóra 8 375 csomópontot és 22 299 kapcsolatot bemutató animációja feltárja a hétkötetes regényfolyamban szereplő bolygók közötti kapcsolatokat és a mű szerkezetét. 4,2 ethereumért vihető!
Bár az evolúció sok szempontból befelé fordulásra hangolta az agyunkat, érdemes arra törekedni, hogy felülkerekedjünk ezeken a berögződéseken – írja Dormán Hanga, a CEU és a Qubit közös esszépályázatának győztese.
Hol növekszik meg leginkább a menetidő, és a pestieket érinti rosszabbul a lezárás, vagy a budaiakat? Egy hálózatkutató, egy geográfus és egy adattudós kiszámolta.
Miért csökkenhet az egyenlőtlenség nagyobb eséllyel Kazincbarcikán és Veszprémben, mint Kaposváron és Esztergomban? Magyar és külföldi kutatók vizsgálták a közösségi oldalon szerveződő társas kapcsolatok, a városokat széttagoló fizikai akadályok és az egyenlőtlenség növekedésének összefüggéseit.
A világhírű hálózatkutató 2018-as sikerkönyve, A képlet szerint a teljesítmény önmagában nem elegendő a sikerhez: a hálózaton múlik, hogy befutunk-e. Könnyen elképzelhető ugyanakkor, hogy a siker Barabási-féle képlete nem törvényszerűség, csupán átmeneti jelenség.
Alessandro Vespignani olasz fizikus magyarul idén megjelent könyve érdekesen és közérthetően magyarázza el, hogy mi az a datifikáció, hogyan határozzák meg az életünket az algoritmusok, és hogy lehet megjósolni, hogy vajon meg fogja-e venni bárki ezt a könyvet. A koronavírus megjelenésével aztán borult minden, de Vespignani persze ezt is előre sejtette.
Január vége óta elképesztő mennyiségben jelennek meg a járvány- és vírusügyi tanulmányok a preprint és a hagyományos tudományos portálokon. De hogyan alakul az egyes cikkek száma és témája, ha összevetjük egymással a különböző platformokat?
Magyarul most megjelent könyvéről, a koronavírusról és a hálózati modellekről beszélgetett csütörtökön Alessandro Vespignani hálózatkutató, fizikus Barabási Albert-Lászlóval. A jóslás algoritmusa nem a COVID-19-ről szól ugyan, de az algoritmusokat a vírus ellen is hatékonyan be lehet vetni.
Milyen általános mintázatok rajzolódnak ki a szerencse sikerre gyakorolt hatásában, ha több tízezer életpályát elemzünk a tudomány, film, zene, és irodalom világából? Hálózatkutatók nagyszabású projektje eredt a válasz nyomába.
Janosov Milánéknak a Scientific Reportsban megjelent tanulmánya szerint a legnagyobb sztárok által mentorált fiatal DJ-k átlagosan sokkal sikeresebbek lesznek, mint nem mentorált társaik. A mentorálásnak azonban árnyoldala is van: az ifjú padavánok tipikusan sosem érik el világklasszis mesterük sikereit.
A pénzügyben és a gazdaságban az 1990-es évektől felgyűlő óriási adatmennyiség izgalomba hozta a fizikusok egy részét is. A Széchenyi-díjas Kertész János korábban a felületfizikában és a szemcsés anyagok fizikájában merült el a Műegyetemen, most viszont hálózatkutatással foglalkozik a CEU-n. De mi köze a statisztikus fizikának a hálózatokhoz vagy épp a tőzsdéhez?
A CEU rendezvénysorozatának következő eseményén a Big Data és annak társadalomra gyakorolt lehetséges hatása áll a középpontban. Az ingyenes rendezvény médiapartnere a Qubit. Mi ott leszünk!
Az elsőként 1869. november 4-én megjelent Nature magazin az elmúlt 150 évben a világ legmeghatározóbb össztudományos lapjává nőtte ki magát. A jubileumi kiadás borítóját a világhírű magyar hálózatkutató, Barabási Albert-László és munkatársai tervezték.
Aki magyar volt és internetezett, rajta volt az iWiW-en. A Facebook előtti első számú magyar közösségi oldal óriási adatbázisát társadalom- és természettudósok szedték darabokra, eredményeiket a héten ismertették.