A világhírű hálózatkutató 2018-as sikerkönyve, A képlet szerint a teljesítmény önmagában nem elegendő a sikerhez: a hálózaton múlik, hogy befutunk-e. Könnyen elképzelhető ugyanakkor, hogy a siker Barabási-féle képlete nem törvényszerűség, csupán átmeneti jelenség.
Alessandro Vespignani olasz fizikus magyarul idén megjelent könyve érdekesen és közérthetően magyarázza el, hogy mi az a datifikáció, hogyan határozzák meg az életünket az algoritmusok, és hogy lehet megjósolni, hogy vajon meg fogja-e venni bárki ezt a könyvet. A koronavírus megjelenésével aztán borult minden, de Vespignani persze ezt is előre sejtette.
Január vége óta elképesztő mennyiségben jelennek meg a járvány- és vírusügyi tanulmányok a preprint és a hagyományos tudományos portálokon. De hogyan alakul az egyes cikkek száma és témája, ha összevetjük egymással a különböző platformokat?
Magyarul most megjelent könyvéről, a koronavírusról és a hálózati modellekről beszélgetett csütörtökön Alessandro Vespignani hálózatkutató, fizikus Barabási Albert-Lászlóval. A jóslás algoritmusa nem a COVID-19-ről szól ugyan, de az algoritmusokat a vírus ellen is hatékonyan be lehet vetni.
Milyen általános mintázatok rajzolódnak ki a szerencse sikerre gyakorolt hatásában, ha több tízezer életpályát elemzünk a tudomány, film, zene, és irodalom világából? Hálózatkutatók nagyszabású projektje eredt a válasz nyomába.
Janosov Milánéknak a Scientific Reportsban megjelent tanulmánya szerint a legnagyobb sztárok által mentorált fiatal DJ-k átlagosan sokkal sikeresebbek lesznek, mint nem mentorált társaik. A mentorálásnak azonban árnyoldala is van: az ifjú padavánok tipikusan sosem érik el világklasszis mesterük sikereit.
A pénzügyben és a gazdaságban az 1990-es évektől felgyűlő óriási adatmennyiség izgalomba hozta a fizikusok egy részét is. A Széchenyi-díjas Kertész János korábban a felületfizikában és a szemcsés anyagok fizikájában merült el a Műegyetemen, most viszont hálózatkutatással foglalkozik a CEU-n. De mi köze a statisztikus fizikának a hálózatokhoz vagy épp a tőzsdéhez?
A CEU rendezvénysorozatának következő eseményén a Big Data és annak társadalomra gyakorolt lehetséges hatása áll a középpontban. Az ingyenes rendezvény médiapartnere a Qubit. Mi ott leszünk!
Az elsőként 1869. november 4-én megjelent Nature magazin az elmúlt 150 évben a világ legmeghatározóbb össztudományos lapjává nőtte ki magát. A jubileumi kiadás borítóját a világhírű magyar hálózatkutató, Barabási Albert-László és munkatársai tervezték.
Aki magyar volt és internetezett, rajta volt az iWiW-en. A Facebook előtti első számú magyar közösségi oldal óriási adatbázisát társadalom- és természettudósok szedték darabokra, eredményeiket a héten ismertették.