A fél világ adatforgalmát képes megbénítani Kína új csodafegyvere, a mélytengeri kábelvágó

Szinte nincs is olyan mélytengeri kábel a világon, ami képes lenne ellenállni Kína legújabb fejlesztésének, a tengeralattjáróra vagy távirányítású víz alatti drónra szerelhető vágókészüléknek. A speciális eszközt úgy tervezték, hogy átvágja a gumit, az acélt és a polimerből készült rétegeket, miközben a gyémántos vágókorong alig kavarja fel az üledéket, a precíz munkát pedig robotkarok segítik. Peking rendelkezik a világ legnagyobb tengeralattjáró-flottájával, a kábelvágót pedig kifejezetten a hadrendben lévő távirányítású vagy legénységgel ellátott modellekhez tervezték.

A kábelvágó négyezer méteres mélységben is üzemképes, míg a legmélyebben fekvő mélytengeri kábelek csak kétezer méteres mélységben fekszenek. A South China Morning Post cikke szerint a jelenleg használt adat- vagy áramkábelek 95 százalékát képes átvágni, ami például egy Tajvan ellen irányuló kínai invázió esetén komoly ütőkártyát jelentene Peking számára. Nem csak ott, az új fejlesztés ugyanis a katonai és a civil kommunikációt is megbéníthatja, nem is beszélve az áramellátásban okozott fennakadásokról.

Békés célok

Kína az eszközt hivatalosan nem az infrastruktúra elleni támadásokhoz, hanem mélytengeri bányászatra és roncsmentésre fejlesztette ugyan, de feltalálói már a szabadalom első, 2020-as benyújtásakor külön kitértek a mélytengeri kábelekre. Az akkori indoklás szerint a technika fejlődésével egyre több kábel húzódik az óceán fenekén, az átvágásuk vészhelyzet esetén pedig drága, bonyolult és lassú, ezért van szükség az új találmányra, ami az illegálisan lefektetett vagy időközben feleslegessé vált kábelek eltávolításában is segítséget nyújthat.

Gregory Falco, a Cornell Egyetem mérnöke szerint az eszköz valóban alkalmas a Kína által említett célokra, és valóban szükség van egy olyan szerkezetre, amivel a régi kábelek onnan is biztonsággal eltávolíthatók, ahol búvárokkal vagy távirányítású eszközökkel nem oldható meg a feladat, de abban kételkedik, hogy az új eszközt valóban ilyen békés célok szolgálatába állítják majd.

Nem ő az egyetlen, aki nincs meggyőzve: az elmúlt években egyre több mélytengeri kábel ment tönkre éppen ott, ahol ez Kínának jól jött volna. Taiwan 2023-ban és 2024-ben három-három kábelmeghibásodást jelentett, míg idén már ötöt, februárban pedig a hatóságok lefoglaltak egy togói teherhajót is, amelyet azzal gyanúsítottak, hogy szándékosan vágott el egy mélytengeri kábelt. A vizsgálat még folyik, a Hong Tai 58 legénysége kínai állampolgárokból állt. Kína elszántságát jól mutatja, hogy a tárcsás kábelvágón kívül még több más hasonló célú horgonyszerű eszköz szabadalmát is benyújtották az országban.

Figyelmeztetés a világnak

Bár Kína tagadja, hogy köze lett volna a hajóhoz, a kábelek sérülését pedig balesetnek minősíti, Raymond Powell nyugalmazott amerikai tábornok szerint az ország Oroszországgal együtt egyre aktívabb a szürkezónában. Powell szerint az infrastruktúra elleni támadások nemcsak kellemetlenséget, hanem egyértelmű figyelmeztetést is jelentenek: Peking, ha akar, jóval nagyobb kellemetlenségeket tud okozni.

A Balti-tengeren 2023 óta 11 alkalommal jelentettek kábelsérülést. Ez Powell szerint arra utalhat, hogy Oroszország is Kínához hasonló stratégiát követ, és elképzelhető, hogy a két ország ebben a kérdésben végül egyértelmű szövetségesre is talál egymásban, ha a kommunikációs hálózatok megzavarásáról van szó. Nemcsak a tajvani vagy a balti kábelek vannak veszélyben: az új fejlesztés az Egyesült Államok kommunikációs hálózatára is súlyos fenyegetést jelent, a Telegraph cikke szerint például Guam közelében egy olyan csomópont található, amely több mint egy tucatnyi katonai és civil optikai kábelből áll, és aminek a sérülése súlyosan érintené az országot.

Orosz és kínai aktivitás

Bonnie Glaser amerikai külpolitikai elemző szerint az új találmány bejelentése felér egy vallomással: hiába esküdözik Kína, hogy nincs köze az eddigi támadásokhoz, az is elég egyértelmű üzenet, hogy ez az egyetlen ország, ami vállaltan rendelkezik a kábelek átvágásához szükséges fejlett technológiával. A kulcsszó itt valószínűleg az, hogy „vállaltan”: Oroszország is egyre aktívabb a nemzetközi vizekben található kommunikációs kábelek környékén, és bár nem jelentett be hasonló fejlesztést, Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, Oroszország Biztonsági Tanácsának mai elnökhelyettese 2023-ban azt mondta, hogy már semmi sem tarthatja vissza az országot attól, hogy az ellenségei mélytengeri kábeleit támadja.

Benjamin L. Schmitt, a Pennsylvaniai Egyetem energiaügyi szakértője szerint a korábban bejegyzett szabadalom és a mostani közlemény is arra utal, hogy Peking lassan kilép a szürkezónából, és egyre aktívabb lesz a tengermélyi hadviselésben, ami nem feltétlenül csak a tajvani kábeleket érinti majd.

A szakértő szerint ez azt is jelenti, hogy a jövőben a demokratikus nyugati országoknak is jobban fel kell készülniük a hasonló fenyegetésekre, mert a hibrid hadviselés egyik célja a demokrácia aláaknázása, a tétlenség pedig még jobban felbátorítja majd Kínát és Oroszországot. Schmitt szerint a megoldás az infrastruktúra alaposabb műholdas megfigyelése lenne, amibe a NATO-t is be kellene vonni.