Régen minden jobb volt, de a mítosszal ellentétben nem esett több hó, mint mostanában

A meteorológiai szakma szempontjából teljesen irreleváns, mégis mindenkit ez foglalkoztat: lesz-e idén fehér karácsony? Fehér karácsonyon azt érti a legnépszerűbb időjós portál, az Időkép, amikor december 24-én több magyarországi városban is egybefüggő hótakaró figyelhető meg. Az oldal térképes prognózist is készített az év vége legfontosabb kérdését megválaszolandó.

Ennek alapján az idén karácsonykor az ország nagy részén nem lesz hó. A már lehullott hóréteg a hegyekben is csak néhol marad meg, így aki havat akar látni, szombaton még tehet egy kört a Mátrában, és elcsípheti a téli hangulatot, mielőtt célegyenesbe fordul a halpasszírozás és bejglidarabolás.

Legyen hó, legyen hó

Régen minden jobb volt, de vajon többször volt-e fehér karácsonyunk, mint mostanában? Az elmúlt 117 évet vizsgálva az derül ki, hogy átlagosan minden negyedik évben jön össze a fehér karácsony, a szórás ugyanakkor nem egyenletes. A Qubit az Országos Meteorológiai Szolgálat rendelkezésre álló adatai vizsgálta meg 1901 és 2010 között, az utóbbi évekről pedig a metnet.hu adataiból szerzett információt. 

Kimutatásunkban azt vettük sorra, hogy adott években december 24-26-án bármelyik napott havazott-e, és a csapadék mennyisége elérte-e az egy millimétert. Amennyiben nem volt karácsonykor hóesés, fehérnek vettük azokat az éveket is, amikor az ünnepet megelőző napokban esett a hó, és a köztes napokon nem emelkedett pozitív tartományba a napi átlaghőmérséklet, illetve nem esett sem eső, sem ónos eső vagy havaseső.

Illusztráció: Tóth Róbert Jónás

Ez a számítás természetesen nem pontos, hiszen az adott napon mért hóréteg vastagsága nem feltétlenül egyezik meg az aznap hullt csapadék mennyiségével, de egy a nagy havazások okát kutató tanulmány mellékesen összeállított, fehér karácsonyokat lajstromozó, ám a mi számításunknál jóval szűkebb időintervallumra vonatkozó táblázata nagyjából egybevág az itt közölt adatokkal (az OMSZ csak jelentős ellenérték fejében bocsátotta volna rendelkezésre a hóvastagságot dokumentáló historikus adatsort).

Olyan lelket mozdító

Budapest, Pécs, Szeged, Szombathely és Debrecen adatait  vizsgálva abból indultunk ki, hogy ha mind az öt városban volt érdemi hóesés karácsonykor, akkor (a mai országterületre értve) országosan fehér karácsony volt. Ha nem volt minden városban számottevő hóesés, akkor csak egyes részeken, illetve egyáltalán nem volt fehér a karácsony.

Számításaink szerint az elmúlt majd 120 évben mindössze kilenc olyan év volt, amikor karácsonykor az egész országban esett a hó, és meg is maradt. Ezek az évek: 1906; 1930; 1938; 1941; 1956; 1984; 1991; 1996; 1999. Emellett 16 olyan év volt, amikor az ország jelentős részében esett a hó, 30 másik évben pedig esett ugyan, de csak egy-két helyen.

1999, a fehér karácsony éve: a vizsgált nagyárosokban mindenhol esett vagy megmaradt korábbról a hóIllusztráció: Tóth Róbert Jónás

Bár tudnám azt, hogy mi lesz itt még!

Mindezek alapján a karácsonyi hóesés ciklikus, vagyis egyes évtizedekben kifejezetten havas, más évtizdekben különösen száraz vagy esős volt az időjárás. Hozzá kell tenni, hogy Magyarországon a tél a legkevésbé csapadékos évszak, ezen belül is január-februárban esik a legkevesebb csadadék. A hosszú távú statisztikák szerint egész évre vetítve a havas napok száma rapszodikusan alakul, volt hetven közelében és tíz alatt is. Az is változó, hogy melyik évben mikor esik le ez a hómennyiség.

A leghavasabb évtized az 1990-es volt, ekkor hatszor is volt országosan vagy egyes tájakon fehér karácsony. A legkevésbé havasnak pedig az 1970-es évtized bizonyult, hiszen 1971 és 1980 között mindössze három évben volt valamiféle fehérség karácsonykor. Havas szempontból az átlagosnál rosszabb volt a századforduló és a nyolcvanas évek is. Nem állítható egyértelműen tehát, hogy gyerekkorunkban bezzeg mindig esett a hó, mint ahogy az sem, hogy manapság már alig van fehér karácsony – minden attól függ, ki mikor volt gyerek.

2016, a fekete karácsony éve: a vizsgált nagyárosokban sehol sem esett vagy maradt meg korábbról a hóIllusztráció: Tóth Róbert Jónás


Az is látszik ugyanakkor, hogy Magyarország területén az ezredforduló óta a kilencvenes évek bőséges havazása után jelentősen csökkent a hómennyiség december második felében. Kérdés, tartós marad-e ez a ciklus, vagy ismét havasabb decemberek jönnek. Hogy a hómentesség összefüggésben van-e az éghajlatváltozással, az egyelőre nem egyértelmű: sem a havas napok számában, sem pedig a lehullt összes téli csapadék mennyiségében nem látszik erre utaló egyértelmű jel. 

Úgyhogy ha idén karácsonykor is elmarad a havazás, vagy eső esik hó helyett, még az is lehet, hogy egyszerűen csak pechünk van. 

Lángokban áll a Föld

Egy katasztrófafilm elejére emlékeztet, ami a napokban történik: az amúgy is klímaszorongásban élő emberiség egyszer csak arra ébred, hogy világszerte lángolnak az erdők.