Gyenge La Niña fázis várható, ezért az USA és Európa nagy részén enyhe lesz a tél. A sarki örvény néhány hidegbetöréssel megzavarhatja a rendet, de számottevő csapadékra így sem érdemes számítani.
Az üvegfelületekre ragasztva biztosítja a belső terek kellemes hőmérsékletét anélkül, hogy beárnyékolná a helyiségeket.
A hó hideg, kényelmetlen, balesetveszélyes, megnehezíti a közlekedést, sőt meg is lehet fagyni benne. Miért siratják mégis sokan a téli hótakarót?
Az évszázad végén akár 40 százalékkal kevesebb hólé ömölhet a Dunába és más európai folyókba tavasszal, amitől még égetőbb problémává válhat a vízhiány.
A Másfélfok térképeket és előrejelzéseket osztott meg a havazás várható visszaszorulásáról, ami nem csak Magyarországot, hanem a klímamodellek szerint egész Európát érinti Skandináviától a Mediterráneumig.
Az északi féltekét elérő tél apropóján a Live Science tisztázta a szilárd csapadék képződésének alapvető kérdéseit.
Az 1987-ben született egyezmény a kutatók szerint nagyban hozzájárult ahhoz, hogy csak 2037-re melegedjen fel annyira a sarkkörök klímája, hogy nyaranta teljesen elolvadjon az összes hó és jég az Északi-sarkon.
A globális felmelegedés miatt a 19. század végétől drámaian csökken az olasz Alpokban az éves hóborította napok száma, aminek mértéke példátlan az elmúlt 600 évben. A Padovai Egyetem kutatói a hótakaró alakulását cserjék évgyűrűinek vizsgálatával tárták fel, 5 évnyi munka eredményeként.
A Másfélfok friss cikke az IPCC tavaly kiadott jelentése alapján mutatja be, mivel jár az, ha elveszítjük a hegyi élővilág sokféleségét. Vízhiányra, környezeti katasztrófákra és energiaválságra is készülhetünk.
A pekingi téli olimpia az első, ahol nagy valószínűséggel egyetlen valódi hópehely sem éri a sílécek talpát. A klímaváltozással és a bolygó folyamatos melegedésével ez szomorú jövőt vetíthet a téli olimpiák, sőt általában a téli sportok elé, és felveti a kérdést, hogy hosszabb távon mennyire fenntarthatók a pekingihez hasonló, tél nélkül is havat igénylő gigarendezvények.
Olyan területen vetik be a helyi víztározókra támaszkodó hóágyúkat, ahol az intenzív mezőgazdasági öntözés, a gyors urbanizáció és a száraz éghajlat együttes hatása miatt már így is emberek milliói maradnak időnként víz nélkül.
A Tomszki Állami Egyetem kutatói húsz hóminta vizsgálata után arra jutottak, hogy már Szibériában, mindentől távol is megjelentek az apró műanyagrészecskék. Azt még nem tudják, hogy mekkora szennyezésről van szó.
Öten meghaltak, milliók maradtak áram nélkül a polar vortex nevű jelenség által okozott szokatlan hidegben. Texasban ilyenkor 20-24 fok szokott lenni, most -22 fokot is mértek.
Lehoczky Annamária meteorológus-éghajlatkutató a klímaforgatókönyvek alapján elemezte a havas sportok és a téli turizmus jövőjét a Másfélfok című klímapolitikai oldalon.
A piros havat, amelyet egy algafaj szaporulata okoz, Arisztotelész írta le elsőként.