Jönnek az okossörök

A következő három évben, jelentős állami támogatással közel 3,5 millió eurót költ mesterségesintelligencia-fejlesztésre a dán Carlsberg – írja a Financial Times (FT). A világ negyedik legnagyobb sörgyártója – a Microsoft és két dániai egyetem bevonásával – olyan rendszert épít, amely az alapanyag-termesztéstől az erjesztési és főzési fázisokon át az értékesítésig a teljes gyártási folyamatban részt vesz. A tervek szerint még az ízek és az illatok kialakításában is.

„Olyan befektetésről van szó, amellyel radikálisan lecsökkentik a termékfejlesztés idejét és költségeit” – idézte az FT Johan Förstert, a tavaly több mint 8 milliárd eurós árbevételt realizáló Carlsberg kutató laboratóriumának vezetőjét. A már egy éve zajló munka alapján azt állítja, hogy a mesterséges intelligencián alapuló technológia révén a mostaninál 30 százalékkal olcsóbbá válik egy-egy új sörtípus megalkotása, és nem mellesleg a jelenleg átlagosan két év helyett alig háromnegyed évig tart majd az innováció.

A rendszer az alapanyagok (árpa, komló, búza stb.) termőtalajának kémiai összetételét, a termesztéskori időjárás paramétereit telepített szenzorokkal rögzíti és elemzi. Ezen adatok alapján – a fogyasztói igényekhez és az aktuális gasztrodivathoz hangolt – algoritmusok választják ki az illat- és zamatkaraktert kialakító élesztőkultúrát. A technológia alkalmas lesz arra, hogy az élelmiszerbiztonsági rizikófaktorokat is kiszűrje, akár a termesztés, akár a szállítás, akár a főzés során következne be a gikszer.

„Az emberek döntenek, a mesterséges agyak csak tanácsokat adnak” – nyugtatja meg a gépi ízektől idegenkedőket Murray Shanahan, a londoni Imperial College kognitív robotika tanszékének professzora a foodtank.com cikkében.

Az élelmiszeripari innovációk nemzetközi ernyőszervezeteként működő nonprofit Foodtank összeállítása szerint a mesterségesintelligenia-alkalmazásokkal nemsokára egyénre szabhatóak lesznek a gyári késztermékek is. A San Franciscó-i Wellio és Zipongo nevű startupok például olyan applikáción dolgoznak, amelyek a termelési és gyártási adatbázisok elemzése, valamint a gépi tanulás révén a végfelhasználó profilja alapján gyártatják le a kosztot. Az első cég elsősorban a különféle ételérzékenységekre, az utóbbi pedig az egészséges életmódra fókuszál.

A Foodtank szerint a nem is olyan távoli jövőben az élelmiszeripar nem tömeg-, hanem egyénre szabott termékeket állít elő – optimalizálva a mezőgazdasági és gyártási kapacitásokat, figyelembe véve a mára kissé lejáratódott fenntarthatósági kritériumokat is.