A diszkrimináció emberi hagyományát egyelőre a teljesen racionális algoritmusok is folytatják. Miért érdemes tenni ez ellen, és miért nehéz elérni, hogy a gép mindenkit egyenlő bánásmódban részesítsen?
A magyar pókeresek az emberi elme képességeiben bízva hívják ki a legjobb amerikai zsugásokat térdre kényszerítő Pluribus nevű algoritmust.
Az algoritmus alkotói úgy döntöttek, hogy nem teszik nyilvánossá a kódot, mert a felhasználásával pillanatok alatt csődbe lehetne vinni az online pókercégeket.
Egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy pontosan meg tudjuk jósolni a fehérjék szerkezetét, ami forradalmasíthatja a biokémiát, és közelebb vihet súlyos betegségek gyógyításához is.
A mesterséges intelligencia alkotta portrék ugyan nem tökéletesek, de fantomképrajzoló legyen a talpán, aki a gép után csinálja.
Már több mint 30 ország és az ENSZ főtitkára is kinyilatkoztatta, hogy az autonóm halálos fegyvereket még azelőtt be kellene tiltani, hogy hadrendbe állítanák őket. De be lehet tiltani valamit, ami még nem is létezik? Erről beszéltek a Campaign to Stop Killer Robots mozgalom hazai képviselői csütörtökön a CEU-n.
A speedgate-et 400 sportág szabályainak tanulmányozása után hozta létre egy neurális hálózat, és leginkább a rögbi, a foci, a frizbi és a krokett keverékének írható le.
2017-ben hirdették ki a mesterségesintelligencia-fejlesztési tervet, mára pedig a világ AI-cégeinek felét Kína finanszírozza. Az ország időközben kitermelte a saját Google-Facebook-Amazon trióját.
A Google-féle AlphaZero 9 óra alatt, a nulláról tanult meg játszani, majd legyőzte az emberi képességeken már rég túllépett gépi sakkvilágbajnokot. Ráadásul nem monoton másolással, hanem kreatív, emberire emlékeztető lépésekkel.
„Tudod a titkos titkom / Tiéd a második vagyonom / Jól áll neked a magas származásod / Tiéd az elátkozott fiatalságom / Tiéd az életem” – énekelné az egyik algoritmus.
A DeepMind szigorú, egyedülálló megállapodásban jutott hozzá a brit páciensek adataihoz, mostantól egy céges átrendezés miatt az anyacég, a Google kezeli tovább ezeket az érzékeny információkat.
A háttérben már megy a macska-egér játék az orosz dezinformációs trollok és az amerikai kormány elhárítói között, de úgy néz ki, a félidős választásokra még nem csapnak le a deepfakerek. 2020-ban így nagyobbat szakíthatnak.
Most már a táncmozgást is képes hamisítani a deepfake, ami egyelőre jó szórakozás, de a komplex mozgás lekövetésével már akár egy fegyveres rablásról készült felvételre is bárkit rá lehet varázsolni.
Kínában éppen elkezdődik a szex ipari forradalma. A szexbabák mellett már itt vannak a szexrobotok is.
Mesterséges intelligencia tesztelheti a jövőben az egyes vegyszerek egészségügyi hatásait, az új technológiával az Európai Unióban végrehajtott állatkísérletek 57 százaléka kiváltható lenne.
Több mint 2400 mesterséges intelligenciával foglalkozó kutató ígérte meg a gyilkos robotoktól való tartózkodást. Az ENSZ augusztusban tárgyal a tiltásukról.
Igaz a mendemonda, hogy az amerikai egészségbiztosítási kifizetések negyedét olyan betegekre költik, akiknek már egy évük sincs hátra? A halál idejének megjóslásával sokat lehetne spórolni, de ez még a mesterséges intelligenciának sem megy.
A kórházi ellátásban felmerülő alapvető döntésekben segítene a Google nemrég tesztelt neurális hálózata. A szoftver a betegfelvételnél előre látja, mennyi ideig foglalja majd le a páciens a neki szánt kórházi ágyat, mekkora eséllyel kerül vissza az osztályra, és mennyi az esélye, hogy meghal.
Áttörés történt a gépi tanulásban, a Kaliforniai Egyetem munkatársai olyan algoritmust írtak, amely képes önmagát jutalmazva tanulni. A kulcsszó az autodidakta iteráció, a határ a csillagos ég.
A kép-és videóhamisításra használt deepfake technológia odáig jutott, hogy egyes szakértők már információs apokalipszist emlegetnek. A kamu felvételek elterjedése felrúgja azt alapigazságot, miszerint ha másnak nem, legalább a szemünknek hihetünk. Miközben még nincs igazi megoldás a problémára, a mesterséges intelligencia vadul fejlődik tovább.
A mélytanulási algoritmusok óriási biológiai adatmintákban képes azonosítani új, eddig még nem azonosított géneket.
Van olyan multi, amelyik már két éve használja az érzelemfelismerő algoritmusokat a toborzásoknál, de adatvédelmi aggályok mellett az sem biztos, hogy jól olvassa le az arckifejezéseinket az AI, és ez az állásunkba kerülhet.
Egy 26 fős nemzetközi kutatócsoport bemutatta, milyen módszerekkel használhatják fel szándékosan az AI-t az emberiség ellen.
A dán Carlsberg mesterséges intelligenciával turbózza fel termelését: az alapanyag-termelés, az élelmiszer-biztonság, a minőségellenőrzés, de még az érzékszervi értékelésen alapuló termékfejlesztés is a gépi sörmesterek reszortja lesz rövidesen. Az okos algoritmusok átalakíthatják a teljes élelmiszeripart.