A Microsoft az OpenAI legnagyobb befektetője és kizárólagos felhőszolgáltatója, vagyis Altmannek gyakorlatilag még nagyobb hatalma lesz volt cége felett, mint vezérigazgatóként volt.
Évi 3 milliárd dollártól esne el a Google, ha a világ második legnépszerűbb mobilgyártója a Microsoft AI-chatbottal felturbózott termékét léptetné elő androidos készülékeinek alapértelmezett keresőmotorjává.
A Microsoft alapítója szerint az emberi nyelven kommunikáló mesterséges intelligencia megjelenése olyan mérföldkő a modern történelemben, mint az internet feltalálása.
A Microsoft, a Google és a Baidu is azt ígéri, hogy nemsokára elindul a chat-alapú keresőszolgáltatása, de a Bard már a kezdet kezdetén, a működését bemutató reklámban is bakizott. A szakértők aggódnak, hogy ilyesmi gyakran előfordulhat a hasonló kereséseknél.
Rendesen odaszúrt a Google-nek a Microsoft a ChatGPT-vel felturbózott Bing és Edge bemutató eseményén. Milyen lesz az új jövő, amelyben a kereső nem linkeket tálal, hanem a chatbot által generált szöveget?
Válaszol a kérdéseidre, megjelöli a forrásait, visszakérdez – és a hírek szerint heteken belül elérhetővé válik. A Google közben pánikol, kapkodva adhatják ki a konkurenciát.
Az Elon Musk közreműködésével alapított OpenAI az elmúlt fél évben két forradalmi technológiával is előállt (DALL-E 2, ChatGPT), a Microsoft pedig épp most tolt bele 10 milliárd dollárt. Bemutatjuk napjaink legizgalmasabb techcégét és vezetőjét, Sam Altmant.
A VALL-E mindössze 3 másodpercnyi hangminta alapján megtanulja az illető hangszínét és beszédének sajátosságait. A megoldás forradalmasíthatja a szövegfelolvasó alkalmazásokat.
Egyszerű kérdések, emberi válaszok – ezt ígéri a Microsoft, amely két hónapon belül beépítené keresőmotorjába, a Bingbe a mesterséges intelligenciát használó chatbotok képességeit.
A világ ötödik leggazdagabb embere nemrégiben jelentette be, hogy húszmilliárd dollárt adományoz a volt feleségével közös jótékonysági szervezetnek, idővel pedig a teljes vagyonáról lemond.
Az öt legnagyobb techcég szárnyalt a járvány alatt, de idén mindegyik hatalmasat bukott a tőzsdén. Ennek okait a bevételek forrásaival is lehet magyarázni, ami sokaknak meglepő lehet: a Facebook bevételeinek 98 százalékát a hirdetések adják, de a Microsoft sem a Windowsból él már.
Még a múlt év végén történt, hogy Josef Schmid, a NASA sebésze a kiterjesztett valóság technológiáját használva három dimenziós képként konzultált az Európai Űrügynökség asztronautájával.
A tisztességes versenyre fittyet hányó, a milliárdos bírságokat zsebből kifizető amerikai óriáscégek randalíroznak az európai techszférában, de az EU-nak most elege lett: elfogadták a digitális piacokról szóló jogszabályt, amely a felhasználóknak nagyobb szabadságot és kényelmet, a szabályszegő cégeknek még nagyobb büntetéseket ígér.
A japán cég részvényárfolyama zuhanásnak indult a tokiói tőzsdén, miután a Microsoft bejelentette, hogy rekordáron veszik meg az Activision Blizzardot, a világ egyik legnagyobb játékkiadóját.
Az Activision Blizzard a világ egyik legértékesebb játékkiadója, de a Microsoft szőröstül-bőröstül lenyelné az egészet, mindkét fél megelégedésére. De mikor válhat jövedelmezővé ez a befektetés? És miért költ dollármilliárdokat a játékipar Netflixét megvalósító Microsoft patinás játékfejlesztő stúdiókra?