Ész Ventura: félezer szem számára is rejtve maradt!

legutóbbi feladványnál, ahol a képben elrejtett információt kellett megtalálni, sokan rájöttek, hogy egy ún. autosztereogramról van szó, amivel bizonyára sokan találkoztak már. Arra viszont senki nem jött rá, hogy a képen több információ is el volt rejtve, nem csak az autosztereogramból kiolvasható QUBIT szó. A feladvány szövegében volt utalás arra, hogy három rejtett üzenet is van a képen, de úgy látszik, ez a mondat egyáltalán nem zavarta meg azokat, akik beküldték megfejtésüket abban a hitben, hogy az a teljes megoldás. De így legalább kiderült, hogy valószínűleg nincsenek az Ész Ventura lelkes fejtörői között külföldi kémek.

A képen három szöveges üzenetet rejtettünk el, és még egy ráadás képi üzenetet is: a jobb alsó sarokban egy zöld koponya. A sztereogram hátterének tapétamintájában is betűk rejtőztek, amikből a BÚÉK 2018 volt kiolvasható melegebb színekkel a hideg háttéren. Ha valaki ezt nem látta volna olyan jól, még csökkenthette volna a zajt azáltal, hogy az ismétlődő mintázatokat egymásra montírozza, de valójában már néhány egyszerű (minden fotós programban megtalálható) színbeállítással is kiválóan láthatóvá válik a felirat, lásd az alábbi képet. A harmadik szöveges információt a bal fölső sarokban helyeztük el, ahol a kép első oszlopában fekete és fehér pixelek tűnhettek gyanúsnak az egyébként színes képen. Ez egy morzekóddal írt ESZ VENTURA volt.

Illusztráció: Gáspár Merse Előd

Visszatérve az autosztereogramokra, amit bandzsítós 3D-nek is szoktak hívni: magyar vonatkozásuk is van, amit talán kevesebben ismernek, de már a feladat szövegéből is kiderülhetett. Julesz Béla, a modern kísérleti látáskutatás megteremtője radarmérnökként kezdte pályáját, majd az 1956-os forradalom idején feleségével az Egyesült Államokba emigrált, ahol a kísérleti pszichológia és az idegtudomány nemzetközi hírű kutatójává vált. Julesz az autosztereogramok alapjául szolgáló ún. random-pont sztereogramok megalkotója.

A képeslapokon is népszerű autosztereogram azonban nem csak vizuális érdekesség, a random-pont sztereogramok ugyanis forradalmasították a mélységészlelés kutatási területét. A random-pontokból álló képpárok egyenként, sztereoszkóp nélkül nézve, pusztán értelmetlen ponthalmaznak tűnnek, a koherens háromdimenziós érzéklet azonban arra utal, hogy agyunk képes a két szembe érkező kép nagyon pontos egyeztetésére, és ehhez nincsen szükség a látás tudatos szintjeire, például alakfelismerésre, hanem a feldolgozás a látókéreg alacsonyabb neurális szintjén működik. Ezzel Julesz új szemléletmódot alapozott meg, amely az alapvető kódolási és információfeldolgozási folyamatok formális megközelítését, valamint ezek neuronális magyarázatát helyezte előtérbe.

Julesz Béla 1959-ben fejlesztette ki a random-pont sztereogramot. Ennek lényege, hogy a számítógép segítségével generált random pontokból álló képpárok sztereoszkóp alatt egy háromdimenziós kép illúzióját keltetik. A random-pont módszert felhasználva 1979-ben Christopher Tyler, Julesz egyik tanítványa alkotta meg a valódi autosztereogramot, amely abban különbözik a többi sztereogramtól, hogy óegyetlen képből álln, és sztereoszkóp nélkül, szabad szemmel kelti a mélység illúzióját. Az autosztereogramok tapétaszerűen ismétlődő mintázatokból állnak, amelyeket a számítógép úgy illeszt egymás mellé, hogy megfelelő fókuszálási technikával láthatóvá válik a képben elrejtett háromdimenziós alakzat.

Hogyan lássuk meg az autosztereogram üzenetét?

Bizonyára mindenki találkozott már ilyen ábrákkal, azonban nem biztos, hogy mindenkinek sikerült az illúziót megtapasztalnia. Bár az emberek kis százaléka nem képes erre, a legtöbben némi türelemmel hamar elsajátíthatják a módszert. Többféleképpen is próbálkozhatunk, az egyik lehetséges módszer, hogy a képet monitoron nézve kb. egy arasznyira magunk elé tartjuk és meredten bambulunk magunk elé,  igyekezve nem a képre, hanem a kép síkja mögé fókuszálni. Azt is megtehetjük, hogy egészen közzel visszük a szemünket a kép síkjához, és lassan mozgatjuk hátrafele. Ne pislogjunk és ne pásztázzuk a képet, hanem csak bambuljunk magunk elé lehetőleg egy olyan pontra, ami nem készteti a figyelmünket kalandozásra. Addig kell bámulnunk, amíg azt tapasztaljuk, hogy a tapétamintát nem a kép síkjában, hanem mögötte látjuk. Úgy fogjuk tapasztalni, mintha egy üvegtömbbe vagy kristályba néznénk, és a tapéta a tömb hátsó falán lenne. A képbe rejett háromdimenziós objektum a hátsó tapéta és a kép síkja között fog megjelenni, azonban ne kezdjük el rögtön keresni a tekintetünkkel a tapéta előtt, hanem egy kicsit bámuljuk még a tapétát és csak lassan szüntessük meg a bambulást, mert az illúziót kezdőként még könnyen elveszíthetjük.

Ha megfelelően csináljuk, a háromdimenziós tárgy, aminek a mibenlétét esetleg nem is sejtettük, megjelenik, és a tekintetünket már el is mozdíthatjuk, sőt egészen messze is eltávolodhatunk a monitortól. Olyan illúzióban lesz részünk, mintha egy hologramot látnánk, vagy a szokásos térhatást kölcsönző moziszemüvegen keresztül néznénk valamit. A döbbenetes azonban az, hogy mindezt a kép síkja mögött látjuk segédeszközök nélkül, azaz megszűnik számunkra a monitor, és a kép síkja mögött feltárul egy új dimenzió. Ez az illúzió minőségében más a szokványos optikai illúzióknál, amikor egy kép becsapja a méret-, kontraszt- vagy színérzékelésünket, itt egy teljesen új térhatású objektum tárul fel előttünk. Ha rögtön nem sikerül, nem kell csüggedni, csak egy kis türelem a titka, és a koncentráció! Vigyázat, az autosztereogramok függőséget okoznak!

A fenti autosztereogram a www.easystereogrambuilder.com weboldalon található ingyenes online autosztereogram-készítő programmal készült. Az oldalon megadhatjuk saját tapétamintánkat, vagy választhatunk az ott található rengeteg minta közül. Ahhoz, hogy egy objektum háromdimenziós képét lássuk az autosztereogramon, szükség van még az objektum minden egyes pontjának mélységét szürke árnyalatokkal kódoló ún. maskra. Választhatunk a számos előre feltöltött háromdimenziós objektum közül, vagy csinálhatunk ilyet mi magunk is.  Szöveg esetén kicsit könnyebb a dolog, mert a kiemelkedő betűknek elegendő lényegében két mélység. A betűkhöz készíthetünk egyszerűen maskot úgy, hogy egy szövegszerkesztőből kimentett képen az éleket egy picit elmossuk (pl. Gimp nevű ingyenes programmal: blur effect), majd invertáljuk a színeket, hogy a feketéből fehér legyen. Érdemes kipróbálni!