„Hiába folyik szinte ingyen a csapból, úgy isszuk a méregdrága palackozott vizet, mintha nem lenne holnap” – írta a a Qubit január 16-án megjelent cikkében, amelyre a megjelenés másnapján Dr. Bikfalvi IStvánné, a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség titkára válaszolt.

Íme:

„Először is a természetes ásványvíz fogalom-meghatározása: Mit kell tudni az ásványvízről? Nagyon sok szigorú követelménynek kell megfelelnie egy víznek ahhoz, hogy természetes ásványvíznek lehessen nevezni, és itt jön az első tévedés: nem "csak azt a terméket lehet ásványvíznek hívni, amelynek összes oldott ásványi anyag tartalma eléri a legalább 500 mg/l-es értéket". Ez nincs szabályozva! A természetes ásványvíznek nem az ásványi anyag tartalma a legfőbb értéke - természetesen ez is fontos - hanem az, hogy mivel védett vízadó rétegből származik, eredendően tiszta, szennyeződéstől mentes, nem szabad kémiailag kezelni, idegen anyagot, fertőtlenítő szert, konzerválószert, bakteriosztatikus anyagot hozzáadni, és a forrás/kút helyén kell palackozni, hogy eredeti tisztaságát megőrizze. És ebben különbözik a vezetékes víztől!

Nem azt állítjuk, hogy Magyarországon nem megfelelő a vezetékes víz minősége. Tudjuk, hogy az kielégíti az Európai Unió szigorú előírásait. De ahhoz, hogy mikrobiológiai minőségét a hosszú vezeték végén is megőrizze, kezelnie, köznyelven klórozni kell, amitól romlik az íze, kevésbé élvezhető, mint a palackozott ásványvíz. Azért értékesebb a palckozott ásványvíz, mint a vezetékes víz, mert - ahogyan a nevében is benne van - természetes, míg a csapvíz mesterségesen előállított termék. Nem véletlen, hogy a világon mindenütt növekedik a palckozott ásványvizek fogyasztása: ez nem "palackottvíz-örület", hanem egy természetes folyamat.

Az vitathatatlan tény, hogy a palckozott vizek fogyasztásának növekedésével nő a használt PET palackok mennyisége is. De ennek nem kell hulladékká válni, a műanyagnak nem "kell az óceánokban végezni", nem kell, hogy bekövetkezzen, hogy "2050-ben konkrétan több műanyagot rejtenek majd legnagyobb világtengereink, mint halat". A fejlődést nem lehet megállítani, de fenntarthatóvá kell tenni! Tökéletesíteni kell a szelektív hulladékgyűjtést, a PET palackok újra hasznosítását, amely így nem hulladék, hanem értékes másodlagos nyersanyag lesz. Bár cikkében megemlíti ezt a lehetőséget, de jelentőségét nem értékeli. A médiának az lenne a feladata, hogy ezt minden fórumon fokozottan hangsúlyozza, tudatosítsa a fogyasztókban ennek fontosságát, szükségszerűségét. Magyarországon erre már több példa van, pl. a PET Kupa, vagy a Szövetségünk által a tavalyi évben kezdett PET újahsznosítási kampány, amelyet ebben az évben a középiskolákban kívánunk folytatni." – írta Dr. Bikfalvi Istvánné.