Nemrég a belugák hangutánzási képességére derült fény, amikor delfinül tanítottak meg egy nőstény egyedet orosz tudósok, de most egy másik vízi emlős szájába adtak ismeretlen hangokat: először vettek rá kardszárnyú delfint (többi nevén: orka, gyilkos bálna), hogy emberi hangokat utánozzon.

A Royal Society biológiai folyóiratában közölt tanulmány szerint a kísérletet egy 14 éves nőstényen, Wikie-n, valamint hároméves borján hajtották végre a dél-franciaországi Antibes városában. A kisdelfinre azért volt szükség, mert az emberi hang utánzása mellett arra is kíváncsiak voltak a kutatók, hogy az állatok a fajtársaik által kiadott ismeretlen hangokat is tudják-e utánozni.

A Guardian videójában például a „hello”, az „Amy” vagy a „bye-bye” ismétléseit lehet meghallgatni, de az is kiderül belőle, hogy az orkák az értelmes szavak mellett sokkal érdekesebb hangokat is ki tudnak adni.

A kutatók szerint a felfedezés rávilágíthat arra, hogy miért alakulhattak ki eltérő dialektusok a különböző kardszárnyúdelfin-rajoknál: az eredmények azt az elképzelést támasztják alá, miszerint ez a fajon belüli imitációból fakad. A tanulmány szerint a kardszárnyú delfinekről már korábban lehetett tudni, hogy remekül tudják másolni fajtársaik mozgását, de azt is bizonyították már, hogy a palackorrú delfinek és az oroszlánfókák hangját is képesek mímelni.

„Az teszi a dolgot még lenyűgözőbbé, hogy az orkák alaktanilag teljesen különböznek tőlünk, mégis képesek az emberekéhez hasonló hangokat kiadni” – mondta a skót St. Andrews-i Egyetem evolúciótudományi professzora, egyben a tanulmány társszerzője, Josep Call a Guardiannek. A kutató azért hangsúlyozta, hogy az orkák valószínűleg nem fogják fel, miket beszélnek: „Nincs bizonyítékunk arra, hogy értik is, mit jelent az, hogy »hello«”.

Wikie-t korábban már betanították arra, hogyan másolja le fajtársai mozgását vezényszóra, pontosabban egy kézmozdulat után. Ezt a kézmozdulatot használták fel a friss kísérletnél is, ahol három lépésben kellett hangokat utánoznia a nősténynek: először három ismerős, majd öt ismeretlen orkahangot kellett elismételnie borja után, végül pedig az emberekre került a sor, akik vegyesen adtak orka- és emberi hangokat Wikie szájába.

Az eredményeket a delfin két trénere értékelte ki, majd hat független személyt is felkértek, hogy felvételek alapján társítsák az állati hangokat az emberiekhez – ezek alapján Wikie sikerrel járt. Az orka minden új hangot sikerrel utánzott 17 próbálkozáson belül, ráadásul két kifejezést („hello” és „one, two, three”) rögtön elsőre eltalált. Igaz, csak egy olyan szó volt („hello”), amit a próbálkozások több mint 50 százalékában a hibahatáron belüli pontossággal ismételt el.

A tanulmányt üdvözölte Irene Pepperberg, a Harvard papagájtani szakértője, valamint Diana Reiss, a New York-i Hunter College delfinkommunikációval foglalkozó pszichológiaprofesszora is. A kutatók szerint a következő lépés az lenne, hogy vadon élő orkákon is végrehajtják ezeket a kísérleteket.