Sonka, sonka: egyetlen hatalmas vágóhíddá változtattuk a Földet

Drámai képet mutat a vadon élő, néhány kilónál nagyobb testű állatok számossága és össztömege a bolygón. Mint Vaclav Smil a Harvesting the Biosphere című könyvében, illetve a nemrég Davosban is feltűnő Yuval Noah Harari nálunk tavaly megjelent kötetében, a Homo Deusban rámutat, a vadon élő közepes és nagytestű állatok súlya mindkét mérőszámban egyre jelentéktelenebb lesz a tenyésztett állattokhoz és, ami külön megdöbbentő, magához a 7,6 milliárdnyi emberhez képest. 

Grafika: Tóth Róbert Jónás

Ha nagymacskákra gondolunk, 175 ezer kóborló egyed járjon az eszünkben, ha házimacskára, akkor egy 600 milliós doromboló sokadalom; farkasból alig 300 ezer szaladgál szerte a bolygón, míg kutyából 525 millió csahol mindenfele (kétharmaduk ráadásul elkóborolva). Csimpánzostul, gibbonostul, lemurostul, mindenestül majomból 1,5 millió példány él a sárgolyón – belőlünk, emberből már most jó ötezerszer(!) ennyi van. 

Vadon élő bölény alig 500 ezer legelészik, házimarhából ennél bő háromezerszer többet, 1,6 milliárdot tartunk. Mindeközben van még 1,4 milliárd disznónk, közel ugyanennyi birkánk, 1,2 milliárd kecskénk, 220 millió bivalyunk, 65 millió lovunk, 49 millió szamarunk, 38 millió tevénk és 550 millió nyulunk is. 

Háziszárnyasból, sokszor egészen embertelen körülmények között, 31 milliárdnyi vár arra, hogy felfaljuk. A véglegesen és végzetesen eltorzult arányokat alább szemrevételezhetjük.

Grafika: Tóth Róbert Jónás

Források: vaclavsmil.comynharari.comWWFFAOstatista.com

Hőhullám Stockholmban, árvizek Zágrábban – városokra bontották a klímaváltozás hatásait egy új tanulmányban

Prágában brutális kánikula, Dublinban pusztító árvíz, Madridban extrém aszály – sorolja a 2050 után várható fejleményeket a legfrissebb klímaforgatókönyv. Dél-Európa szárazabb, Észak-Európa melegebb lesz, Közép-Európa városait hőhullám izzasztja, az egyenetlen csapadékeloszlás pedig leginkáb Nagy-Britanniát fenyegeti áradásokkal.