Párizsból New Yorkba 3 óra alatt: csendes hangrobbanással érkezik az amerikai Concorde
Három óra alatt teheti meg a most több mint kétszer ennyi ideig tartó Párizs-New York utat az amerikai űrhivatal, a NASA és Lockheed Martin repülőgépgyár közös fejlesztésű utasszállítója. Bár a 2020-as évek elején a tervek szerint már forgalomba is állítandó szuperszonikus masina nem lesz gyorsabb, mint a 2003-ban elsősorban drága üzemeltetése miatt nyugdíjazott Concorde, az angol-francia fejlesztésű típusnál minden bizonnyal halkabban szeli majd a levegőt.
A Donald Trump által február 12-én benyújtott költségvetési javaslat 633,9 millió dollárt különít el szuperszonikus utasszállító repülő fejlesztésére. Az összeg lehetővé teszi, hogy 2021-ben elkezdődjenek a hangsebességhatár átlépését a korábbiaknál csendesebben abszolváló, Low-Boom Flight Demonstrator (LBFD) munkanéven emlegetett prototípus próbarepülései – kommentálta a jövő évi központi büdzsé vonatkozó fejezetét a Space.com.
Az amerikai űrhivatal, a NASA és a Lockheed Martin repülőgépgyár közös projektje a hangsebesség feletti repülés akusztikus mellékhatásának enyhítését tűzte ki célul. A hagyományosnál jóval drágább üzemeltetés és a hajtóművek által kibocsátott nitrogén-oxid ózonréteget károsító hatása mellett a hangrobbanással járó zajszennyezés ugyanis a kezdetektől az egyik legfontosabb ellenérv a sugárhajtású gépek menetidejét átlagosan felére csökkentő szuperszonikus repüléssel szemben. Az 1976-ban forgalomba állított angol-francia fejlesztésű, óránként 2500 kilométeres sebességre és 18 ezer méteres utazómagasságra képes Concorde-ok eleinte nem is kaptak leszállási engedélyt Amerikában, és később is csak úgy, ha a hangsebességet csak azután lépik át, amikor elhagyták a szárazföld feletti légteret.
Csöndes hangrobbanás
Mint az közismert, a hangrobbanás az, amikor a tengerszinten 1225 kilométer/óra (10 kilométer magasság felett 1063 kilométer/óra) sebességet átlépő gép orra összepréseli az útjába kerülő levegőt (nagy légnyomást kelt), a gép farkánál pedig létrejön egy ezzel éppen ellentétes, negatív nyomás. Ezt N-hullámnak hívják, mert ha grafikonon ábrázoljuk, N betű formája lesz. A hangrobbanásnál két erős durranás hallatszik gyors egymásutánban, ez a két lökéshullám hatása. Ráadásul a felszínen folyamatosan hallható a szuperszonikus sebességtartományban haladó gép erős hangja.
A légiforgalomból 2003-ban kivont Concorde-ok 160 decibeles hangrobbanásokat produkáltak, amelyek a pisztolylövés erejének megfelelő 135 decibellel rezegtették meg a dobhártyákat a földfelszínen. A sebességátlépés kellemetlen kísérőjelenségét a NASA a szélcsatornás tesztek során 2013-ra – az orr formájának átalakításával S-sé lágyítva az éles N-hullámot – 79 decibelre redukálta. A Quiet Supersonic Technology program keretében azóta sikerült a repülési hatóságok által megszabott 75 decibeles határérték alá szorítani a zajszennyezést.
Szuperszonikus reneszánsz
A Trump- adminisztráció kiemelt támogatását élvező LBFD-projekt mellett a Virgin Galactic és a Boom Technology nevű startup is fejleszti saját szuperszonikus utasszálítóját. A szintén zajcsökkentett üzemre és 2335 kilométeres óránkénti utazósebességre képes gépet az állami pénzből tervezett masinával állítólag egyidőben, 2021-ben kezdik el élesben is tesztelni. Csakúgy, mint a három éve a business-jetekre szakosodott bostoni Spike Aerospace által építeni kezdett S-512 néven emlegetett gépet.