Ha nem a te pártod van kormányon, kevésbé akarsz adót fizetni

Bár az amerikaiak szeretnek adót fizetni, és egyesek szerint az USA azok között a fejlett országok között van, ahol a legalacsonyabb az adóelkerülés, egy új kutatás szerint az adófizetési hajlandóság függ attól, hogy éppen a számodra kedvesebbik párt van-e hatalmon. Julie Berry Cullen (University of California, San Diego) és Ebonya Washington (Yale) egy korábbi pénzügyminisztériumi, ma már nemzeti banki kutatóval, Nicholas Turnerrel közösen írt tanulmánya azt vizsgálja, hogy mi történik a befizetett adókkal az egyértelműen demokrata és egyértelműen republikánus amerikai megyékben, amikor ugyanabból a pártból vagy a másik pártból választanak elnököt.

Grafika: Tóth Róbert Jónás

Első lépésként a szerzők egy felmérés segítségével bemutatják: elég nagy hatása van annak, hogy éppen az általad kedvelt párt van-e hatalmon arra, hogy kedveled-e az elnököt és a kormányt, illetve hogy mi a véleményed a kormány szerepéről. Körülbelül arról van szó, hogy ha például demokrata vagy, akkor inkább akarod, hogy a kormány több mindent csináljon és többet költsön, ha a kormány éppen demokrata (republikánus szavazóval és republikánus kormánnyal ugyanez a helyzet). Ennek alapján érdemesnek tűnik megvizsgálni, hogy a tényleges adófizetési hajlandóságot is befolyásolja-e, hogy éppen milyen színezetű a kormány. Ez nyilván nem egyszerű: egyrészt az adóelkerülés illegális, szóval nehéz csak úgy megfigyelni, másrészt az is titok, hogy ki kire szavazott a választásokon.

Ha bírod az elnököt, több adót fizetsz

Az utóbbi problémán az USA-ban elvileg segítene, hogy rengetegen vannak republikánusként, demokrataként vagy függetlenként regisztrálva. A szerzők viszont nem ezeket az adatokat használják, hanem azt a meglátást, hogy nem kell tudnod semmit egyes emberekről, amikor Amerikában hatalmas a földrajzi megosztottság. A 2016-os választásokon Hillary Clinton például országosan a szavazatok 48 százalékát kapta (Donald Trump 46-ot), Bostonban (Suffolk megyében) viszont a szavazók 80 százaléka húzta rá az ikszet (nyomta rá a gombot a szavazógépen). De ugyanígy volt olyan megye, a festői Glasscock County Texasban, ahol Donald Trump kapott 92 százalékot. 

A szerzők tehát azt vizsgálják, hogy mi történik az egyes megyék lakóinak adófizetési hajlandóságával, attól függően, hogy mennyire elfogultak valamelyik irányba, amikor változás történik abban, hogy melyik párt adja az elnököt. Aki arra várt, hogy most kiderül, hogy Trump miatt fizetnek több vagy kevesebb adót az amerikaiak, annak csalódást fog okozni, hogy a kutatók két választást vizsgálnak: a 2000-est, ami után a demokrata Bill Clintont a republikánus George W. Bush váltotta, és a 2008-as választást, ami után Bush-t a demokrata Barack Obama követte az USA élén.

Az amerikai adóhatóság részletes adatait használva a szerzők arra jutnak, hogy jelentősen több jövedelmet vallanak be az amerikaiak, ha az új elnökével egyezik a véleményük (illetve a megyéjük véleménye). Republikánus elnök alatt tehát átlagosan több jövedelmet vallasz be, ha republikánus megyében laksz, ahogy az például George W. Bush elnöksége idején történt. A hatás elég jelentős, az összes jövedelem 0.3 százaléka, de eléggé eltér jövedelemtípusok szerint. A munkaadók által is jelentett jövedelmeknél nincsen mérhető hatás, míg a csak önbevallásos alapon jelentett keresetnél 3 százalékos a növekedés.

A szerző a Harvard Egyetem PhD-hallgatója.