Szívedhez nőtt a kutyád? 12 millióért simán leklónozzák!

Barbra Streisandról nemrég kiderült, hogy klónoztatta Coton de Tuléar fajtájú kutyáját – nem is egyszer, hanem rögtön kétszer. 

Íme Streisand és eredeti, tavaly klónozott kutyája, Samantha, alias Sammy az Oprah-showban 2003-ban:

Itt pedig Samantha klónjai:

Ahhoz, hogy valaki másolással támassza fel a kutyáját, nem kell hollywoodi dívának lenni, de a sok pénz kétségtelenül jól jön: egy olcsó klónkutya legyártása ma a piacon nagyjából 12 millió forintba, a havi magyar nettó átlagkereset közel ötvenszeresébe kerül – igaz, egy klónozott macska ennek már a feléből is kijön.  

Az elmúlt tíz évben több géntechnológiai vállalatot is létrehoztak a világon azzal a céllal, hogy az átlagosnál ragaszkodóbb gazdáknak újra meg újra legyártsák szeretett állataikat. A dél-koreai Sooam Biotech biológusai már 2008 óta fogadnak  megrendeléseket, és az utóbbi néhány évben nagyjából 600-700 megbízást teljesítettek. A kutyaklónozás a cégnél 22-25 millió forintba kerül, és azt ígérik, hogy bármilyen fajtájú és méretű kutya genetikailag azonos mását képesek két hónap alatt legyártani. 

A klónok készítéséhez a másolni kívánt kutya szájüregét bélelő nyálkahártyából vagy máshonnan vesznek testi sejteket. Ezek genetikai állományát egy sejtmagjától megfosztott petesejtbe ültetik, amelyet elektromossággal bírnak osztódásra. A növekedésnek indult zigótát béranyába ültetik, amelyek fajtája leggyakrabban nem is egyezik a születendő kutyáéval. A vemhességet egy hónap elteltével igazolják, sikerre viszont legfeljebb a próbálkozások kevesebb, mint felénél lehet számítani. A szerencsésebb esetekben további egy hónapot kell várni a kiskutyák születésééig.

Halott kutya sem akadály

A dél-koreai cég három éve a brit kutyatulajdonosokra is kivetette a hálóját azzal, hogy az első tengerentúlról érkező kutya klónozását ingyen vállalta. Két hónappal később jelentkezett egy brit pár, akik fizetni is hajlandóak voltak. Hogy pontosan mennyit, arról megoszlanak a vélemények, a végösszeg mindenesetre bőven meghaladta a 20 millió forintot. Ennyi pénzbe már egy komoly probléma megoldása is belefért. Amikor ugyanis a britek másolásra jelentkeztek, a kutyájuk már másfél hete nem volt az élők sorában. A dél-koreaiakon nem fogott ki a halott kutya: legyártották annak két pontos mását, a hálás brit házaspár pedig nemcsak a kimúlt bokszer két klónját, hanem az azokat kihordó két béranyát is a házába fogadta.

Egy klónkölyök és az eredetije. A kép készítője 50 ezer dollárért másoltatta le 14 éves labradorját alig pár hónapjaFotó: MONNI MUST/AFP

A kutyák genetikailag pontos mását egy 2015-ben alakult amerikai cég, a Viagen Pets már alig több mint 12 millió forintért is előállítja, egy macska pedig a feléből is megvan. A magyarázat prózai: utóbbi szaporodási ciklusa rövidebb és könnyebb is abba beleavatkozni, mint a kutyákéba. Úgy mondjuk nem tűnik kevésnek, hogy az összeget egy egyszerű házimacskáért is ki kell fizetni. A cég honlapján pedig külön felhívják a figyelmet, hogy legfeljebb ötnapos, 4 Celsius-fok körüli hőmérsékleten tárolt tetemből fogadnak el sejteket az állat halála után. A klón későbbi egészségi állapotára, valamint arra, hogy a személyisége mennyire idézi majd az eredeti állatét, nem vállalnak garanciát. Pedig ez könnyen elveheti a kedvét a klónoztatástól azoknak a tulajdonosoknak, akik előző kutyájuk vagy macskájuk személyiségjegyeit szeretnék viszontlátni a klónozott példányban.

Barbra Streisandnak nem okozott problémát, hogy a másolatoknak „teljesen más személyiségük” lett, mint az eredeti Samanthának. A klónozott többszínű kutyáknak ráadásul a rajzolatuk (szőrzetük mintázata, színe) is eltérhet a mintapéldányétól. Hiába egyezik ugyanis a génkészletük, a másolatban más gének lehetnek dominánsak

A klónozással a tumorra való hajlam is klónozódik

Az első klónozott kutyát, egy Snuppy nevű afgán agárt ugyancsak Dél-Koreában, a Szöuli Egyetemen hozták világra, 2005-ben – őt egy labrador hordta ki. Snuppy születésének körülményei a tudományos utánkövetés adatai szerint nem befolyásolták életkörülményeit: nagyjából annyi ideig élt, mint bármelyik afgán agár, és tökéletes egészségnek örvendett amíg ki nem fejlődött a szervezetében ugyanaz a tumor, amely a genetikai állományát szolgáltató ebbel is végzett.

Snuppy születésénél ugyanaz az állatorvos-őssejtbiológus, Hwang Wu-szuk bábáskodott, aki most a Sooam Biotech vezető kutatójaként a piacra is termel. Hwang 1999-ben azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy – akkor még a Szöuli Egyetem színeiben – elsőként sikerült borjakat klónoznia. Miután a sikert megízlelte, azt tűzte ki célul, hogy a direkt az ázsiai tigrisekre szabott klónozási technika kidolgozásával járul majd hozzá a veszélyeztetett állatok megmentéséhez.

A bengáli tigris kifogott a dél-koreai klónkirályonFotó: Pixabay

Bár tigrist nem sikerült klónoznia (igaz, eddig másnak sem), 2004-ben arról cikkezett a Science-ben, hogy elsőként nyert ki őssejteket klónozott humán embriókból. Egy évvel később, nem sokkal Snuppy sikeres lemásolása után viszont már attól volt hangos a sajtó, hogy Hwang meghamisította a kutatási adatsorait. A Szöuli Egyetem rövid úton kirúgta, a dél-koreai kormány pedig kizárta az őssejtkutatásokra elkülönített állami támogatásokból, pedig a botrány csak az emberi embriókon végzett kísérleteit érintette.

A konzervatív Európa lemarad a klónbizniszben

Az állatklónozásban elért sikerein olyannyira nem esett csorba, hogy Hwang a szaktudását sikeresen váltotta nem is olyan apró pénzre a Sooam Biotechnél. A cég ráadásul egy kínai biotechnológiai vállalattal közös projekt keretében Tiencsinben olyan klónozó üzemet hoz létre, amely 2020-ra évente egymillió haszonállat legyártását vállalja.

Nem jobb a hagyományos és még a környzetet is károsítjaFotó: MaxPixel's contributors

Miközben az első klónozott emlőst, Dollyt, a birkát 1996-ban Skóciában sikerült megalkotni, az Európai Unió 2015-ben megtiltotta az emberi fogyasztásra szánt haszonállatok klónozását. Az uniós törvényalkotók hangsúlyozták: semmi nem utal arra, hogy a klónozott állatokból nyert élelmiszerek bármiben is elmaradnának a hagyományos módszerekkel tenyésztett állatokból származóktól. Ennek ellenére a biztonság kedvéért előbbiek forgalmazását is tiltólistára tették. 

Sokan nem örülnek a vaskalapos szabályozásnak, mert attól tartanak, hogy amiatt az európai mezőgazdaság messze elmarad majd a klónozást is alkalmazó, így nemcsak kifizetődőbbé, hanem környezetbarátabbá váló kínai és amerikai farmgazdaságok mögött. 

Dolly, az első klónbirkaFotó: Wikimedia Commons

Az európai fogyasztók egy része kifejezetten ódzkodik a modern biotechnológiai eljárások mezőgazdasági hasznosításától.  Ennek ellenére könnyedén előfordulhat, hogy úgynevezett második generációs klónok nemcsak szaladgálnak, de akár tányérra is kerülhetnek az Európai Unióban – mondta a Qubitnek Dinnyés András, a Szent István Egyetem professzora. Az Egyesült Államokban például klónoznak tenyészbikákat, amelyeknek a mesterséges termékenyítési célra vásárolt hímivarsejtjeit lehetetlen megkülönböztetni az anyatermészet kreálta bikák spermiumaitól. Ekképp az EU-ba importált ivarsejtjek némelyike akár bikaklóntól is származhat. 

Vadlovak és bika Sierra Nevadában: a természet kreáltaFotó: Wikimedia Commons

Genetikai, orvosbiológiai kutatásokhoz az állatkísérleti engedélyekkel rendelkezők persze Európában is klónozhatnak. A másolt vagy genetikailag módosított állatokat idegrendszeri, daganatos betegségek és a diabétesz kutatására használják Európa-szerte. Magyarország 2007-ben még klónozottnyúl-nagyhatalomnak számított: a világ genetikailag másolt életképes nyulainak mintegy felét a Dinnyés vezette hazai kutatócsoport állította elő. A gyorsan fejlődő kutatási módszerek révén azonban utóbb az emberi őssejtekkel való munka népszerűbbé vált, mint az állatklónozás, így a Dinnyés-féle kutatócsoport is utóbbiakkal folytatta a kísérletezést. Miután Magyarországon más nem klónozott állatokat, a hazai állatmásolás dicső napjai ezzel le is zárultak. 

A háziállat-klónozást Európában nem tiltja kategorikusan törvény. Egyelőre azonban az eljáráshoz Ázsiába vagy az Egyesült Államokba kell utazni, a piaci rés ugyanis mindeddig nem bizonyult elég szélesnek ahhoz, hogy az Unióban céget alapozzanak az állatklónozásra. A versenylovakkal más lehet a helyzet: a cremonai Avantea vállalat Cesare Galli vezette kutatói ugyanis már több sikeres versenylovat is lemásoltak. A cég árlistája nem nyilvános.