2020-ban Nobel-díjjal tűntették ki a CRISPR-Cas9 génszerkesztési eljárás felfedezőit, most pedig terápiát engedélyeznek, ami a technológiára támaszkodik.
Oxfordi stílusú vitát rendeztek az ELTE TTK Biológiai Intézetében: a kék sarokban Varga Máté genetikus érvelt a dizájnerbébik eljövetele ellen, a piros sarokban Málnási-Csizmadia András biokémikus igyekezett visszavágni. A vita végére a közönség véleménye is megfordult a kérdésről.
Az izraeli kutatócsoportnak maroknyi testi őssejtből sikerült eljuttatni az általuk létrehozott szintetikus embriókat az egerek természetes embrionális fejlődésének a feléig.
A milliomosok körében egyre nagyobb divat a háziállatok klónozása: egy macskaklón 10, egy kutyaklón 17, egy lóklón 28 millió forintba kerül. Az állatjóléti szervezetek szerint inkább a menhelyekről kellene örökbe fogadni.
A Humán Genom Projektnek 2003-ban az emberi genom 92 százalékát sikerült azonosítania, a tudósok azóta próbálták a hátramaradó 8 százalékot felderíteni. A génszekvenálási technológia fejlődésének és közel száz tudósnak hála ez mára sikerült.
A koronavírus elleni vakcinák megjelenése ellenére 2021 is a járvány éve maradt, de szerencsére születtek még reménykeltő tudományos eredmények. Mesterségesen megtermékenyített korallzátonyok, holland méhecskehotelek és szemétfelderítő drónok az év legnagyobb dobásai között.
A vakcina fordulópontot hozhat a koleszterinszint szabályozásában. Angliai bevezetésével több tízezer szívinfarktust és agyvérzést előzhetnek meg a következő években.
A láthatatlan genetikai nyomokat kiszűrő új módszer egyszerűbbé teszi a vadon élő fajok azonosítását, és hosszú távon segíthet a biodiverzitás megőrzésében is.
A gene drive technológiával évek óta kísérleteznek a maláriát terjesztő szúnyogoknál és a Lyme-kórral fertőzött egereknél; most kipróbálnák, működhet-e patkósorrú denevéreken. Bár a megvalósításnak komoly korlátai vannak, ha a módszer beválna, a koronavírusokat már maguk a denevérek elpusztítanák, és így esélytelen lenne, hogy átterjedjenek az emberre.
Etikus-e a genetikai dopping? Elképzelhető-e a koronavírus gyógyítása génszerkesztéssel? Hogyan feszíti szét a biotechnológia az emberi lét határait? A CEU Határtalan tudás sorozatának csütörtöki beszélgetése a génszerkesztés forradalmi technológiájának társadalmi és bioetikai vetületeit járta körül.
A tudomány most ott tart, hogy egyesével próbálja összekapcsolni a rákos daganatokat okozó génhibákat az egyes gyógyszerekkel. A budapesti székhelyű Oncompass Medicine szoftvere viszont a mesterséges intelligencia segítségével képes megmondani, hogy ha egy betegnek öt génmutációja van egyszerre, melyik az a gyógyszer, amellyel a legtöbb génhiba hatását lehet semlegesíteni. Peták Istvánnal, a cég vezetőjével beszélgettünk.
Soha nem látott technikai forradalom előtt áll a mezőgazdaság. A laboratóriumban előállított, állatmentes hús megszabadít az ipari állattartás szennyétől, vegyszereitől, betegségeitől és kegyetlenségétől. A fényes jövőben a mezőgazdasági exportőrök húzzák a rövidebbet.
A Beam Therapeutics az emberi örökítőanyag módosítására specializálódik, de alapítói már otthonosan mozognak a GM-növények gyártásában is.
Egy lepattant budapesti garzon áráért lemásolják a kutyádat, egy macska pedig már 6 millióból is kijön. Sajnos arra semmi garancia, hogy a klónozott állat ugyanolyan lesz, mint az eredeti.