Szinte lakatlannak hitték, most 81 falu helyét találták meg az Amazonas-medencében
A dél-amerikai földrész 40 százalékát lefedő, nyolc ország területét is érintő Amazonas-medencéről sokáig azt gondolták, hogy a betelepülő európaiak előtt csak szórványosan lakták. Az esőerdővel borított területen mindenesetre sok nyoma nem maradt a korábbi civilizációnak, ezért is szólt nagyot az a friss Nature-tanulmány, amely szerint régészek 81 korai település helyére találtak rá a medence déli részén, ahol reményeik szerint még ezernél is több hasonló terület felfedezése előtt állnak.
A műholdas és drónnal készült képek elemzésével tett felfedezés szerint 1250-1500 között alapított falvakra találtak egy 1800 kilométeren keresztül húzódó területen. „Az amerikai kontinensnek vannak olyan részei, amiket korábban őserdőknek hittek, pedig valójában elhagyatott kertek. Ezeket a földről nem igazán látni, madártávlatból kell szemlélni” – mondta a Wall Street Journalnak Christopher Fisher, a Colorado Állami Egyetem régésze.
A most felfedezett területekre egy São Paulo-i nyugdíjas, Francisco Nakahara talált rá a brazíliai Mato Grosso államban, az ő tippje alapján kezdték el a műholdas vizsgálódást a kutatásban részt vevő régészek. A szakemberek geoglifákat, vagyis általában csak a magasból látható, kőből, földből vagy fából készült építményeket kerestek, és a növényvilág alatt szénből, illetve agyagból készült formációkra, illetve csiszolt kőbaltákra bukkantak. Az egyik településen talált faszénről például kormeghatározással állapították meg, hogy az 1410 és 1460 közötti évekből való.
A tanulmány alapján arra következtetnek, hogy az Amazonas-medencében Amerika felfedezése előtt körülbelül kétmillióan élhettek, nagyrészt a vízi útvonalak mellé csoportosulva – a régészek további 1000-1500 település helyének megtalálásában bíznak.
„Az Amazon-medence létfontosságú a Föld éghajlatának szabályozásában, és minél többet tudunk a történelméről, annál tájékozottabb döntéseket tudunk hozni arról, hogyan bánjunk vele a jövőben” – foglalta össze a felfedezés jelentőségét Jonas Gregorio de Souza, a tanulmány egyik szerzője és az Exeteri Egyetem régészprofesszora.