A most azonosított óriáslajhárcsontból készített medálok átírják Dél-Amerika benépesítésének eddigi forgatókönyvét, amely szerint a Homo sapiens első csoportjai 22 ezer éve érkeztek meg a területre.
A világ 15 éveseinek több mint fele az árfolyam ismeretében sem tudja kiszámolni, hány euró 2700 dollár – mondta a Stanford neves közgazdászprofesszora, Eric Hanushek hétfői előadásában. Ez azért baj, mert az oktatás színvonala később az egyéni kereseteket és az egyes országok gazdasági teljesítményét is látványosan befolyásolja.
Eldorádó-gyanús felfedezést tettek német és brit kutatók a bolíviai Amazóniában: lézeres radartechnikával néztek a növényzet alá, és sűrűn lakott, piramisokkal és monumentális építményekkel ellátott városok nyomait fedezték fel.
A warik hatalmas lakomákat csaptak az elit részvételével, ahol az általuk importált egzotikus, hallucinogén anyaggal turbózták fel a helyi sört, és így fontos társadalmi kapcsolatokat építhettek ki.
A tagolt erdőfoltok nem képesek megfelelő mennyiségű zsákmánnyal ellátni a ragadozókat. A terepi felmérése szerint a deforesztáció vészesen csökkentette a hárpia zsákmányállatainak állományát, a fákkal együtt a lombkorona szintben élő majmok és lajhárok is eltűntek.
A dél-argentínai Martillo-szigeten királypingvinek próbálják megvetni a lábukat, egyelőre kevés sikerrel. Senki sem tudja, hogy kerültek oda, honnan jöttek, és hányan vannak.
A Föld és a Nap közé kerülő Hold Dél-Amerikában a helyi idő szerint kora délutántól borította sötétségbe a vidéket. A GOES-West meteorológiai műhold nem csak ezt a jelenséget örökítette meg, hanem az Észak-Amerika partjai felé tartó Barbara hurrikánt is.
A teljes sötétség egy-egy helyszínen akár 4 percig is tarthatott Chilétől Argentínáig a július 2-i napfogyatkozás alatt.
Akkora volt, mint egy elefánt, kifejlett korában simán leverte a kardfogú tigrist is. Aztán jött az ember.
1500 középkori települést is találhatnak Dél-Amerikában a régészek, akik elsőként bukkantak rá az európai telepesek érkezése előtti időkből származó maradványokra.