Egy Hillborough közelében végzett feltáráson a régészek cserépdarabokra, sörfőzés és kenyérsütés nyomaira és valamilyen épület maradványaira bukkantak, ezek mellett egy kiváló állapotban fennmaradt furulyát is találtak. A hangszer a 12. és 15. század között készülhetett.
„A természet irtózik az ürességtől” – állította Arisztotelész, és ezzel egészen tartalmas programot biztosított a filozófusok több generációjának. A Nagy Filozófiai Semmizés egészen sokáig kitartott, de úgy istenigazából a középkorban hozták ki a legtöbbet a semmiből.
A 10-11. század környékéről származó ékszereket, gyöngyöket és fegyvereket tártak fel az izlandi Öræfajökull vulkán közelében, a régészek azt remélik, hogy a felfedezéssel közelebb jutnak az egyik első ottani település megtalálásához.
Az államalapító király megítélése közel ezer évig konszenzusos volt, hiszen életművében minden politikai oldal megtalálhatta a neki tetsző elemeket: a Nyugathoz való elkötelezettség, a keresztény állam vagy az akár vérontás útján is népe boldogulását kereső vezető képében. De hogy lett pogányból keresztény a magyarság, és miért értik sokan félre Imre fiának írt intelmeit?
A Caroberto néven született I. Károly hatalmát sokáig nem ismerték el az Árpád-ház kihalása után befolyást szerző oligarchák, de a Visegrádban berendezkedő király végül legyőzte a tartományurakat. Pénz- és hadügyi reformjai, valamint nemzetközi szövetségei révén a Magyar Királyság egy anarchiától szenvedő országból a térség vezető hatalmává vált.
László, a lovagkirály úgy virágoztatta fel a Magyar Királyságot a 11. század végére, hogy a belviszályok mellett a német-római császárt is ellenfelei között tudhatta. A pápa támogatását élvező László Horvátország elfoglalásával növelte az ország területét, híres törvénykönyveivel rendet vágott az országban, a keleti határt pedig 150 évre bebiztosította.
A 12. század végén virágkorát élte a Magyar Királyság, köszönhetően korának egyik leggazdagabb európai uralkodójának, III. Bélának. A bizánci trón várományosaként szerzett tapasztalatával Béla fellendítette a gazdaságot és a kultúrát, elrendelte az írásbeliséget, és megalapozta a Mátyás haláláig tartó magyar nagyhatalmat.
Az Aranybullát kiadó II. András fiának egész életét végigkísérték a családi belharcok. A háborúkban nem volt igazán sikeres, és a tatárjárás elől el is menekült az országból. A nagy visszatérés után mégis sikerült úgy újjáépítenie az országot, hogy második honalapítóként emlékezzenek rá. Buda és Visegrád várát is ő alapította.
Miután négy évszázadon keresztül virágzott és gyarapodott a grönlandi vikingtársadalom, az 1400-as évek közepén egy szempillantás alatt eltűnt a kolónia a szigetről. Ezt eddig leginkább a nagy lehűléssel magyarázták, de egy friss kutatás szerint a hőmérséklet állandó volt, ellenben egyre nőtt a szárazság.
Apja, Károly Róbert stabil gazdaságot és belpolitikai helyzetet hagyott rá, Lajos pedig a délkeleti terjeszkedésével és a lengyel trón megöröklésével Európa egyik leghatalmasabb uralkodójává vált. Az oktatás és a művelődés pártolója volt: az ő nevéhez fűződik az első magyar egyetem, a Képes Krónika és a nagyfokú városiasodás is.
Az első királyunk, akit német-római császárrá is koronáztak, egy királygyilkosság után került a magyar trónra, 19 évesen. Miután kiépíttette az oszmán nyomást 120 évig visszaverő déli végvárrendszert, felszámolta a nagy nyugati egyházszakadást, és Európa legtekintélyesebb uralkodójává vált. De azért a bort és a nők társaságát sem vetette meg.
Sorozatunk első részében bemutatjuk Kálmánt, akinek nevéhez saját fivére és unokaöccse megvakíttatása, valamint a híres boszorkánytörvény mellett számos dicső tett is fűződik: kiváló hadvezér volt, megvédte az országot az átvonuló keresztesektől, és ő volt az első magyar király, akinek udvarában élénk szellemi és irodalmi élet bontakozott ki – így lett belőle Könyves.
Az ökológiában bevett statisztikai modell segített az Oxfordi Egyetem kutatóinak abban, hogy felbecsüljék az elveszett irodalmi művek számát – ennek meghatározására eddig nem volt épkézláb módszer.
A warik hatalmas lakomákat csaptak az elit részvételével, ahol az általuk importált egzotikus, hallucinogén anyaggal turbózták fel a helyi sört, és így fontos társadalmi kapcsolatokat építhettek ki.
Régészek és történészek vetették össze a 4–17. századból származó lovak DNS-ét a csatalovak középkori ábrázolásával, de mint kiderült, a legnagyobb harci ló sem volt magasabb egy kisebb mai hátaslónál, a legtöbbjük azonban jó, ha elérte a póniméretet.
A szellentés az elmúlt évszázadokban több más természetes jelenséghez hasonlóan vallási, metafizikai és esztétikai jelentőséget is kapott, sőt a manicheusok úgy vélték, hogy az üdvözülésig is elsegítheti az embert. Fingtörténet Szent Ágostontól Dantén át Mr. Methane-ig.
Az angol anya és iraki apa gyermekeként Bagdadban született Jameel Sadik Al-Khalili, az angliai Surrey-i Egyetem elméletifizika-professzora úgy számol le a modern tudományt európai találmánynak tartó évszázados kultúrgőggel, hogy közben bebarangolja az iszlám aranykorának helyszíneit Damaszkusztól Córdobáig.
A hét és fél centi hosszú, csontból vagy agancsból készült szobrocska egy koronás alakot ábrázol, aki egy sólymot tart a kezében. A műalkotás a tizenharmadik században készült, ezzel ez a legrégebbi ismert skandináv solymászábrázolás.
Ami a fogyatékossággal élők vagy a nők helyzetét illeti, még a középkorban is jobb volt a helyzet, mint a férfiak által a 19-20. században férfiaknak épített modern városokban, de ma is lenne tennivaló bőven. Hol vannak a többféle fogyatékossággal élő csoportokkal egyeztetve kialakított buszmegállók vagy a közterületi pelenkázók? Erről is szó esett péntek este a CEU Határtalan Tudás sorozatának vitaestjén.
Kevés olyan izgalmas alakjuk van a horrortörténeteknek, mint a vérfarkas, de a ruháját széttépő szőrös dög alakja mostanra önmaga árnyékává vált. Ha valakik, hát a vikingek még képesek voltak élettel megtölteni a figurát, amely egyszerre volt példakép, tragikus hős, áldozat és elkövető. A farkas aztán idővel gyanús lett: minden olyat jelképezett, ami idegen és természetellenes.
Olasz kutatók a firenzei mester fennmaradt cipőiből vontak le merész következtetéseket Michelangelo termetére nézve. Számításaik szerint a magassága nem érte el a 160 centimétert, de ez akkoriban nem volt olyan kirívó.
Egy kincsvadász két ritka aranypénzre bukkant III. Eduárd korából. Az érmék nagyon ritkák, a régészek azt feltételezik, hogy valaki vagy elveszíthette őket, vagy szándékosan rejtették el a kincset. Mindössze három félflorinos érme maradt fenn, most került elő a negyedik.
Cambridge-i régészek legújabb kutatása szerint bár az orvostudomány ismeri az ortopédiai elváltozás öröklött változatát, a megvizsgált csontmaradványok alapján kijelenthető, hogy azok körében, akik megengedhették maguknak a csőrös cipők viselésének luxusát szinte népbetegség volt a Hallux valgus.
Az 55 méter magas meztelen óriás nem római kori Herkules-ábrázolás, és nem is 17. századi Cromwell-karikatúra, hanem valószínűleg egy középkori angolszász isten furcsa rajza. De hogy került oda, és miért nincsenek róla feljegyzések a 17. század végéig?
Engel Pál húsz évvel ezelőtt CD-ROM-on kiadott adatbázisa számos 21. századi extrával egészült ki. Ráadásul bárki számára elérhető.
Befejezte tevékenységét az alapítvány, amely az elmúlt bő tíz évben mintegy kétezer elfeledett firenzei női alkotó művét kerítette elő paloták padlásairól és múzeumi raktárakból – a szuperhős nőket alkotó Artemisia Gentileschitől a tehetséges apácáig, Plautilla Nelliig.
A víz meglepően jó állapotban konzerválta a csontvázat. A halott férfi személyes tárgyait is megtalálták, többek között a sarkantyús csizmáját, a késeit és a kardját is.
Sokáig teljes civilizációk bukását írták a klímakatasztrófák számlájára, de egyre több részlet derül ki arról, hogy a korábbi éghajlatváltozások csak felerősítették az amúgy is folyamatban lévő társadalmi válságokat. Az újkori kis jégkorszak példái alapján az innovatív és együttműködő nemzetek nemcsak túlélhetik a krízist, de meg is erősödhetnek a klímaharcban.
A wheathampsteadi John apát pirospozsgás arcának újraalkotását történészek is segítették, a kutatók pedig esküsznek, hogy nem Wayne Rooney és Gorbacsov keverékét akarták létrehozni.
A 15. század végén sok millió európai ember életét követelő szifilisz-járvány kórokozóját olyan emberi maradványokban azonosították a Zürichi Egyetem kutatói, amelyek az Amerika felfedezése előtti időkből származnak.
Úgy tekintettek az ország egy-egy részére, mint saját birtokukra. Gazdasági és politikai felemelkedésük érdekében bárkivel hajlandók voltak összefogni, és nagy hatékonysággal szigetelték el az Árpád-ház utolsó királyait.
A szigorú önmegtartóztatásban élő katharok hittek a nemek egyenlőségében, nem ettek húst, nem harcoltak, és nem is házasodtak. A 13. század elején a pápa uszítására dicstelen szent háborút folytattak a szekta ellen, ami kapóra jött a Franciaországot egyesíteni akaró királyoknak.
A háborúzás és a káosz kora esett egybe a nindzsák fénykorával Japánban. A nindzsák nagy tudással járó mestersége apáról fiúra szállt, feladatukat sokszor nem is harccal, hanem ármánykodással teljesítették. A szamurájokkal szemben nekik az eredmény volt a legfontosabb, eszük ágában sem volt feláldozni magukat holmi szent célért.
Galileo Galilei nem szívesen húzott ujjat az inkvizícióval, ezért maga híresztelte saját forradalmi tanokat hangoztató leveléről, hogy ellenségei szándékosan elferdítették, állításait felnagyították. Pedig a szöveget ő maga kozmetikázta, hogy a tudomány függetlensége melletti érvei ne tűnjenek annyira eretneknek.
Kik lehettek a sötétebb bőrű „fekete magyarok”, akiket István legyőzött, és a varégok, akiket letelepített? Ki volt az utolsó törzsfő, aki szembement István király keresztény államiságával? Hogy kaparintotta meg István Bécset a német-római császártól?
Már a 7. században elhangzott, hogy Allah akbar!, amikor az új hitüktől felvillanyozott arabok történelmük során először léptek fel egységesen, és egymás után hódították meg a perzsák, illetve Bizánc kezében lévő területeket. Hódításaikat csak Konstantinápoly volt képes megállítani.
Bizánc a 7. század elején élte át története egyik legnagyobb válságát. Két világ csapott össze: az egyik oldalon a keresztény Bizánc, a másik oldalon a perzsa Szászánida állam a zoroasztrizmus misztikus világával. Hogyan segítette mindez Mohamed eljövetelét?
Óriási erőforrások mozgósításával épültek a történelem legnagyobb határvédelmi rendszerei, de csak egy ideig voltak képesek feltartóztatni az ellenséget. Magyarországon nem volt rabszolgatömeg, hogy falat építsen, de a természet segített.
Az 1200-as évek menekültjei, a kunok együttélése a magyarokkal eleinte véres konfliktusokkal járt, de századok teltek el, és a háborúkban jeleskedő jövevények végül beolvadtak, pedig egyszer még el is adták a földjüket.
A város ma már azért nem mindenkié, mert az utcák kitisztítása, a nyüzsgő sokadalmak leszabályozása kiszorította az urbánus terekből a nyilvánosságot, az önrendelkező és érdekérvényesítő szabadságot, a demokrácia alapfeltételéül szolgáló párbeszédet. Legalábbis ezt állítja Eberhard Straub német történész magyarul most megjelent civilizációtörténeti kötetében.
1500 középkori települést is találhatnak Dél-Amerikában a régészek, akik elsőként bukkantak rá az európai telepesek érkezése előtti időkből származó maradványokra.