A világ nagy folyódeltái jobban süllyednek, mint ahogy a tengerszint emelkedik
A jelenség fő oka a vízkivétel és a hatalmas városok okozta nyomás a deltavidékekre. A világ legnagyobb folyódeltái közül tizennyolc süllyed.
A jelenség fő oka a vízkivétel és a hatalmas városok okozta nyomás a deltavidékekre. A világ legnagyobb folyódeltái közül tizennyolc süllyed.
Megjelent a Global Tipping Points második éves jelentése, a 160 kutatóból álló testület szerint a bolygó több olyan fordulópont előtt áll, amelyek visszavonhatatlan károkat okoznak majd, ha bekövetkeznek.
Az Exeteri Egyetem kutatói szerint közel lehet az az átfordulási pont, ami után már kisebb változások is az ökoszisztéma összeomlását okozhatják.
A hímek háton fekve kipisilnek a vízből, miközben egy másik hím megpróbálja elkapni a vizeletsugarak. A kutatók szerint a furcsa viselkedésnek kommunikációs céljai lehetnek.
Lula elnök választási ígéretei között szerepelt az is, hogy 2030-ra felszámolja az erdőirtást Brazíliában, az INPE felvételei szerint valóban sikerült visszafogni a fakitermelést és az égetést.
2013 és 2021 között a Balaton vízfelületének majdnem háromszorosát, 1708 négyzetkilométernyi őshonos erdőt pusztítottak el.
Légköri és tengeráramlásokon keresztül éghajlati összeköttetésben állhat az Amazonas-medence trópusi esőerdeje és a Föld harmadik pólusának tartott Tibeti-fennsík, így a dél-amerikai felmelegedés és erdőirtás az ázsiai terület egyre instabilabb hótakarójára is hatással lehet.
Lula bejelentette, hogy korábbi minisztere, Marina Silva lesz annak a felelőse, hogy 2030-ig megszüntesse a Bolsonaro alatt rekordokat döntő erdőirtásokat.
A 2000-es évek eleje óta veszít ellenálló képességéből az Amazonas-medence trópusi esőerdeje, és ha a fenyegetett területek átlépik a kritikus pontot, akár 3-4 évtized alatt szavannává változhatnak. Az emberiségnek két eszköze van ez ellen: a fakitermelés megállítása és a felmelegedés mérséklése.
Egy kisiparinak tartott ókori eredetű eljárás az oka, hogy a legújabb kutatási eredmények szerint az Amazonas-medencéjében az esőerdők nehézfémterhelése nagyobb, mint amekkorát az európai és észak-amerikai szénerőműveket övező erdőkben valaha is mértek, és megfelel a kínai erőművek környékén detektált szennyezettségi szintnek.
Thomas Lovejoy az 1970-es évektől kutatta az Amazonas-medencéjének élővilágát és az elsők között hívta fel a figyelmet a biodiverzitás rohamos csökkenése és a környezetpusztítás, illetve az antropogén eredetű felmelegedés közötti összefüggésekre.
Miután kiderült, hogy védett amazóniai erdőket is árultak a közösségi médiában, a cég bejelentette, hogy a Marketplace hirdetéseit mostantól össze fogja vetni az ENSZ által nyilvántartott védett területek listájával, és ha valaki esőerdőt akar eladni, letiltják a hirdetését.
A tagolt erdőfoltok nem képesek megfelelő mennyiségű zsákmánnyal ellátni a ragadozókat. A terepi felmérése szerint a deforesztáció vészesen csökkentette a hárpia zsákmányállatainak állományát, a fákkal együtt a lombkorona szintben élő majmok és lajhárok is eltűntek.
Szibériában, Amazóniában, a Szaharában, Kanadában és Kongó őserdeiben néha még előfordul, hogy az őslakos fajok háborítatlanul élhetnek, de máshol ilyesmi már nem fordul elő. Ausztráliában egy talpalatnyi érintetlen vadont sem találtak. A folyamat még megállítható.
A korábbi tapasztalatok szerint a júliusban, augusztusban és szeptemberben egyre növekvő számban előforduló erdőtüzek zöme emberi tevékenység következménye.