Mostanában Magyarországon is sokat hallani a sürgősségi osztályokon sokáig várakoztattott betegekről, sőt olyan halálesetekről, amiket a hosszú várakozásnak tudnak be. Egy angliai kórházi adatokat felhasználó tanulmánynak köszönhetően jobban megérthetjük, hogy pontosan mennyit számíthat a hosszabb várakozás.

Jonathan Gruber (MIT), Thomas Hoe (University College London) és George Stoye (Institute for Fiscal Studies) egy 2004-ben bevezetett brit szabályozás hatásait vizsgálták meg. Ekkortól a kórházaknak a sürgősségi osztályokra érkező betegek 98 százalékát 4 órán belül el kellett látniuk, és ha ezt nem tették, a kórházakat retorziók érték: rossz értekelést kaptak, vezetőket rúgtak ki, és súlyos pénzbüntetéseket kellett fizetniük az intézményeknek.

A kutatók első megállapítása, hogy a változás hatására nagyon megnőtt az éppen 4 óránál kevesebbet várakozó betegek száma, és 19 perccel csökkent az átlagos várakozás. Persze ez nem csak azért lehet, mert valóban ennyire felgyorsult az ellátás, hanem azért is, mert a kórházak elkezdtek több beteget befektetni az osztályaikra, hiszen ezzel is csökkent a várakozási idő. Igaz, ez 5 százalékkal növelte a kiadásokat.

Viszont igen nagy mértékben, 14 százalékkal csökkent a 30 napon belül bekövetkező halálesetek száma.

Kérdés, hogy ebben mekkora szerepe volt a gyorsabb ellátásnak, és mekkora a több kórházi felvételnek? A kutatók úgy próbálták különválasztani a két hatást, hogy megnézték, mi történik a különböző súlyosságú esetekkel. Arra jutottak, hogy a reform óta gyorsabban látják el a súlyosabb betegeket, de nem fektetik be nagyobb eséllyel a kórházba, vagyis a várakozási idő csökkenése lehetett hatásos – hatékonyabban priorizáló orvosok mellett.

Azt is megvizsgálták, mekkora hatással van a várakozásra és a kórházi felvételekre, hogy éppen mennyire vannak tele a kórházak. Amikor kevesebb szabad hely van a kórházakban, kisebb valószínűséggel fektetik be a betegeket, mégsem halnak meg nagyobb eséllyel. Vagyis a várakozási idő csökkenése menthetett életeket.

A szerző a Harvard Egyetem PhD-hallgatója.