Hogy lesz az érzékszervi információkból először rövid, majd hosszú távú memória? Mi történik, ha hiba csúszik ebbe a folyamatba? És mi köze mindennek az epilepsziához? Ilyen kérdéseket járt körbe a 10. Qubit Live-on Fabó Dániel neurológus szakorvos, a Semmelweis Egyetem kutatója.
A jelenséget feltáró Ferdinand von Meyenn, a Zürichi Műszaki Egyetem professzora a Qubitnek elmondta, hogy a felfedezés precíziós terápiáknak ágyaz meg, de ezek kifejlesztése még évekbe telik.
Minden nyelvben találhatók olyan kifejezések, amelyek szó szerint lefordítva, a kontextus ismerete nélkül egész egyszerűen hülyeségnek tűnnek, de jobban megnézve valamilyen magyarázat mégis akad rájuk. Uborkahőmérőzés következik.
Tudományt művelünk-e, ha a Duna partjáról kavicsokat dobálunk a vízbe? És ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy melyik kacsázik jobban, közben jegyzetelünk, majd következtetéseket vonunk le?
A világ legnagyobb farkasprogramjának kidolgozói azt remélték, hogy a ragadozók újraindítják azt a láncreakciót, amely révén a növekvő biodiverzitás szavatolja az ökoszisztémák természetes egyensúlyát. Mint kiderült, az élő rendszerek jóval bonyolultabbak ennél.
Egy kísérletben akkor is tovább nyomogatták a szelfit készítő kart, amikor már nem kaptak mellé cukrot – a fotó is elég volt jutalomnak.
Váratlan feladatokat orvosoltak egy fűszerfelismerési teszten a laborpatkányok, ami nem csak a kognitív képességeikre mutat rá, hanem arra is, hogy az Alzheimer-kutatásokban is jó modellállatok lehetnek.
A módszerrel olcsóbban és hatásosabban lehetne visszaszorítani a H5N1 vírust, amely tavaly Európában és az USA-ban is megtizedelte a madárállományt.
Csak a pia meg a drogok? Alaposan rácáfolt a hajléktalanokról kialakult sztereotípiákra a British Columbia-i Egyetem és egy jótékonysági szervezet kísérlete.
David Sinclair és kollégái azt állítják, hogy az öregedés nemcsak genetikai, hanem kémiai eszközökkel is visszafordítható. Kritikusaik szerint a kutatás nem sok újdonságot tartalmaz, és nemhogy embereken, de még állatokon sem tesztelték.
Azok, akik egalitárius értékeket vallanak, elméletben szívesen konfrontálódnak az előítéletekkel, de kevésbé valószínű, hogy ezt valós helyzetekben is megteszik, derítette ki egy magyar részvétellel végzett kutatás.
Számos gyógyszer, így az aszpirin esetén is megfigyelték, hogy a nőknél 50-70 százalékkal magasabb az ártalmas mellékhatások kockázata. Ez abból fakad, hogy a gyógyszerek tesztelésére szolgáló klinikai vizsgálatokban hagyományosan csak férfiak vettek részt, és az arányok nagyon lassan egyenlítődnek ki.
A reneszánsz polihisztor jegyzetei között találtak rá olyan kísérletek leírására, amelyekben da Vinci összefüggést talált a gravitáció és a gyorsulás között – Galileit, Newtont és Einsteint is megelőzve.
A minibeleket őssejtekből hozták létre azért, hogy az emberéhez sokkal hasonlóbb környezetben kísérletezhessenek.
A patkányok sérült látókérgének egy részét pótolták az emberi őssejtekből növesztett organoidokkal. Az ilyen kísérletek a jövőben lehetővé tehetik a sérült agyi funkciók helyreállítását emberekben is.