
A világon először madárinfluenzának ellenálló csirkéket hoztak létre génszerkesztéssel
A módszerrel olcsóbban és hatásosabban lehetne visszaszorítani a H5N1 vírust, amely tavaly Európában és az USA-ban is megtizedelte a madárállományt.
A módszerrel olcsóbban és hatásosabban lehetne visszaszorítani a H5N1 vírust, amely tavaly Európában és az USA-ban is megtizedelte a madárállományt.
Csak a pia meg a drogok? Alaposan rácáfolt a hajléktalanokról kialakult sztereotípiákra a British Columbia-i Egyetem és egy jótékonysági szervezet kísérlete.
David Sinclair és kollégái azt állítják, hogy az öregedés nemcsak genetikai, hanem kémiai eszközökkel is visszafordítható. Kritikusaik szerint a kutatás nem sok újdonságot tartalmaz, és nemhogy embereken, de még állatokon sem tesztelték.
Azok, akik egalitárius értékeket vallanak, elméletben szívesen konfrontálódnak az előítéletekkel, de kevésbé valószínű, hogy ezt valós helyzetekben is megteszik, derítette ki egy magyar részvétellel végzett kutatás.
Számos gyógyszer, így az aszpirin esetén is megfigyelték, hogy a nőknél 50-70 százalékkal magasabb az ártalmas mellékhatások kockázata. Ez abból fakad, hogy a gyógyszerek tesztelésére szolgáló klinikai vizsgálatokban hagyományosan csak férfiak vettek részt, és az arányok nagyon lassan egyenlítődnek ki.
A reneszánsz polihisztor jegyzetei között találtak rá olyan kísérletek leírására, amelyekben da Vinci összefüggést talált a gravitáció és a gyorsulás között – Galileit, Newtont és Einsteint is megelőzve.
A minibeleket őssejtekből hozták létre azért, hogy az emberéhez sokkal hasonlóbb környezetben kísérletezhessenek.
A patkányok sérült látókérgének egy részét pótolták az emberi őssejtekből növesztett organoidokkal. Az ilyen kísérletek a jövőben lehetővé tehetik a sérült agyi funkciók helyreállítását emberekben is.
Ma 50 éve jelent meg David Rosenhan legendás tanulmánya, ami jól felrázta a pszichiátriával szemben szkeptikus közvéleményt és a szakmát. Igaz, később kiderült, hogy a professzor úgy manipulálta az eredményeit, hogy azok alátámasszák tézisét, miszerint az elmeorvosok képtelenek megkülönböztetni a betegeket az épelméjűektől.
Egérkísérletekben kimutatták, hogy a Daxas márkanéven forgalmazott roflumilast gyógyszer vagy a fényérzékeny fehérjéket termelő neuronok stimulálása segít felidézni az alvásmegvonás következtében nehezen előhívható emlékeket.
A mikroszkopikus méretű, algasejtekre csomagolt hatóanyagot a tüdőn belül éppen oda sikerült eljuttatni, ahol szükség volt rá. Az intravénás injekcióval beadott hatóanyagból 3000-szer nagyobb kellett az egereknek, hogy ugyanazt a hatást érjék el a kutatók, mint a nanorobotokkal.
A kísérlet még egy lépéssel közelebb viszi az emberiséget a magfúziós energia felhasználásához.
A két hónapon keresztül, minden nap elfogyasztott cukros üdítőital memóriazavarokat és kognitív problémákat okozott a rágcsálóknál.
Az LHCb kísérletben három, korábban sosem észlelt szubatomi részecskét sikerült megfigyelni: a legelső tetrakvark-párt és egy újfajta pentakvarkot.
A mesterséges fotoszintézishez nincs szükség napfényre, és a növények állítólag akár 18-szor hatékonyabban képesek így tápanyagot előállítani. Amerikai kutatók szerint elképzelhető, hogy a módszer még a Marson is működne.