Magyar genetikusok összerakták a csodaszarvast

2018.04.10. · tudomány

Hozzávetőlegesen 20 ezer gén, valamint a gének kromoszómák szerinti rendjének meghatározásával, a gímszarvas (Cervus elaphus) teljes genomját leírja a Molecular Genetics and Genomics hasábjain megjelent, magyar kutatók által jegyzett tanulmány. A genetikai mintát egy úgynevezett kapitális, vagyis sokágú és szépen fejlett agancsú szarvasbika adta, amely a Kaposvári Egyetem Vadgazdálkodási telepén, Bőszénfán élt, természetközeli körülmények között.

Elöl a 7 éves 3016-os számú gímbika, amelynek DNS-e alapján elkészült a faj genetikai térképe
photo_camera Elöl a 7 éves 3016-os számú gímbika, amelynek DNS-e alapján elkészült a faj genetikai térképe Fotó: Orosz László

Az Orosz László, az ELTE Genetikai Tanszékének professor emeritusa és Horn Péter, a Kaposvári Egyetem professzora által vezetett kutatócsoport már rendelkezett a gímszarvas rekombináció alapú géntérképével, és ezt kombinálták a közeli rokon fajnak számító szarvasmarha (Bos taurus) teljes genomszekvenciájával. A gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézet, a Kaposvári Egyetem Agrár- és Környezettudományi Kara, az ELTE Genetikai Tanszéke, és a SOTE 1. Belgyógyászati Klinika együttműködésében végzett térképezés során kiderült, hogy a gímszarvas és a szarvasmarha számos kromoszómájában megegyezett, másutt nagy szakaszokon azonos volt a gének sorrendje, megint másutt a közös, a párosujjú kérődzők alrendágához tartozó Pecora ősre utaló egyezések jelentkeztek.

A térkép haszna

Vellai Tibor, az ELTE Genetikai Tanszékének vezetője szerint az eredmény révén olyan, úgynevezett genetikai asszociációs vizsgálatok elvégzésére is lehetőség nyílik, amelyek révén felderíthető egyes gének szerepe az agancs egyes tulajdonságainak – értsd: a trófea értékének – meghatározásában. De az orvostudomány is profitálhat belőle, hiszen a csontképződmény agancs növekedésének genetikai szabályozása közelebb vihet a csontritkulás, a szervfejlődés, a szöveti regeneráció, és egyes tumoros folyamatok molekuláris hátterének pontosabb megértéséhez.

Bana Nóra, a közlemény első szerzője kiemeli, hogy az általuk készített gímszarvas genomszekvencia-helyességét a napokban egy független vizsgálat is megerősítette. Egy angol–új-zélandi kutatócsoport által meghatározott, 38 ezer SNP (egyedi nukleotid polimorfizmus) rekombinációs elemzését tartalmazó nagy sűrűségű gímszarvas géntérkép tökéletes fedésbe volt hozható a magyar kutatók által készített géntérképpel.

A gímszarvas genomjának feltárása más fajok, köztük, nagyragadozók (medve, farkas, hiúz) magyarországi előfordulásának és vándorlásának igazolását is előmozdíthatja. A most alkalmazott genomdiagnosztika pedig a vaddisznóállományok (Sus scrofa) nyomon követésére is alkalmas lehet.

A szarvasokról itt írtunk részletesebben:

link Forrás

Itt pedig bárki ellenőrizheti szarvasismeretét:

link Forrás