Genomtisztító szoftvert fejlesztettek szegedi kutatók
Az eljárás a korábbiaknál lényegesen pontosabban azonosítja be és távolítja el a genomi adatokban megbúvó szennyeződéseket.
Az eljárás a korábbiaknál lényegesen pontosabban azonosítja be és távolítja el a genomi adatokban megbúvó szennyeződéseket.
Gyenesei Attila, a PTE Genomikai és Bioinformatikai Központ vezetője a Qubit csütörtöki cikkére reagálva közölte: a BGI Group kínai genomikai vállalattal kötött együttműködés keretében eddig két DNS-szekvenáló berendezést telepítettek a Szentágothai János Kutatóközpontban.
A forradalmi fehérjekutató algoritmusra, az AlphaFoldra épülő mesterséges intelligenciával több tízmillió genetikai variánsról fedték fel, hogy patogén-e vagy sem.
Négy év kutatómunka után közzétették az első emberi pángenomot, ami a remények szerint segíthet egyes betegségek jobb diagnosztikájában, kezelésében, és abban, hogy a modern genomika vívmányai minden emberi populációnak hasznosnak bizonyuljanak. A Qubitnek a tudományos mérföldkövet Michael White amerikai genetikus kommentálta.
Mindössze másodszor sikerült laboratóriumi körülmények között asgard archeát tenyészteni – ezek az élőlények az állatok, növények, gombák és más egysejtűek által alkotott eukarióták egyik legközelebbi rokonai. Szöllősi Gergely evolúciógenetikus segítségével jártuk körül ennek jelentőségét.
A ritka genetikai betegségek diagnosztizálása ma átlagosan öt évet vesz igénybe, ami a gyerekek fejlődése mellett a családokra és az egészségügyi rendszerre is feleslegesen nagy terhet ró.
A genomot sejtmagba csomagoló térbeli szerkezetet és annak működését csak mostanában kezdjük igazán megérteni, de az már látszik, hogy ennek feltárása segíthet megérteni a vírusos fertőzések lefolyását és egyes betegségek okait.
Az újdonsült Nobel-díjas Svante Pääbo és kollégái két szibériai lelőhelyen talált maradványok genetikai vizsgálata alapján rekonstruálták, hogyan élhettek a mai ember legközelebbi rokonai 50 ezer évvel ezelőtt.
Az amerikai központi hírszerző ügynökség által finanszírozott kockázatitőke-társaság stratégiai jelentőségűnek találta a kihalt állatok visszahozásán dolgozó Colossal Biosciences génszerkesztési technológiáját.
Miközben az utóbbi két évben mindenkiből előtört a vírusszakértő, a valódi kutatók az olyan széles körben elterjedt vírusok életútjáról és terjedéséről is meglepően keveset tudnak, mint az emberiség kétharmadának a szervezetében garázdálkodó HSV-1 herpeszvírus.
Az ember két külön alkalommal háziasíthatta a mai kutyák ősét, a farkast, legalábbis erre utal 72, az elmúlt 100 ezer évben élt farkas genomjának friss vizsgálata. A kutatás azt is feltárta, hogy a mai kutyák a kelet-ázsiai farkasokhoz állnak legközelebb, míg Észak-Amerikában teljesen kihaltak a farkasok a legutóbbi jégkorszak csúcsán.
Egy friss kutatás szerint a molekuláris adatokon alapuló evolúciós törzsfák pontosabban adják vissza az élőlények valós elterjedését, mint azok, amelyeket anatómiai adatok alapján készítettek. Ősi Attila és Rabi Márton paleontológusok szerint ennek ellenére a kihalt élőlények evolúciós kapcsolatait is lehet precízen vizsgálni.
A 14. században a Föld lakosságának egyötödét elpusztító pestis Közép-Ázsiából érkezett Európába, kereskedelmi útvonalakon keresztül. A járványt okozó baktérium leszármazottai még ma is 1000–2000 megbetegedést okoznak világszerte.
Az elmúlt húsz év áttöréseinek köszönhetően mára lehetővé vált az élőlények, köztük az ember genomjának szerkesztése, de minden igyekezet ellenére még nagyon messze vagyunk attól, hogy teljesen szintetikus sejtet állítsunk elő.
A Homo sapiens őstörténetét és rokonsági viszonyait feltáró kutatásból kiderült, hogy legkorábbi azonosított őseink a mai Szudán területén éltek, hogy akár már 56 ezer évvel ezelőtt élhettek Amerikában emberek, és hogy Óceániában élnek a gyenyiszovai ember legközelebbi mai rokonai.