Ausztrália természeti és klimatikus viszonyait drasztikus sebességgel megváltoztató tektonikus folyamatok 100 ezer éve egyszer már majdnem lezárták az erszényes emlősfaj evolúcióját.
Kínából érkeztek az Egyesült Államokba, és közben genetikailag adaptálódtak a városi környezethez, ellenállnak a hőségnek és a rovarirtó szereknek.
Jóval gyakoribb és földrajzilag kiterjedtebb lehetett a neandervölgyiek és a modern ember közti párosodás egy friss genetikai kutatás szerint.
A több mint 8 ezer indiai, pakisztáni és bangladesi genom elemzése a tulajdonság evolúcióját vizsgálta.
Az urbanizáció terjeszkedésével az elmúlt években, évtizedekben egyre több nem háziasított állat kezdett emberközelben élni. A városi vadvilág alkalmazkodott a forgalomhoz, a zajhoz és az emberek életmódjához.
A régészeti leletek mellett ezt bizonyítja a régióból származó 2456 mitokondriális genom elemzésével felrajzolt családfa, amely alapján a népvándorlási útvonalak is rekonstruálhatók.
Már egyévesek a Colossal Bioscences tízezer év után visszahozott óriásfarkasai, de még mindig heves tudományos vita övezi az állatok génmódosításának etikai és természetvédelmi kérdéseit.
A lovak háziasítása meglepően későn zajlott le, és egy francia archeogenetikus vezetésével most rájöttek a folyamat szelekciós kulcsára.
Egy friss genetikai kutatás szerint minél magasabb a légszennyezettség egy adott régióban, annál több daganatképződést elősegítő mutációt rejtenek a nemdohányzó tüdőrákos betegek sejtjei.
Ho Csien-kuj 2018-ban világraszóló tudományos botrányt kavart a világ első CRISPR-gyerekeinek létrehozásával. Három év börtön után most világító háziállatokban utazó feleségével készül meghódítani Amerikát.
Egy japán-norvég kutatócsoport azt állítja, sikerült azonosítaniuk a faj hosszú és egészséges életéért felelős genetikai mechanizmust.
A mezőgazdasági áttörést ígérő eredményt ismertető tanulmányt a Developmental Cell folyóirat közölte.
A 19. század legvégén kilőtt hímek még életükben megsérült fogzománca alól előkerült szőrszálak genetikai elemzése a legendákat igazolta.
Budapest, Bologna, Koppenhága, Róma és Rotterdam szennyvizét vizsgálták, és kiderült, minden városnak megvannak az egyedi baktériumközösségei, amelyek metagenomikai alapú vizsgálatokkal azonosíthatók.
Az akár 500 évig is élő ragadozó géntérképe minden korábbinál közelebb vihet az öregedés molekuláris mechanizmusainak megértéséhez.