
Megvan, hogy miért élnek 400 évig a grönlandi cápák
Egy japán-norvég kutatócsoport azt állítja, sikerült azonosítaniuk a faj hosszú és egészséges életéért felelős genetikai mechanizmust.
Egy japán-norvég kutatócsoport azt állítja, sikerült azonosítaniuk a faj hosszú és egészséges életéért felelős genetikai mechanizmust.
A mezőgazdasági áttörést ígérő eredményt ismertető tanulmányt a Developmental Cell folyóirat közölte.
A 19. század legvégén kilőtt hímek még életükben megsérült fogzománca alól előkerült szőrszálak genetikai elemzése a legendákat igazolta.
Budapest, Bologna, Koppenhága, Róma és Rotterdam szennyvizét vizsgálták, és kiderült, minden városnak megvannak az egyedi baktériumközösségei, amelyek metagenomikai alapú vizsgálatokkal azonosíthatók.
Az akár 500 évig is élő ragadozó géntérképe minden korábbinál közelebb vihet az öregedés molekuláris mechanizmusainak megértéséhez.
A legújabb genomikai vizsgálatok szerint a három legjelentősebb populáció nem keveredik egymással, így az egyedszám csökkenése fokozott kihalási kockázattal jár.
Az eljárás a korábbiaknál lényegesen pontosabban azonosítja be és távolítja el a genomi adatokban megbúvó szennyeződéseket.
Gyenesei Attila, a PTE Genomikai és Bioinformatikai Központ vezetője a Qubit csütörtöki cikkére reagálva közölte: a BGI Group kínai genomikai vállalattal kötött együttműködés keretében eddig két DNS-szekvenáló berendezést telepítettek a Szentágothai János Kutatóközpontban.
A forradalmi fehérjekutató algoritmusra, az AlphaFoldra épülő mesterséges intelligenciával több tízmillió genetikai variánsról fedték fel, hogy patogén-e vagy sem.
Négy év kutatómunka után közzétették az első emberi pángenomot, ami a remények szerint segíthet egyes betegségek jobb diagnosztikájában, kezelésében, és abban, hogy a modern genomika vívmányai minden emberi populációnak hasznosnak bizonyuljanak. A Qubitnek a tudományos mérföldkövet Michael White amerikai genetikus kommentálta.
Mindössze másodszor sikerült laboratóriumi körülmények között asgard archeát tenyészteni – ezek az élőlények az állatok, növények, gombák és más egysejtűek által alkotott eukarióták egyik legközelebbi rokonai. Szöllősi Gergely evolúciógenetikus segítségével jártuk körül ennek jelentőségét.
A ritka genetikai betegségek diagnosztizálása ma átlagosan öt évet vesz igénybe, ami a gyerekek fejlődése mellett a családokra és az egészségügyi rendszerre is feleslegesen nagy terhet ró.
A genomot sejtmagba csomagoló térbeli szerkezetet és annak működését csak mostanában kezdjük igazán megérteni, de az már látszik, hogy ennek feltárása segíthet megérteni a vírusos fertőzések lefolyását és egyes betegségek okait.
Az újdonsült Nobel-díjas Svante Pääbo és kollégái két szibériai lelőhelyen talált maradványok genetikai vizsgálata alapján rekonstruálták, hogyan élhettek a mai ember legközelebbi rokonai 50 ezer évvel ezelőtt.
Az amerikai központi hírszerző ügynökség által finanszírozott kockázatitőke-társaság stratégiai jelentőségűnek találta a kihalt állatok visszahozásán dolgozó Colossal Biosciences génszerkesztési technológiáját.