A legjobb magyar egyetem, a Szegedi Tudományegyetem két éve még a 470. helyen állt, de az idei rangsorban már csak az 551-560. hely között szerepel a rangos listán. Javítani egy magyar intézménynek sem sikerült, de többen még hátrébb kerültek a sorban.
Egy friss magyar kutatás szerint a rövidebb orrú állatok gyakrabban keresik a szemkontaktust a gazdájukkal, mint a hosszabb orrúak. Ennek az egyik oka ezeknek a fajtáknak a speciális retinája lehet, de az is elképzelhető, hogy a gazdáik szívesebben szemeznek a mopszokkal, mint az agarakkal.
Egy magyar kutatás szerint a sokat mobilozó gyerekek nem látják a fától az erdőt, azaz hajlamosabbak a hagyományos emberi stratégiától eltérve a nagy kép helyett a részletekre koncentrálni. Úgy tűnik, hogy az elmúlt 10 évben született, digitális eszközök között nevelkedő gyerekeknél már ez az általános, és ez hosszú távon megváltoztathatja a világot.
A kutyákkal valóban lehet modellezni az emberi evolúciót? Miért nem szelídíthetők a farkasok? Hány szót ért meg egy kutya? És kössük-e a tartásukat jogosítványhoz? Miként működik, és mire jó a kutyák agy- és szövetbankja? Kubinyi Enikő etológus, Junior Prima díjas kutyakutató a Qubit podcastjában.
Vicsek Tamás és kutatócsoportja biológiai motivációjú algoritmusokat és az evolúció elvét használták a csoportos drónvezérlés megalkotásához. Olyan drónokat fejlesztettek, amelyek nagyméretű rajokban egymással beszélgetve repülnek közös céljuk felé, és csoportosan kerülik el az akadályokat, akár a madarak.
Még a zárt kínai diaszpórában is léteznek kínai-magyar vegyesházasságok, bár a tartósságuk kérdéses. Lengyelországban eltérő bánásmód jár a Keletről és Nyugatról visszatelepült lengyeleknek, az Angliába települt magyarok pedig eltérő mértékben szomjazzák az integrációt, derült ki a Társadalomtudományi Kutatóközpont határokon átnyúló társadalmi folyamatokat vizsgáló konferenciáján.
Mentális betegeknél nem, de szomatikus betegeknél és stresszes élethelyzetekben a mindfulness típusú meditáció hatékonyan csökkentheti a kortizol nevű stresszhormon szintjét – derült ki annak a metaanalízisnek az előzetes eredményeiből, amelyhez több ezer tanulmányt fésült át a Kognitív Fejlődés és Oktatás Kutatócsoport három tagja.
Hamarosan megkezdődnek a klinikai vizsgálatok egy ELTE-n kifejlesztett hatóanyaggal, a sztrók és más idegrendszeri betegségek után gyakran fellépő tartós izomgörcsök kezelésére. Az innovatív kutatásokban a világon legerősebbnek tartott amerikai intézetet előzte meg a magyar kutatócsoport.
Tudatában vannak bizonyos cselekvéseiknek, derül ki az ELTE etológiai tanszékének Scientific Reportsban publikált kutatásából.
Egy nagy volumenű nemzetközi kutatás részeként az ELTE kutatói azt mérik fel, milyen tényezők befolyásolják, hogy az emberek betartják-e a karanténintézkedéseket, és hogyan lehet őket a leghatékonyabban erre biztatni.
A kutatók által készített, szabadon terjeszthető, közérthető online kiadványban sorra veszik szinte az összes kérdést, ami egy laikus magyar állampolgárban felmerülhet a járványról.
Erdélyi Róbert, a Sheffieldi Egyetem és az ELTE csillagászprofesszora tagja annak a csapatnak, amely a Solar Orbiter küldetés keretében a Napból kiáramló plazmát, azaz az univerzum anyagának negyedik halmazállapotát vizsgálja.
Magyar kutatók 7. századi avar sírokban talált maradványokat vizsgáltak archeogenetikai módszerekkel. Kiderült, hogy a vizsgált avar kori elit apai és anyai vonalainak kétharmada belső-ázsiai eredetű, de volt egyéb tanulság is.
Hogyan találják meg a kakukkok az ideális fészekrakó gazdafajt? A Scientific Reportsban publikáló debreceni ornitológusok szerint ebben sokkal nagyobb szerepet játszik a nevelőszülő riasztóhangja, mint eddig hitték.
A Nature Ecology & Evolution-ben megjelent magyar-angol közös eredmény eldöntheti az evolúciókutatás egyik alapvető dilemmáját, vagyis azt, hogy miként alakultak ki a mai élővilág legnagyobb csoportjai, azaz milyenek az evolúciós törzsfa legkorábbi elágazásai.
A Dream Challenges résztvevőinek vérmintából származó génexpressziós adatokból kellett minél pontosabban meghatározni egy-egy terhesség pontos korát.
A magyar kutató sikerével az ELTE is nagyon jól jár, ugyanis a kémikus úgy döntött, hogy itthon használja fel a másfél millió eurót. Egyebek mellett szuperszámítógépeket vásárol a molekulák elméleti leírását célzó kutatásaihoz.
A műszerrel a Hold felszínéről és a távoli csillagok jellemzőiről kap majd részletesebb képet a kutatóközpont.
Különös elképzelni, hogy nem is olyan rég még egy vadászkastély állt a Tömő utca és a Klinikák között, persze akkor még nem egészen így nézett ki a környék. A kastély ma is áll, még ha kicsit megkopva is, a valaha tízhektáros füvészkert meg háromra zsugorodott, de még így is mintegy nyolcezer növényt mutat be. Papp László botanikus vezetésével jártuk be a kertet, ahol félig-meddig a megnagybetűsödött kis nemecsek is járt.
Minden eddiginél pontosabban képet alkotott az ELTE Bioinformatikai Kutatócsoportja az agyi neuronok nyúlványaiból álló hálózatról, az agygráfról.
A vulkánkitörések, nukleáris robbanások vagy ipari katasztrófák nyomán nagy magasságokba kerülő hamufelhők a felmelegedés miatt kevésbé oszlanak el, így fokozottabban szennyezhetik környezetüket.
Attól még, hogy valami láthatatlan, nem biztos, hogy nem is létezik: az ELTE kulturális örökséggel foglalkozó hallgatói konferencián mutatják be a józsefvárosi romák örökségét.
Az ELTE BTK Történeti Intézete szolidáris a Magyar Tudományos Akadémiai dolgozóival.
Az ELTE bölcsészkaráról az oktatók és kutatók mellett oktatástámogató munkatársakat is elküldenek. 11 oktató elbocsátása biztos, de az nem világos, hány további alkalmazott leépítését oldják meg nyugdíjazással.
Az OH szerint megkezdődött a leépítés, amit a bölcsészkar dékánja már decemberben beharangozott. Az oktatói szervezet szerint összefércelt feltételrendszer alapján küldik el a tanárokat.
Az ELTE TTK Fizikai Intézetének kutatói egy mesterséges neuronhálózaton alapuló módszerrel minden eddiginél több információt tudnak kinyerni az univerzum gravitációs lencsézéssel készített háromdimenziós térképéből.
Az október 20-án, magyar idő szerint hajnali 03:45-kor elstartoló Ariane 5 rakétával útjára indított BepiColombo hét év múlva éri el a Naphoz legközelebb keringő bolygót.
Az ELTE kutatói most megjelent tanulmányukban azt feltételezik, hogy a fekete lyukak korongba rendeződve keringenek a központi szupernehéz fekete lyuk körül.
Az egyetem tudomásul veszi, bár ellenzi a szak esetleges bezárását, és tiszteletben tartja a döntést, mármint úgy értve, hogy nem akarja kijátszani.
Juhász Gábor, a TÁTK dékánja szerint a kormány bármilyen előzetes indoklás vagy szakmai kifogás nélkül akarja bezárni az ELTE-n működő genderszakot.
Gregor Anikó, a társadalmi nemek tanulmányának szociológus oktatója a Facebookon bírálta az egyetemet.
Az ELTE tisztában van azzal, hogy a minisztérium jogosult dönteni arról, hogy mit tanítanak az ELTE-n.
A világ legtöbbre tartott egyetemein az 1970-es évek óta folyik a genderszemléletű kutatás és oktatás. Egy év sem telt el azóta, hogy Magyarországon egy közintézményben, az ELTE-n is elindulhatott a társadalmi nemek tanulmányozása. A magyar kormány viszont nem akar genderszakokat a magyar egyetemekre.
A világ egyetemein Kínától Kubán át Fehéroroszországig lehet gendertanulmányokat folytatni. A magyar kultuszminisztérium betiltaná a képzést.
Több neves kutató szerint az ELTE úgy részesíti előnyben a saját oktatóit az ösztöndíjak elbírálásakor, hogy a többieket álproblémákra hivatkozva ellehetetleníti. Demeter Márton kommunikációkutató szerint ezt az egyetem egy magas beosztású alkalmazottja is beismerte.
A csoportos drónvezérlés megalkotásához biológiai motivációjú algoritmusokat és az evolúció elvét használták az ELTE és az MTA kutatói.
Meglepően keveset tudunk a kutyák öregedéséről. Annyi biztosnak látszik, hogy a nagy testű kutyák korábban halnak, a keverékek viszont tovább élnek. Mikortól számít öregnek egy kutya, és miért alakul ki a „kutya-alzheimer”? Az ELTE etológusai a válaszokat keresik, most segíthetsz nekik!
Az ELTE Etológia Tanszékén működő Családi Kutya Program kutatói kimutatták, hogy a nyolchetes kutyakölykök ugyanúgy képesek az embertől tanulni, mint a nagykutyáktól, emellett arra is rájöttek, hogy jobban hallgatnak az idegen felnőtt példányokra, mint az anyjukra.
Magyar etológusok az egzotikus bali kutyapopulációt vizsgálták, amely nem volt kitéve mesterséges szelekciónak, szemben az ember közelében élő fajtársakkal. Kiderült, a szabadság elvesztése személyiségtorzulással jár.
Kutyákon vizsgálták a hízékonyságra hajlamosító faktorokat, köztük a lelki és szociokognitív eredőket az ELTE és Padovai Egyetem etológusai. Az ebek kivállóan modellezik az embereket e tekintetben is.
A mélytanulási algoritmusok óriási biológiai adatmintákban képes azonosítani új, eddig még nem azonosított géneket.
Az eredmény révén eljöhet az idő, amikor a károsodott emberi agysejteket újraprogramozott hámsejtekkel pótolják.
A Tourette-szindrómás gyerekek jobban teljesítettek a tanulási feladatokban, mint a tipikusan fejlődő kontroll csoport tagjai – állapították meg az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar kutatói.
Elsőként magyar kutatók írták le az Arany János hőskölteményében is szereplő szarvasfaj DNS-ének teljes szekvenciáját.
A Nature fiókfolyóiratában jelent meg az ELTE Etológiai Tanszékének kutatói által jegyzett tanulmány, amely szerint a kutyák ugyanúgy rá tudnak kattanni a jutalomfalatokra, mint az emberek a káros szenvedélyekre.
90 százalékos lakosságcserét eredményezett a Brit-szigeteket elérő migrációs hullám a bronzkorban – derül ki egy friss archeogenetikai tanulmányból.
A robotok tervezésekor nem az ember viselkedéséből kell kiindulni – vélik az MTA-ELTE etológusai. Még publikálás előtt álló tanulmányuk szerint a kutya ideális a társrobotok viselkedésének modellezéséhez. A prototípusok első generációja már el is készült, a következő nemzedék idén várható.