A DNS-forradalomról szólt a Qubit második élő estje, ahol öt neves kutató mutatta be, hol tart a tudomány a genetika különböző területein, többek között a rákkutatásban, a genom feltárásában vagy az antibiotikum-rezisztancia legyűrésében.
15,4 százalékban ibér származású vagy? Irány Lisszabon! 5,9 százalékban askenázi? Vár Krakkó! 3 százalékban japán? Spórolhatsz Kiotóra!
Észtországot is megviselik az egészségügy mindenhol jellemző strukturális problémái, de a balti állam hosszú ideje dolgozik a digitális megoldáson. Az észteknek tavaly óta ingyenes DNS-vizsgálat jár, aminek a megelőzésben és a személyre szabott kezelésben lesz jelentősége.
Eredetileg csak a vérszívó poloskák bizarr szaporodási módszerét akarta feltérképezni egy kutatócsoport, de a DNS-mintákból további megdöbbentő következtetések adódtak.
A Cornell Egyetem mérnökei olyan DNS-alapú anyagot hoztak létre, ami az élethez szükséges alapvető tulajdonságok közül hárommal is rendelkezik. Az egyik kutató szerint ez a szaporodásra képes gépek megjelenéséhez is vezethet.
A Brit-szigetek néhány évezred leforgása alatt két népességcserét, illetve genetikai váltást átéltek – derült ki egy új kutatásból, amely közelebb visz ahhoz is, hogy kik építették a Stonehenge-et.
Mi lenne, ha megdupláznánk a DNS-t alkotó nukleotidok számát négyről nyolcra? A jelek szerint a molekula alaptulajdonságai nem változnának, viszont lehetőségek széles spektruma tárulhat fel előttünk.
James Watson már nem először hangoztatta az afrikaiak és az európaiak intelligenciája közötti, szerinte genetikailag kódolt, tudományosan viszont nem bizonyított különbségeket.
Egy katonai létesítmény szervereire kellett menekíteni az értékes, amúgy anonim genetikai adatokat.
Laboratóriumi körülmények között kis mennyiségű kén-hidrogént juttattak emberi sejtek mitokondriumába az Exeteri Egyetem kutatói, mire az elöregedett sejtek visszanyertek valamit korábbi génaktiváló képességükből.
Már az ötödik filmet mutatták be a modern korban újjáélesztett dinoszauruszokról szóló sorozatban, de mi a tudományos álláspont az olyan kérdésekben, hogy például lehet-e ősszúnyogból vett dinó-DNS-ből Velociraptort klónozni? Genetikus és paleontológus szakértőket kérdeztünk.
Nessie-t a hatodik század óta keresik, már tengeralattjáróval és drónnal is utánamentek, most pedig a modern genetika eszközeivel próbálják megtudni, hogy valóban létezik-e a legendás szörny.
Elsőként magyar kutatók írták le az Arany János hőskölteményében is szereplő szarvasfaj DNS-ének teljes szekvenciáját.
A NASA kísérleti ikerpáron teszteli az űrbéli tartózkodás hatásait az emberi szervezetre. Most kiderült: Scott Kelly meghosszabbodott telomerekkel érkezett vissza a Földre az űrből.
Minden 125. brit állampolgár egy biobanknak adományozta egészségügyi adatait, hogy a kutatók egyenlő feltételek mellett használják fel őket a betegségek mechanizmusának megértése érdekében. Jöhet a gyógyszerforradalom?
Az egyik amish közösségben megfigyelt genetikai módosulás alapján már kikísérleteztek egy öregedés elleni gyógyszert.
Bár a diamidofoszfátnak még nem bukkantak a nyomára a Föld őskorának kutatói, egy a Nature-ben megjelent tanulmány mégis azt állítja, hogy ennek az élettelenből élőt kreáló primitív enzimnek az alkotóelemei már ott rotyogtak a 4 milliárd évvel ezelőtti őslevesben.