Egy friss kutatás szerint túlnyomórészt elődeink, például a neandervölgyi és a gyeniszovai ember génjeit hordozzuk, így a mai ember evolúciós szinten alig megkülönböztethető a több százezer évvel korábban élt őseitől.
A lettországban talált maradványok alapján úgy tűnik, hogy a járvány akkor még nem is volt igazán járvány, csak elszigetelt esetekről lehetett szó, amiket valószínűleg rágcsálóharapás okozhatott. A sírban négy holttest maradványait találták meg, közülük csak egy, a húszas éveiben járó férfi volt fertőzött.
A New York Times által felkért labor egyetlen tonhalfaj genetikai nyomát sem találta, de azt sem tudták azonosítani, miből készült a szendvicsben lévő krém. A cég mentségére szóljon, hogy a feldolgozott tonhal genetikai hátterét nehéz felderíteni.
Hogyan módosul a tudományos siker Barabási Albert-László-féle receptje, ha nőkről van szó? Karikó Katalin és a tavalyi Nobel-díjas kutatónők élete segít megérteni.
Spanyol kutatók igyekeznek pontot tenni annak a vitának a végére, amely Kolumbusz származása körül zajlik: a közmegegyezés szerint olasz származású felfedezőt a spanyolok spanyolnak, a portugálok portugálnak tekintik.
A kutatók szerint ez magyarázhatja, hogy egyes emberek még hónapokkal a fertőzésből való felgyógyulás után is pozitív eredményt kapnak a koronavírusteszten. A tanulmány korábbi változatát az oltásellenesek is felkarolták: szerintük ez azt bizonyítja, hogy az mRNS alapú vakcináktól mutánsokká válnak az emberek.
A pripjaty-i atomerőmű RBMK-reaktorának 1986-os felrobbanása után az egész világ a sugárzásveszély miatt szorongott; főleg azok, akik testközelből élhették meg a katasztrófát. Egy új tanulmányban megvizsgálták a reaktorbalesetnél dolgozó katasztrófa-elhárítók leszármazottainak genomják, hogy kimutathassák bennük a sugárzás okozta genetikai mutációk nyomait. A kísérlet – szerencsére – nem járt eredménnyel: az utódok sértetlen DNS-sel úszták meg az atombalesetet.
A londoni Queen Mary Egyetem kutatói a világon elsőként szekvenáltak csupaszföldikutya-DNS-t; az eljárás különlegessége, hogy a művelethez használt DNS-t a levegőből vonták ki. Az új eljárással jóval könnyebbé válhat a nehezen megközelíthető helyeken, például szűk barlangokban élő fajok feltérképezése.
A JCVI-syn3A kódnevű szintetikus sejt – a korábbi verzióval ellentétben – szabályos méretű és formájú sejtekké osztódhat. A fejlesztést évtizedes kutatómunka előzte meg, és a jövőben áttörést hozhat az orvostudományban.
Hogyan lehet a jövőben elpusztult agyszövetek pótlásával Parkinson-kóros betegeket vagy a szívizomsejtek regenerálásával szívbetegeket gyógyítani, esetleg gerincvelő-sérüléseket génmódosított sejtekkel kijavítani? Erről is szó lesz a CEU csütörtök esti rendezvényén, a Határtalan tudáson. A beszélgetés egyik résztvevőjével, Dinnyés András őssejtkutatóval beszélgettünk a regeneratív orvoslás jövőjéről.
A DNS ideális adattároló, mivel hatalmas tárolókapacitása van, és más adathordozókkal ellentétben soha nem lesz elavult. Egy kutatócsoportnak sikerült a bakteriális DNS-be gravíroznia a „Hello, world!” 72 bit hosszúságú üzenetét.
Előfordul, hogy az egyik testvér genomjában 10-15 genetikai mutáció található, de a másikéban egy sem. A legújabb eredmények alapján elképzelhető, hogy a mutációk a fejlődés korai szakaszában, egy-két héttel a megtermékenyítés után alakulnak ki.
Jennifer Doudna és kutatócsoportja otthon elvégezhető, az eredményt 15-30 percen belül a telefon képernyőjén megjelenítő, rapid koronavírusteszt kifejlesztésén dolgozik. A CRISPR génszerkesztési technológián alapuló eljárás most egy lépéssel közelebb került a megvalósuláshoz.
Egyszer még filmre vihetik a legreménytelibb génszerkesztési eljárás történetét, amelyben nagy egyetemek és tőkeerős cégek feszülnek egymásnak a szabadalomért egészen a mai napig. Az eljárás kidolgozásáért többen igényt tarthattak volna a Nobel-díjra, Emmanuelle Charpentier és Jennifer Doudna mégis megérdemelten vitte el a pálmát.
Emmanuelle Charpentier és Jennifer A. Doudna osztoznak a díjon, amit a CRISPR/Cas9 génszerkesztő eszköz kifejlesztéséért kaptak. Először fordult elő, hogy a legrangosabb tudományos díjjal két nőt tüntettek ki.
Az evolúciós átmenetek néven ismertté vált elméletet továbbfejlesztő budapesti iskola tagjai az elmúlt három évtized hazai eredményeit foglalták össze a Nature Reviews Chemistry-ben megjelent cikkükben. A tanulmány társszerzőjét, Szilágyi András biofizikust kérdeztük az élet eredetét firtató kutatásokról.
A viking szó nem származást, hanem foglalkozást, életstílust jelölt – jelentette ki az a nemzetközi kutatócsoport, amely hat éven keresztül vizsgálta több száz viking DNS-ét. Mint kiderült, Skandinávián túl Dél-Európába és Ázsiába is vezetnek a viking örökség szálai.
A több mint tíz éven át zajló kutatásban 123 115 egészséges tesztalanytól vettek vérplazmát, és a teszt mintegy 90 százalékos pontossággal mutatta ki a későbbi daganatos megbetegedés valószínűségét.
A sejtek mintegy fele a sejtmag fokozatos stabilitásvesztése által öregszik, míg a másik csoport a mitokondrium működési zavarai által. Ezekről az utakról a sejtek nem hajlandók letérni, ha a fene fenét eszik is.
A világon eddig legyártott összes film egy kockacukornál is kisebb helyen elférne DNS-en tárolva, nem csoda, hogy régóta kísérleteznek ezzel a techcégek. Texasban most sikerült áttörést elérni az Ózzal.
Az Európai Déli Obszervatórium csillagászai kimutatták azt a kozmikus kémiai összefüggést, ami megmagyarázza, miként kerülhettek a Földre a csillagközi felhőkben keletkező, az ismert élet kialakulásában jelentős szerepet játszó elemek.
Logikusnak tűnhet, hogy műanyag tárgyaknak nincs DNS-ük. De még akár ez is megváltozhat a közeljövőben.
Chris Longot négy éve műtötték meg, azóta a teste egyes részein teljesen átvette az uralmat a német donor genetikai állománya, és mostanra már csak a mellszőrében és a hajában maradt érintetetlen a DNS. Az eset számos kérdést vet fel a bűnüldözésben használt DNS-bizonyítékokkal kapcsolatban.
Arra kértük a pályázókat, hogy esszében járják körül a kérdést: milyennek képzelik a következő évszázad emberét. A Qubit idei esszépályázatát Masszi Bálint írása nyerte, amit változtatás nélkül közlünk.
63 esszé érkezett a 22. századi ember témájában, a zsűrinek nehéz dolga volt, de végül meghozta a döntést. Köszönjük a jobbnál jobb írásokat, és gratulálunk a győzteseknek!
A bevándorlóktól eddig csak akkor vettek mintát, ha bűncselekményt követtek el. A belügyminisztérium szerdán bejelentette, hogy a jövőben kiterjeszti a kötelező mintavételt, és az adatokat egyenesen az FBI bűnügyi adatbázisába továbbítja.
Az eredményhez a Max Planck Intézet kutatói 14–17. századi temetkezési helyekről vettek DNS-mintákat a Yersinia pestis baktérium ősi törzseiről. Kiderült, hogy Tatárföld volt az európai járvány kiindulópontja.
A DNS-forradalomról szólt a Qubit második élő estje, ahol öt neves kutató mutatta be, hol tart a tudomány a genetika különböző területein, többek között a rákkutatásban, a genom feltárásában vagy az antibiotikum-rezisztancia legyűrésében.
15,4 százalékban ibér származású vagy? Irány Lisszabon! 5,9 százalékban askenázi? Vár Krakkó! 3 százalékban japán? Spórolhatsz Kiotóra!
Észtországot is megviselik az egészségügy mindenhol jellemző strukturális problémái, de a balti állam hosszú ideje dolgozik a digitális megoldáson. Az észteknek tavaly óta ingyenes DNS-vizsgálat jár, aminek a megelőzésben és a személyre szabott kezelésben lesz jelentősége.
Eredetileg csak a vérszívó poloskák bizarr szaporodási módszerét akarta feltérképezni egy kutatócsoport, de a DNS-mintákból további megdöbbentő következtetések adódtak.
A Cornell Egyetem mérnökei olyan DNS-alapú anyagot hoztak létre, ami az élethez szükséges alapvető tulajdonságok közül hárommal is rendelkezik. Az egyik kutató szerint ez a szaporodásra képes gépek megjelenéséhez is vezethet.
A Brit-szigetek néhány évezred leforgása alatt két népességcserét, illetve genetikai váltást átéltek – derült ki egy új kutatásból, amely közelebb visz ahhoz is, hogy kik építették a Stonehenge-et.
Mi lenne, ha megdupláznánk a DNS-t alkotó nukleotidok számát négyről nyolcra? A jelek szerint a molekula alaptulajdonságai nem változnának, viszont lehetőségek széles spektruma tárulhat fel előttünk.
James Watson már nem először hangoztatta az afrikaiak és az európaiak intelligenciája közötti, szerinte genetikailag kódolt, tudományosan viszont nem bizonyított különbségeket.
Egy katonai létesítmény szervereire kellett menekíteni az értékes, amúgy anonim genetikai adatokat.
Laboratóriumi körülmények között kis mennyiségű kén-hidrogént juttattak emberi sejtek mitokondriumába az Exeteri Egyetem kutatói, mire az elöregedett sejtek visszanyertek valamit korábbi génaktiváló képességükből.
Már az ötödik filmet mutatták be a modern korban újjáélesztett dinoszauruszokról szóló sorozatban, de mi a tudományos álláspont az olyan kérdésekben, hogy például lehet-e ősszúnyogból vett dinó-DNS-ből Velociraptort klónozni? Genetikus és paleontológus szakértőket kérdeztünk.
Nessie-t a hatodik század óta keresik, már tengeralattjáróval és drónnal is utánamentek, most pedig a modern genetika eszközeivel próbálják megtudni, hogy valóban létezik-e a legendás szörny.
Elsőként magyar kutatók írták le az Arany János hőskölteményében is szereplő szarvasfaj DNS-ének teljes szekvenciáját.
A NASA kísérleti ikerpáron teszteli az űrbéli tartózkodás hatásait az emberi szervezetre. Most kiderült: Scott Kelly meghosszabbodott telomerekkel érkezett vissza a Földre az űrből.
Minden 125. brit állampolgár egy biobanknak adományozta egészségügyi adatait, hogy a kutatók egyenlő feltételek mellett használják fel őket a betegségek mechanizmusának megértése érdekében. Jöhet a gyógyszerforradalom?
Az egyik amish közösségben megfigyelt genetikai módosulás alapján már kikísérleteztek egy öregedés elleni gyógyszert.
Bár a diamidofoszfátnak még nem bukkantak a nyomára a Föld őskorának kutatói, egy a Nature-ben megjelent tanulmány mégis azt állítja, hogy ennek az élettelenből élőt kreáló primitív enzimnek az alkotóelemei már ott rotyogtak a 4 milliárd évvel ezelőtti őslevesben.