dns

Megtalálták a pestis legősibb baktériumtörzsét

A lettországban talált maradványok alapján úgy tűnik, hogy a járvány akkor még nem is volt igazán járvány, csak elszigetelt esetekről lehetett szó, amiket valószínűleg rágcsálóharapás okozhatott. A sírban négy holttest maradványait találták meg, közülük csak egy, a húszas éveiben járó férfi volt fertőzött.

Nem károsította a csernobili túlélők gyermekeinek DNS-ét a radioaktív sugárzás

A pripjaty-i atomerőmű RBMK-reaktorának 1986-os felrobbanása után az egész világ a sugárzásveszély miatt szorongott; főleg azok, akik testközelből élhették meg a katasztrófát. Egy új tanulmányban megvizsgálták a reaktorbalesetnél dolgozó katasztrófa-elhárítók leszármazottainak genomják, hogy kimutathassák bennük a sugárzás okozta genetikai mutációk nyomait. A kísérlet – szerencsére – nem járt eredménnyel: az utódok sértetlen DNS-sel úszták meg az atombalesetet.

Van, aki még a vakcinákat is elutasítja, nemhogy egy sertésszívet

Hogyan lehet a jövőben elpusztult agyszövetek pótlásával Parkinson-kóros betegeket vagy a szívizomsejtek regenerálásával szívbetegeket gyógyítani, esetleg gerincvelő-sérüléseket génmódosított sejtekkel kijavítani? Erről is szó lesz a CEU csütörtök esti rendezvényén, a Határtalan tudáson. A beszélgetés egyik résztvevőjével, Dinnyés András őssejtkutatóval beszélgettünk a regeneratív orvoslás jövőjéről.

Tudományos dráma a génszerkesztés körül: miért ez a két tudós kapott Nobel-díjat a CRISPR/Cas9 feltalálásáért?

Egyszer még filmre vihetik a legreménytelibb génszerkesztési eljárás történetét, amelyben nagy egyetemek és tőkeerős cégek feszülnek egymásnak a szabadalomért egészen a mai napig. Az eljárás kidolgozásáért többen igényt tarthattak volna a Nobel-díjra, Emmanuelle Charpentier és Jennifer Doudna mégis megérdemelten vitte el a pálmát.

Ha az élet keletkezéséről van szó, a legkreatívabb fantázia sem tud versenyre kelni több százmillió év kémiai kísérleteivel

Az evolúciós átmenetek néven ismertté vált elméletet továbbfejlesztő budapesti iskola tagjai az elmúlt három évtized hazai eredményeit foglalták össze a Nature Reviews Chemistry-ben megjelent cikkükben. A tanulmány társszerzőjét, Szilágyi András biofizikust kérdeztük az élet eredetét firtató kutatásokról.