DNS-ből rekonstruálták három múmia arcát
A több mint kétezer éves múmiákban fennmaradó emberi DNS erodálódik, és bakteriális DNS-sel keveredik, így a kutatóknak speciális módszerrel kell meghatározniuk az ősi arcok jellemzőit.
dns
Levegőből sikerült állatok DNS-ét kivonni brit és dán tudósoknak
A láthatatlan genetikai nyomokat kiszűrő új módszer egyszerűbbé teszi a vadon élő fajok azonosítását, és hosszú távon segíthet a biodiverzitás megőrzésében is.
Képeslapon küldhetnek egymásnak fagyasztva szárított egérspermát a japán tudósok
Az új spermiumtovábbítási módszert fejlesztő kutatók eredetileg űripari felhasználásra szánták a liofilizált egér-örökítőanyagot, de mostanra a japán postákra, illetve a szilveszteri képeslapokra is beszivárgott. Illetve éppen hogy nem szivárgott; ez tiszta, száraz és biztonságos technológia.
Mégsem a tesztoszteron teszi a sikeres férfit
Az elterjedt nézet szerint a tesztoszteron szintje meghatározza, hogy egy férfi hogyan boldogul az életben: tanulmányok sora talált összefüggést a férfihormon és a sikerek között. Egy genetikai vizsgálaton alapuló új kutatás azonban arra jutott, hogy ez nagy valószínűséggel csak mítosz.
A modern ember genetikailag legfeljebb csak 7 százalékban ember
Egy friss kutatás szerint túlnyomórészt elődeink, például a neandervölgyi és a gyeniszovai ember génjeit hordozzuk, így a mai ember evolúciós szinten alig megkülönböztethető a több százezer évvel korábban élt őseitől.
Megtalálták a pestis legősibb baktériumtörzsét
A lettországban talált maradványok alapján úgy tűnik, hogy a járvány akkor még nem is volt igazán járvány, csak elszigetelt esetekről lehetett szó, amiket valószínűleg rágcsálóharapás okozhatott. A sírban négy holttest maradványait találták meg, közülük csak egy, a húszas éveiben járó férfi volt fertőzött.
A DNS-vizsgálat nem talált tonhalat a Subway tonhalas szendvicsében
A New York Times által felkért labor egyetlen tonhalfaj genetikai nyomát sem találta, de azt sem tudták azonosítani, miből készült a szendvicsben lévő krém. A cég mentségére szóljon, hogy a feldolgozott tonhal genetikai hátterét nehéz felderíteni.
A tudósnők sikerképlete más, mint a férfiaké
Hogyan módosul a tudományos siker Barabási Albert-László-féle receptje, ha nőkről van szó? Karikó Katalin és a tavalyi Nobel-díjas kutatónők élete segít megérteni.
DNS-vizsgálattal erednek Kolumbusz Kristóf származásának nyomába
Spanyol kutatók igyekeznek pontot tenni annak a vitának a végére, amely Kolumbusz származása körül zajlik: a közmegegyezés szerint olasz származású felfedezőt a spanyolok spanyolnak, a portugálok portugálnak tekintik.
Az MIT kutatói szerint a koronavírus génjei beépülhetnek az emberi DNS-be
A kutatók szerint ez magyarázhatja, hogy egyes emberek még hónapokkal a fertőzésből való felgyógyulás után is pozitív eredményt kapnak a koronavírusteszten. A tanulmány korábbi változatát az oltásellenesek is felkarolták: szerintük ez azt bizonyítja, hogy az mRNS alapú vakcináktól mutánsokká válnak az emberek.
Nem károsította a csernobili túlélők gyermekeinek DNS-ét a radioaktív sugárzás
A pripjaty-i atomerőmű RBMK-reaktorának 1986-os felrobbanása után az egész világ a sugárzásveszély miatt szorongott; főleg azok, akik testközelből élhették meg a katasztrófát. Egy új tanulmányban megvizsgálták a reaktorbalesetnél dolgozó katasztrófa-elhárítók leszármazottainak genomják, hogy kimutathassák bennük a sugárzás okozta genetikai mutációk nyomait. A kísérlet – szerencsére – nem járt eredménnyel: az utódok sértetlen DNS-sel úszták meg az atombalesetet.
James, megyek génszekvenálni, kiporszívózná a levegőből a csupasz földikutya DNS-ét?
A londoni Queen Mary Egyetem kutatói a világon elsőként szekvenáltak csupaszföldikutya-DNS-t; az eljárás különlegessége, hogy a művelethez használt DNS-t a levegőből vonták ki. Az új eljárással jóval könnyebbé válhat a nehezen megközelíthető helyeken, például szűk barlangokban élő fajok feltérképezése.
Osztódásra képes szintetikus egysejtű organizmust állított elő egy kutatócsoport
A JCVI-syn3A kódnevű szintetikus sejt – a korábbi verzióval ellentétben – szabályos méretű és formájú sejtekké osztódhat. A fejlesztést évtizedes kutatómunka előzte meg, és a jövőben áttörést hozhat az orvostudományban.
Van, aki még a vakcinákat is elutasítja, nemhogy egy sertésszívet
Hogyan lehet a jövőben elpusztult agyszövetek pótlásával Parkinson-kóros betegeket vagy a szívizomsejtek regenerálásával szívbetegeket gyógyítani, esetleg gerincvelő-sérüléseket génmódosított sejtekkel kijavítani? Erről is szó lesz a CEU csütörtök esti rendezvényén, a Határtalan tudáson. A beszélgetés egyik résztvevőjével, Dinnyés András őssejtkutatóval beszélgettünk a regeneratív orvoslás jövőjéről.
Rövidesen az emberi sejteket is használhatjuk adattárolóként
A DNS ideális adattároló, mivel hatalmas tárolókapacitása van, és más adathordozókkal ellentétben soha nem lesz elavult. Egy kutatócsoportnak sikerült a bakteriális DNS-be gravíroznia a „Hello, world!” 72 bit hosszúságú üzenetét.
Még az egypetéjű ikrek DNS-e sem 100 százalékig azonos
Előfordul, hogy az egyik testvér genomjában 10-15 genetikai mutáció található, de a másikéban egy sem. A legújabb eredmények alapján elképzelhető, hogy a mutációk a fejlődés korai szakaszában, egy-két héttel a megtermékenyítés után alakulnak ki.
Okostelefonos COVID-tesztet fejleszt a kémiai Nobel-díjas amerikai kutató
Jennifer Doudna és kutatócsoportja otthon elvégezhető, az eredményt 15-30 percen belül a telefon képernyőjén megjelenítő, rapid koronavírusteszt kifejlesztésén dolgozik. A CRISPR génszerkesztési technológián alapuló eljárás most egy lépéssel közelebb került a megvalósuláshoz.
Tudományos dráma a génszerkesztés körül: miért ez a két tudós kapott Nobel-díjat a CRISPR/Cas9 feltalálásáért?
Egyszer még filmre vihetik a legreménytelibb génszerkesztési eljárás történetét, amelyben nagy egyetemek és tőkeerős cégek feszülnek egymásnak a szabadalomért egészen a mai napig. Az eljárás kidolgozásáért többen igényt tarthattak volna a Nobel-díjra, Emmanuelle Charpentier és Jennifer Doudna mégis megérdemelten vitte el a pálmát.
A génszerkesztés úttörői kapták a 2020-as kémiai Nobel-díjat
Emmanuelle Charpentier és Jennifer A. Doudna osztoznak a díjon, amit a CRISPR/Cas9 génszerkesztő eszköz kifejlesztéséért kaptak. Először fordult elő, hogy a legrangosabb tudományos díjjal két nőt tüntettek ki.
Ha az élet keletkezéséről van szó, a legkreatívabb fantázia sem tud versenyre kelni több százmillió év kémiai kísérleteivel
Az evolúciós átmenetek néven ismertté vált elméletet továbbfejlesztő budapesti iskola tagjai az elmúlt három évtized hazai eredményeit foglalták össze a Nature Reviews Chemistry-ben megjelent cikkükben. A tanulmány társszerzőjét, Szilágyi András biofizikust kérdeztük az élet eredetét firtató kutatásokról.
Leszámol a szőke, kék szemű harcosok képével a vikingek származását felfedő, átfogó kutatás
A viking szó nem származást, hanem foglalkozást, életstílust jelölt – jelentette ki az a nemzetközi kutatócsoport, amely hat éven keresztül vizsgálta több száz viking DNS-ét. Mint kiderült, Skandinávián túl Dél-Európába és Ázsiába is vezetnek a viking örökség szálai.
Négy évvel a tünetek megjelenése előtt jelezte a rákot egy vérteszt
A több mint tíz éven át zajló kutatásban 123 115 egészséges tesztalanytól vettek vérplazmát, és a teszt mintegy 90 százalékos pontossággal mutatta ki a későbbi daganatos megbetegedés valószínűségét.
Kétféle öregedés létezik egy forradalmi sejtkutatás szerint
A sejtek mintegy fele a sejtmag fokozatos stabilitásvesztése által öregszik, míg a másik csoport a mitokondrium működési zavarai által. Ezekről az utakról a sejtek nem hajlandók letérni, ha a fene fenét eszik is.
DNS-be kódolták az Óz, a csodák csodáját amerikai tudósok
A világon eddig legyártott összes film egy kockacukornál is kisebb helyen elférne DNS-en tárolva, nem csoda, hogy régóta kísérleteznek ezzel a techcégek. Texasban most sikerült áttörést elérni az Ózzal.
A csillagbölcsőkben keletkező foszfort is az üstökösök szállították a Földre
Az Európai Déli Obszervatórium csillagászai kimutatták azt a kozmikus kémiai összefüggést, ami megmagyarázza, miként kerülhettek a Földre a csillagközi felhőkben keletkező, az ismert élet kialakulásában jelentős szerepet játszó elemek.
A dolgok DNS-e: a jövő tárgyai saját keletkezésükről hordoznak majd információt
Logikusnak tűnhet, hogy műanyag tárgyaknak nincs DNS-ük. De még akár ez is megváltozhat a közeljövőben.
Eltűnt egy férfi ejakulátumából a saját DNS-e, miután csontvelő-átültetésen esett át
Chris Longot négy éve műtötték meg, azóta a teste egyes részein teljesen átvette az uralmat a német donor genetikai állománya, és mostanra már csak a mellszőrében és a hajában maradt érintetetlen a DNS. Az eset számos kérdést vet fel a bűnüldözésben használt DNS-bizonyítékokkal kapcsolatban.
A Qubit esszépályázatának győztes írása – Masszi Bálint: Testszag
Arra kértük a pályázókat, hogy esszében járják körül a kérdést: milyennek képzelik a következő évszázad emberét. A Qubit idei esszépályázatát Masszi Bálint írása nyerte, amit változtatás nélkül közlünk.
Lezárult a Qubit 2019-es esszéversenye, íme a győztesek!
63 esszé érkezett a 22. századi ember témájában, a zsűrinek nehéz dolga volt, de végül meghozta a döntést. Köszönjük a jobbnál jobb írásokat, és gratulálunk a győzteseknek!
Kötelező DNS-elemzésnek fogják alávetni a bevándorlókat az amerikai határon
A bevándorlóktól eddig csak akkor vettek mintát, ha bűncselekményt követtek el. A belügyminisztérium szerdán bejelentette, hogy a jövőben kiterjeszti a kötelező mintavételt, és az adatokat egyenesen az FBI bűnügyi adatbázisába továbbítja.
Ősi DNS-minták szerint a mai Oroszországból terjedt a pestis Európára
Az eredményhez a Max Planck Intézet kutatói 14–17. századi temetkezési helyekről vettek DNS-mintákat a Yersinia pestis baktérium ősi törzseiről. Kiderült, hogy Tatárföld volt az európai járvány kiindulópontja.
Hol tart ma a klónozás, mire jó a génszerkesztés, és mire képesek a biohackerek? Ilyen volt a Qubit Live #2
A DNS-forradalomról szólt a Qubit második élő estje, ahol öt neves kutató mutatta be, hol tart a tudomány a genetika különböző területein, többek között a rákkutatásban, a genom feltárásában vagy az antibiotikum-rezisztancia legyűrésében.
Itt a legújabb turisztikai őrület, a DNS-alapú utazás
15,4 százalékban ibér származású vagy? Irány Lisszabon! 5,9 százalékban askenázi? Vár Krakkó! 3 százalékban japán? Spórolhatsz Kiotóra!
Észtország mutatja meg a világnak az egészségügy jövőjét
Észtországot is megviselik az egészségügy mindenhol jellemző strukturális problémái, de a balti állam hosszú ideje dolgozik a digitális megoldáson. Az észteknek tavaly óta ingyenes DNS-vizsgálat jár, aminek a megelőzésben és a személyre szabott kezelésben lesz jelentősége.
Rettenetes szuperképességei vannak az ágyi poloskának
Eredetileg csak a vérszívó poloskák bizarr szaporodási módszerét akarta feltérképezni egy kutatócsoport, de a DNS-mintákból további megdöbbentő következtetések adódtak.
Mozog, versenyez, és anyagcserével is rendelkezik a Cornell forradalmi biorobotja
A Cornell Egyetem mérnökei olyan DNS-alapú anyagot hoztak létre, ami az élethez szükséges alapvető tulajdonságok közül hárommal is rendelkezik. Az egyik kutató szerint ez a szaporodásra képes gépek megjelenéséhez is vezethet.
A DNS-vizsgálatok szerint a mai Törökország területéről érkeztek Britanniába a Stonehenge építői
A Brit-szigetek néhány évezred leforgása alatt két népességcserét, illetve genetikai váltást átéltek – derült ki egy új kutatásból, amely közelebb visz ahhoz is, hogy kik építették a Stonehenge-et.
DNS-be illeszthető új nukleotidokat fedeztek fel
Mi lenne, ha megdupláznánk a DNS-t alkotó nukleotidok számát négyről nyolcra? A jelek szerint a molekula alaptulajdonságai nem változnának, viszont lehetőségek széles spektruma tárulhat fel előttünk.
Rasszista kijelentései miatt megfosztották címeitől a DNS szerkezetének felfedezőjét
James Watson már nem először hangoztatta az afrikaiak és az európaiak intelligenciája közötti, szerinte genetikailag kódolt, tudományosan viszont nem bizonyított különbségeket.
Elkészült százezer brit géntérképe, erre most minden hackernek rájuk fáj a foga
Egy katonai létesítmény szervereire kellett menekíteni az értékes, amúgy anonim genetikai adatokat.
Emberi sejtek öregedését sikerült visszafordítani
Laboratóriumi körülmények között kis mennyiségű kén-hidrogént juttattak emberi sejtek mitokondriumába az Exeteri Egyetem kutatói, mire az elöregedett sejtek visszanyertek valamit korábbi génaktiváló képességükből.
A Jurassic Park csak sci-fi, de a tudományos világ sokat köszönhet neki
Már az ötödik filmet mutatták be a modern korban újjáélesztett dinoszauruszokról szóló sorozatban, de mi a tudományos álláspont az olyan kérdésekben, hogy például lehet-e ősszúnyogból vett dinó-DNS-ből Velociraptort klónozni? Genetikus és paleontológus szakértőket kérdeztünk.
DNS-teszttel erednek a Loch Ness-i szörny nyomába
Nessie-t a hatodik század óta keresik, már tengeralattjáróval és drónnal is utánamentek, most pedig a modern genetika eszközeivel próbálják megtudni, hogy valóban létezik-e a legendás szörny.
Magyar genetikusok összerakták a csodaszarvast
Elsőként magyar kutatók írták le az Arany János hőskölteményében is szereplő szarvasfaj DNS-ének teljes szekvenciáját.
Megváltozott az űrben az egyik ikerűrhajós DNS-e
A NASA kísérleti ikerpáron teszteli az űrbéli tartózkodás hatásait az emberi szervezetre. Most kiderült: Scott Kelly meghosszabbodott telomerekkel érkezett vissza a Földre az űrből.
Mintha látnánk egy gyógyszer hatását, még mielőtt bárki bevenné
Minden 125. brit állampolgár egy biobanknak adományozta egészségügyi adatait, hogy a kutatók egyenlő feltételek mellett használják fel őket a betegségek mechanizmusának megértése érdekében. Jöhet a gyógyszerforradalom?
Megtalálták az első génmutációt, amely gátolja az öregedést
Az egyik amish közösségben megfigyelt genetikai módosulás alapján már kikísérleteztek egy öregedés elleni gyógyszert.
Szintetikusan már létezik az az enzim, amely beindíthatta az életet a Földön
Bár a diamidofoszfátnak még nem bukkantak a nyomára a Föld őskorának kutatói, egy a Nature-ben megjelent tanulmány mégis azt állítja, hogy ennek az élettelenből élőt kreáló primitív enzimnek az alkotóelemei már ott rotyogtak a 4 milliárd évvel ezelőtti őslevesben.