Most már biztosan itt a tavasz: Dévaványán dürög a túzok
A magyar táj emblematikus madara a túzok, a pulyka méretű, jól futó, de repülni is képes madár, amit a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület az elmúlt évtizedekben kétszer is az év madarának választott.
A túzok a tágas kaszálók, repcetáblák lakója, kedveli a bőséges táplálékot nyújtó mezőgazdasági területeket. Békés megyében, Dévaványa térségében nagy számban él, a túzokvédelmi programnak is ez az egyik fontos területe.
Március közepétől április végéig a szerencsés utazó akár az országútról is megpillanthatja a dürgő hím túzokok messzire világító hófehér foltjait a füves réteken.
A dürgés sajátos násztánc, amivel a hímek felhívják magukra a tojók figyelmét. A kakas a torokzacskóját felfújja, tollait felborzolja úgy, hogy a fehér tollai előtűnjenek, bajuszát az égnek mereszti. Próbál lehetőleg több tojót magához vonzani, és háremet kialakítani. A sikeres párosodás után a tojók a tojásaikat a talajra rakják.
Élőhelyük egyúttal veszélyek forrása is. A kaszálás, az öntözés, az aratás és más mezőgazdasági tevékenységek megtizedelik a fészekaljakat.
Dévaványán a szigorúan védett költőhelyek mellett a gazdákat is bevonták a túzokvédelembe, annak érdekében, hogy a túzokok számára a kíméletesebb gazdálkodási formákat részesítsék előnyben. Az úgynevezett túzoktelepen pedig a túzokok tenyésztésével, mentett tojások keltetésével védik a szakemberek a túzokok törékeny állományát.
Kérdés, hogy a mesterségesen nevelt példányok mennyire lesznek életképesek a természet keményebb körülményei között. A túzokvédelmi programnak mindenesetre megvannak a poztív eredményei, a faj védetté nyilvánításáig végbemenő drasztikus fogyást az utóbbi években a hazai populáció lassú növekedése váltotta fel.
Más vadakhoz hasonlóan a túzokot is messziről lehet csak megcsodálni a természetben. Ritka szerencse éri az embert, ha egy túzok kétméteres szárnyaival elrepül a feje felett.
Ha valaki nem akar drága fotós leshelyet bérelni, hogy közelebbről is megfigyelesse ezeket a látványos madarakat, az megteheti ugyanezt szelíd példányokkal is. A túzoktelep neveltjei nem mind jutnak ki a vad természetbe, ezek közül néhány emberhez szokott példány megtekinthető Dévaványa közelében a Réhelyi látogatóközpontban.
És hogy hogy hangzik a túzogdürgés? Körülbelül úgy, mint amikor rezegve és lassan kinyílik az ólajtó: