Nemcsak hallják a növények hangjait, de reagálnak is rájuk az állatok
Kutatók megfigyelték, ahogy nőstény lepkék paradicsomokkal „vitatják meg”, hova rakhatják a petéiket.
természet
Medúzát fogtak a Hármas-Körösből a harcsázni induló horgászok Gyomaendrődnél
A kínai eredetű édesvízi medúza mellett az Észak-Amerikából származó óriási mohaállat egy példányát is kifogták a Békés megyei szakaszon. Ezek az állatok elsősorban a klímaváltozás miatt tudtak nálunk is elterjedni.
Elképesztő természetpusztítást végezhetnek a Zagyva kikotrásával az aszály elleni védelemre hivatkozva
Amellett, hogy számos madár, hal, kétéltű és más védett állat élőhelyét pusztítják el, az árnyékoló nádas eltávolításával és a víz lefolyásának gyorsításával épp az aszályt erősíthetik a mederkotrással.
A madáretető nem megoldás, a városi madaraknak dús növényzetre és rovarban gazdag étrendre van szükségük a túléléshez
A városi parkok és kertek tele vannak idegenhonos fákkal és dísznövényekkel, amelyekhez a rovarok nem tudnak alkalmazkodni, így a rovarevő énekesmadarak táplálkozási és szaporodási sikere is csökken – derítették ki magyar kutatók, akik nyomkövetővel vizsgálták a városi cinegék szokásait.
Egyre durvul a medvehelyzet Szlovákiában, 350 kilövést engedélyeztek
Öt év alatt közel háromszorosára nőtt a medve-ember találkozások, medvetámadások száma, túl sok a vadon élő medve, ezért a szlovák kormány ma lépett.
Leomlott a Double Arch, az amerikai Utah állam egyik ikonikus sziklaíve
A Glen Canyonban található, turisták körében népszerű sziklaformáció múlt héten omlott össze. A szakemberek ezért részben a Powell-tó vízszintjének ingadozását okolják, amihez az elmúlt években a globális felmelegedés is hozzájárult.
5-ös erősségű hurrikán tombol a Karib-térségben
A hurrikán eddig legalább egy áldozatot követelt és több karib-tengeri szigeten is nagy pusztítást végzett. Beryl a valaha feljegyzett legkorábbi 5-ös kategóriájú hurrikán, aminek erőssége az Atlanti-óceán szokatlan forróságával áll összefüggésben.
Az evolúció a városba költözött – így adaptálódnak az állatok az urbánus közeghez
A nagyvárosok faunája elkezdett alkalmazkodni a gyorskajákhoz, a környezetszennyezéshez és az ember által beszűkített élettérhez. De miért nőnek nagyobbra a balatoni siklók, és hogyan tanulták meg a légkondi használatát a phoenixi törpepapagájok?
98 éves David Attenborough, aki 70 éve a pályán van, de képtelen pihenni
A legendás természettudós és -filmes születésnapján azt is nehéz összeszedni, mennyi mindent alkotott az elmúlt néhány évben, nemhogy 1953 óta tartó pályája során.
A természet jobb és bal keze
A természetet nemcsak béke és harmónia jellemzi, hanem együtt jár vele a küzdelem, a pusztulás és a kihalás is. Ha feltétel nélkül védjük a természetet, a gonoszságát is védenünk kell. De mit kezdjünk ezek fényében Darwinnal vagy a vegetarianizmussal?
Lassabban öregednek azoknak az embereknek a sejtjei, akik zöldebb környékeken élnek
Egy friss tanulmány szerint a több zöldfelülettel rendelkező környékeken élő emberek telomerjei hosszabbak, ami lassabb öregedést és hosszabb élettartamot jelent.
A fenntarthatóság már édeskevés, vissza kell vadítani városainkat
Az óbudai Pünkösdfürdői Park vagy az Örs vezér téri IKEA zöldtetőjének példáján látjuk, hogy a városok visszavadítása nemcsak reális, de szükséges lépés is ahhoz, hogy ne süljünk meg a betondzsungelben.
Élhető-e egy város, ha a természet helyett csak az emberekre szabjuk?
Ha reziliens városokban akarunk élni a klímaváltozás korában, parkokra, közkertekre, kötelező zöldfelületekre van szükség. Engloner Gyöngyvér építész és Mandel Mónika tájépítész tanácsai a túléléshez.
Alaszkából Ausztráliába, az Északi-sarkról a Délire: az állatvilág maratonistái nem ismernek lehetetlent
A rekorder vándormadarak életük során annyit repülnek, hogy többször eljuthatnának a Holdra meg vissza, és a hosszúszárnyú bálna, a kérgesteknős, a mongol farkas vagy a sarki nyúl sem ijed meg a távolságtól. De melyik állat képes megtenni 13 560 kilométert 11 nap alatt?
Már Magyarországon is írnak fel receptre erdőjárást, ami több százezer súlyos depresszióson segíthetne
Mihók Barbara ökológus, mentálhigiénés szakember szerint a természettel való kapcsolat tudományosan bizonyítható módon enyhíti a mentális betegségeket, ezért a természet megőrzésével az ember tulajdonképpen saját magának tesz jót.