A természetet nemcsak béke és harmónia jellemzi, hanem együtt jár vele a küzdelem, a pusztulás és a kihalás is. Ha feltétel nélkül védjük a természetet, a gonoszságát is védenünk kell. De mit kezdjünk ezek fényében Darwinnal vagy a vegetarianizmussal?
Egy friss tanulmány szerint a több zöldfelülettel rendelkező környékeken élő emberek telomerjei hosszabbak, ami lassabb öregedést és hosszabb élettartamot jelent.
Az óbudai Pünkösdfürdői Park vagy az Örs vezér téri IKEA zöldtetőjének példáján látjuk, hogy a városok visszavadítása nemcsak reális, de szükséges lépés is ahhoz, hogy ne süljünk meg a betondzsungelben.
Ha reziliens városokban akarunk élni a klímaváltozás korában, parkokra, közkertekre, kötelező zöldfelületekre van szükség. Engloner Gyöngyvér építész és Mandel Mónika tájépítész tanácsai a túléléshez.
A rekorder vándormadarak életük során annyit repülnek, hogy többször eljuthatnának a Holdra meg vissza, és a hosszúszárnyú bálna, a kérgesteknős, a mongol farkas vagy a sarki nyúl sem ijed meg a távolságtól. De melyik állat képes megtenni 13 560 kilométert 11 nap alatt?
Mihók Barbara ökológus, mentálhigiénés szakember szerint a természettel való kapcsolat tudományosan bizonyítható módon enyhíti a mentális betegségeket, ezért a természet megőrzésével az ember tulajdonképpen saját magának tesz jót.
Ez egy országos ökológiai védelmi intézkedéscsomagot jelent, aminek célja az ökoszisztémák védelme, valamint az eddigi károk legalább egy részének visszafordítása.
A panaszos növényhangok emberi füllel nem érzékelhetők, mert frekvenciájuk 40-80 kHz, miközben az emberi hallás felső határa 20 kHz körül mozog. A rovarok vagy az apró emlősök viszont érzékelhetik ezeket a hangokat, amik izraeli kutatók szerint még az állatok viselkedését is befolyásolhatják. Hallga csak!
Miért szeretik a rendőröket a finnek, miért kapnak a megszületett csecsemő mellé egy dobozt, és mi az a mökki? Lukács Dániel, a budapesti Finn Nagykövetség tanácsadója szemléletes előadásban árulta el a finn titkot, amiben az a legjobb, hogy nem titok.
Vadon élő madárrajok megfigyelésében és katonai felderítésben is használhatnának olyan, a madarak szárnycsapásait utánozó drónokat, amiket halott állatok preparált testével álcáznak.
Izgalmas, komplex játékmenet, művészi illusztrációk, és még a természetről is rengeteget lehet tanulni belőlük: két társas, ami tökéletesen illik a karácsonyfa-ponty-bejgli ökoszisztémába.
A WWF, az MME, a Greenpeace és a Magyar Természetvédők Szövetsége közösen indított petíciót, amelyet bárki aláírhat, aki az erdeink megóvása érdekében szeretné, ha visszavonnák a kormányrendeletet.
A lepkék, bogarak vagy fátyolkák eltűnését a klímaváltozás, a fényszennyezés, a növényvédő szerek használatának és az élőhelyek feldarabolódásának együttes hatása okozza, és hatással van más állat- és növényfajok túlélésére is.
A virág, amely akár egy méteresre is képes megnőni, általában a trópusi vidékeket kedveli, de Európában sem igazán merészkedik a Kárpát-medencénél északabbra. Most Oxford közelében, egy domboldalon találtak rá a fajra – a tudósok szerint ez egy újabb jele annak, hogy a brit éghajlat egyre jobban kedvez a mediterrán fajoknak.
Európában a bölények, a hódok és a rénszarvasok, Ázsiában a vadlovak és a farkasok, míg Észak-Amerikában a medvék és a rozsomákok visszatelepítésével lehetne helyreállítani a biológiai sokféleséget. A ragadozók a növényeket védhetik, a növényevőknek pedig a tápanyagkörforgásban és a tüzek megfékezésében is fontos szerepük van.