Gyönyörködjön most az albertirsai gyurgyalagokban, mert nemsokára továbbállnak

Az albertirsai dolinánál nászra készülő gyurgyalagokat fotózott a múlt héten Horváth Edit és Lakatos Botond.

A gyurgyalag (Merops apiaster, méhevő) elsősorban szitakötőt, lepkét, méhet és darazsat fogyaszt: egy nap akár 250 méhet is megeszik úgy, hogy előtte kitépi a rovar fullánkját és méregmirigyét.

Fotó: Horváth Edit

A gyurgyalag csak vendég nálunk, májusban érkezik, hogy párba álljon és utódokat neveljen. 

Fotó: Lakatos Botond

Augusztusban fiókáival együtt augusztusban továbbáll Észak-Afrikába vagy Nyugat-Ázsiába.

Fotó: Horváth Edit

Az albertirsai kolónia a múlt héten még a párválasztási folyamat kellős közepén tartott.

Fotó: Horváth Edit

A színpompás gyurgyalag szívesen fészkel meredek lösz- vagy homokfalakba.

Fotó: Lakatos Botond

 Egy kolóniának ez lett a veszte tavaly nyár elején Dunakeszin. 

Fotó: Lakatos Botond

Egy filmforgatás miatt az élő fiókákkal együtt temették be a munkagépek a gyurgyalagok fészkelőhelyét.

Fotó: Horváth Edit

Pedig a gyurgyalag Magyarországon fokozottan védett faj, eszmei értéke 100 ezer forint. A lelkes rovarevő madarat, amelyet nem véletlenül neveznek méhészmadárnak is, éppen ezért a méhkaptárok közeléből is csak kifinomult módszerekkel, például kitömött bagollyal odacsalogatott ragadozó madarak felvonultatásával szabad elüldözni.

Megvan a legősibb múmiák receptje

Korábban úgy hitték, hogy a legrégebbi múmiák csak kiszáradtak a napon, most kiderült, hogy ugyanazt a balzsamot alkalmazták 5600 évvel ezelőtt, mint amilyennel a híres múmiákat, így például Tutanhamon testét kezelték bő háromezer évvel később.