Daganatfelismerő gyorstesztet fejlesztenek Debrecenben

Sarki drogériákban kapható daganatfelismerő gyorsteszt fejlesztésén fáradozik egy debreceni kutatócsoport. Az instant diagnosztikai eszköz az elképzelések szerint nemcsak az árában, hanem a működésében is a terhességi teszteket idézné. Annyi különbség azért lenne, hogy ezt a tesztet nem lepisilni kellene, vizelet helyett ugyanis parányi székletmintával működik majd. Az ellenőrző ablakban megjelenő csíkok vagy egyéb jelzések azt jeleznék, kell-e a tesztet elvégzőnek további tumorvizsgálatokra mennie.

Az egyelőre még csak elméletben létező teszttel az emlődaganatokat lehet majd rendkívül korai stádiumban megtalálni, bár a kutatócsoport egyelőre még csak az eljárás egyes lépéseinek a szabadalmaztatásánál tart. A jövőbeni gyorsteszt a hipotézis szerint egy enzim mennyiségét méri majd a bélsárban. A bélflóra egyedeinek szóban forgó fehérjéje a bélbaktériumok litokólsav-termelésében játszik fontos szerepet. A másodlagos epesavként is emlegetett litokólsav az emésztés során azért fontos, mert segít elbontani az elfogyasztott zsírt. Aggodalomra az adhat majd okot, ha a litokólsavtermelő enzimből túl kevés van a mintában.

De mi köze az epesavnak a tumorokhoz?

A litokólsavról és a bélbaktériumok más anyagcseretermékeiről, szakszóval metabolitjairól, de legalábbis azok egy részéről egy ideje már sejtik, hogy fontos szerepet játszanak egyes betegségek, köztük néhány daganatos elváltozás kialakulásában és fejlődésében, szabályozásában. A vastagbél baktériumairól például tudható, hogy metabolitjaik hatnak a vastagbélben képződő daganatsejtek szaporodására, a betegség súlyosságára, sőt, még a kemoterápiás kezelés hatékonyságára is. A baktériumflóra megváltozását megfigyelték már például prosztatarák vagy limfómák kialakulása során is.

A szóban forgó folyamatok pontos hatásmechanizmusa egyelőre feltáratlan. Nem lehet például pontosan tudni, hogy a metabolitcsökkenés a tumorok térnyerésének az oka vagy a következménye-e. A kurrens elképzelések szerint élete során minden ember szervezetében folyamatosan képződnek tumorsejtek. Ezeket az egészséges emberek immunrendszere – például a szervezet járőrei, a természetes ölősejtek, úgynevezett NK-sejtek révén – rendkívül hatékonyan azonosítja és vadássza le.

Gyógyhatású baktériumokkal van tele a bélrendszer

A fejvadászatot a védekezőrendszer őrszemei nem egyedül végzik. A szervezetben folyamatosan olyan „gátlóprogramok” futnak, amelyek az egyébként korlátlan szaporodási potenciállal bíró daganatsejtek osztódását lassítják. Erre azért van szükség, hogy az immunsejteknek legyen idejük megtalálni és likvidálni a kóros sejteket. Ilyen „gátlóprogramok” kulcsszereplőinek tartják a bélbaktériumok anyagcseretermékeinek némelyikét is.

A Bay Péter biokémikus vezette debreceni kutatócsoport olyan metabolitokat keresett, amelyek nemcsak helyben, hanem a szervezet távolabbi zugaiban is hatnak. Mint arról a BBA Bioenergetics című szaklapban beszámoltak, emlőtumorsejtek kolóniáin vizsgálgatták a bélbaktériumok anyagcsere-termékeinek hatásait, ahová utóbbiak a véráram segítségével jutnak el. Azt vették észre, hogy – az egészséges emberi bélflóra által termelt mennyiségben – a litokólsav az emlődaganat növekedését, legalábbis a Petri-csészében, akár 20 százalékkal is lassíthatja.

A debreceni kutatók alábbi, fluoreszcens mikroszkópiai eljárással készített felvételén pedig az látszik, hogy a jobb oldali mintához adott litokólsav csökkenti a tumorsejtek áttétképzésre való hajlamát. A hosszúkássá vált sejtek litokólsav hatására lekerekednek és összetapadnak. Így kevésbé tudnak a tumorról leszakadva útra kelni a véráramban.

Miután emlődaganatos betegek bélflóráját is megvizsgálták, kiderült, hogy szervezetükben az egészséges emberekéhez képest jelentősen csökkent a litokólsavtermelés. Bélbaktériumaik nemcsak kevesebbet termelnek a jótékony metabolitból, de a bélflórájuk is kevésbé volt változatos az egészségesekénél, kevesebb baktériumfajból és azoknak is kevesebb egyedéből tevődött össze.

A kakiterápián még kell csiszolni

A bélflórára elsősorban helyes táplálkozással lehet vigyázni, illetve azzal, ha – például vírusfertőzés esetén – senki nem kapkod be teljesen feleslegesen antibiotikumokat. Ha nem sikerül megvédeni őket, az elpusztult bélbaktériumokat nem egyszerű pótolni – mondja a debreceni kutatócsoportot vezető Bay Péter.

A Bay által vezetett csoport egereken próbálta ki, lehet-e gyógyító hatása annak, ha a rágcsálók beleibe – széklettranszplantációval – litokólsavtermelő bélbaktériumokat juttatnak. A kísérlet nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Bay szerint feltehetően azért, mert onkológiai betegségekben a jelek szerint több, egyelőre nem vagy csak részben feltárt tényezőn is múlhat a széklettranszplantáció sikeressége.

Jelzésértéke már most is van

A kutatók ezért is jutottak arra, hogy a bélbaktériumok anyagcsereterméke és a daganatok kialakulása között általuk felfedezett összefüggést egyelőre elsősorban a daganatdiagnosztikában lehetne hasznosítani. Ott viszont elvileg elég hatékonyan, mivel a laboratóriumi vizsgálatok szerint a litokólsavcsökkenés épp a tumorképződésnek a kezdeti stádiumában a leginkább szembetűnő. Olyankor, amikor a hagyományos módszerekkel még nagyon nehéz észrevenni a daganatokat.

Az érzékenysége mellett a gyorsteszt azért is lenne fontos diagnosztikai eszköz, mert a veszélyeztetett csoportba tartozók, például akiknek a családjában előfordult már emlődaganat, gyakran ellenőrizhetnék a bélflórájuk változásait. Ekképp hamarabb jelentkezhetnének további, például ultrahangos vagy mammográfiás vizsgálatra. Hasonlóan hatékony lehetne a gyorsan és agresszíven fejlődő daganatokat – két mammográfiás vizsgálat közötti – elcsípésében.