A bélrendszerben élő bakteriofág vírusok a stressz szabályozásában vehetnek részt, a vírustranszplantáció így akár működőképes terápia lehet a krónikus stressz kezelésére.
Egerekbe ültettek be szorongással küzdő emberek belében található mikrobákat, az eredmények pedig azt mutatják: a mikrobiom megváltozása lehet a szociális fóbiák és szorongások egyik előidézője.
A mikrobiom az emberrel szimbiózisban élő gombák, archeák, baktériumok és vírusok összessége, amelynek tömege a 2 kilót is elérheti. De mi van akkor, ha nem működik megfelelően? Erről volt szó a Medipredict keddi konferenciáján.
A bélbaktériumok diverzitása összefügg a mentális egészséggel, a memóriával és a személyiség alakulásával is, és mindezt a gyümölcs- és zöldségbevitel is befolyásolja.
A bélbaktériumok és az agy működése közötti kapcsolat egyre nyilvánvalóbb: egy friss kísérletben fiatal egerek bélflóráját ültették át idősebb egyedekbe, amelyek azonnal kognitív javulást mutattak. A kutatók óvatosságra intenek, de a jelek szerint az emésztőrendszerben rejlik a fiatalság kulcsa.
Egy friss kutatás szerint a szukralóz, a szacharin vagy az aszpartám nemcsak felborítják a bélflóra egyensúlyát, de a jótékony baktériumokat is fertőzővé változtathatják, komoly betegségeket okozva.
A koronavírus-járvány idején elengedhetetlen a változatos táplálkozás, mivel csak így tartható fenn a mikrobiom rendkívül gazdag biológiai és genetikai diverzitása. A baktériumflóra és a további mikroorganizmus-populáció egészsége kulcsszerepet játszik a koronavírus által kiváltott túlzott immunválaszok megfékezésében.
A mikrobiomként emlegetett élő, egy-egy szervezetben 1 és 2,5 kiló közöttire becsült tömeget egyes kutatók már az emberi szervek közé sorolják. Mostanában kezd kiderülni, mennyire fontos szerepe van nemcsak a testi folyamatokban, de akár az idegrendszer működésében is.
Sikerült azonosítani azt a két bélbaktériumot, amelyek túl korán már az emésztőrendszerben lebontják azt a gyógyszerhatóanyagot, amelynek csak az agy-vér gáton átjutva kellene dopaminná alakulni. Szerencsére megvan az ellenszer is.
Két évvel a kezelés után azzal hívták fel az autista gyerekek szülei a kutatókat, hogy még mindig fokozatosan javul az állapotuk. A kulcs: a bakteriális sokféleség.
Az emésztőrendszer baktériumflórája az általa termelt nitrogén-monoxid segítségével kommunikál az emlősök szervezetével. A molekula nem csak a jelátvitelt segíti, de közvetlenül befolyásolja a génexpressziót, ezáltal az immunrendszer működését, derül ki egy friss amerikai kutatásból.
A neurológusok eddig a vér-agy gát kóros hibájának tudták be, ha baktériumokat találtak az emberi agyban. A legújabb kutatások szerint azonban az emésztő- és az immunrendszer működésében kulcsszerepet játszó mikroorganizmusoknak az egészséges idegrendszerben is lehet feladatuk
A tumorok korai stádiumban való felfedezését segíthetné a vizelet helyett székletmintával működő, terhességi gyorsteszteket idéző eszköz, amit a tervek szerint bármelyik sarki drogériában meg lehetne venni.
Javult a tejsavbacilusokkal beoltott rágcsálók memóriája, egy talajlakó baktérium pedig az egerek stressztűrő képességét fokozta jelentősen. Gyűlnek a tudományos eredmények az emésztőszervek és az agy közötti közvetlen kapcsolatról, a bélbaktériumok akár az orvoslás jövőjét is jelenthetik.
Kiderülhet, hogy a baktériumok már a fejlődő magzattal is együtt élnek, de a több mint 130 éve dogmává merevedett álláspont cáfolata átütő erejű bizonyítékok hiányában még várat magára.