Szilágyi Áron háromszoros olimpiai bajnok kardvívó és Kopasz Bálint olimpiai bajnok kajakozó a Biomeet konferencián beszélgetett Takácsy Lilla sportdietetikussal és Vernes Réka háziorvossal arról, mit esznek és mit tesznek azért, hogy hosszú, kiegyensúlyozott életet élhessenek.
Mit tanulhatunk a törzsi gyógyítóktól? Szabad-e otthon próbálkozni a ketogén diétával? Hogyan hat a kefir depresszió ellen? Ezekről is szót ejtettek meghívott szakértőink a mikrobiomot körbejáró 8. Qubit Live kerekasztal-beszélgetésén.
Miért keresnek új utakat az ADHD, a depresszió vagy az autizmus kezelésében, és hogyan kapcsolódik ehhez a mikrobiom? Ezekről is beszélt a Semmelweis Egyetem pszichiátriai klinikájának egykori és a Mind Klinika jelenlegi pszichiátere a 8. Qubit Live-on.
A belgyógyász-gasztroenterológus és a Mind Klinika egyik alapítója a 8. Qubit Live-on kifejtette, milyen hatásai lehetnek szervezetünkre a füstmentes dohánytermékeknek vagy az alkoholnak, és hogyan befolyásolhatják mindennapi életünket a bennünk élő baktériumok.
A pszichiáter-pszichológus, a hallucinogének és a sámáni tudatállapotok kutatója a mikroboiommal foglalkozó 8. Qubit Live-on kifejtette, miért számít etalonnak a trópusi gyűjtögető-vadászó diéta, és miért lenne érdemes esténként kurkumával fogat mosni.
A Qubit keddi, telt házas eseményén Schwab Richárd gasztroenterológus, valamint Frecska Ede és Oczella Péter pszichiáterek vitatták meg, hogyan függenek össze a pszichiátriai kórképek a mikrobiommal, miért lehet jó depresszióra a ketogén diéta, és miért lenne érdemes örökre száműzni az életünkből az alkoholt.
Az angol nyelvű szakirodalomban ABS néven jegyzett betegséget a belekben felszaporodó, az alkoholgyártásban is alkalmazott gombák okozzák.
A bélrendszerben élő bakteriofág vírusok a stressz szabályozásában vehetnek részt, a vírustranszplantáció így akár működőképes terápia lehet a krónikus stressz kezelésére.
Egerekbe ültettek be szorongással küzdő emberek belében található mikrobákat, az eredmények pedig azt mutatják: a mikrobiom megváltozása lehet a szociális fóbiák és szorongások egyik előidézője.
A mikrobiom az emberrel szimbiózisban élő gombák, archeák, baktériumok és vírusok összessége, amelynek tömege a 2 kilót is elérheti. De mi van akkor, ha nem működik megfelelően? Erről volt szó a Medipredict keddi konferenciáján.
A bélbaktériumok diverzitása összefügg a mentális egészséggel, a memóriával és a személyiség alakulásával is, és mindezt a gyümölcs- és zöldségbevitel is befolyásolja.
A bélbaktériumok és az agy működése közötti kapcsolat egyre nyilvánvalóbb: egy friss kísérletben fiatal egerek bélflóráját ültették át idősebb egyedekbe, amelyek azonnal kognitív javulást mutattak. A kutatók óvatosságra intenek, de a jelek szerint az emésztőrendszerben rejlik a fiatalság kulcsa.
Egy friss kutatás szerint a szukralóz, a szacharin vagy az aszpartám nemcsak felborítják a bélflóra egyensúlyát, de a jótékony baktériumokat is fertőzővé változtathatják, komoly betegségeket okozva.
A koronavírus-járvány idején elengedhetetlen a változatos táplálkozás, mivel csak így tartható fenn a mikrobiom rendkívül gazdag biológiai és genetikai diverzitása. A baktériumflóra és a további mikroorganizmus-populáció egészsége kulcsszerepet játszik a koronavírus által kiváltott túlzott immunválaszok megfékezésében.
A mikrobiomként emlegetett élő, egy-egy szervezetben 1 és 2,5 kiló közöttire becsült tömeget egyes kutatók már az emberi szervek közé sorolják. Mostanában kezd kiderülni, mennyire fontos szerepe van nemcsak a testi folyamatokban, de akár az idegrendszer működésében is.