Trump privatizálná a Nemzetközi Űrállomást, de összefogtak ellene a demokraták és a republikánusok
Donald Trump amerikai elnök még februárban jelentette be, hogy 2025-től megszüntetné a Nemzetközi Űrállomás (ISS) szövetségi költségvetésből való finanszírozását, és átadná a privát szektornak. A terv, amely szerint az ISS-re fordított pénzt inkább más űrbeli projektekre költenék (visszatérés a Holdra, marskutatás stb.), még a republikánus törvényhozókat is megosztotta, most pedig nyíltan szembeszálltak az elnökkel.
Az Amerikai Képviselőház űrkutatási, tudományos és technológiai bizottságának csütörtöki ülésén a bizottság republikánus elnöke, Lamar Smith azt mondta, hogy amit az állomás finanszírozásának megszüntetésével spórolna a szövetségi költségvetés, azzal semmire sem menne más területeken: „Ennyiből nem fogunk újra eljutani a Holdra, sőt sehová”.
A NASA jelenleg 3-4 milliárd dollárt költ évente az ISS-re, amiben benne van a rakományok szállításának díja és az Oroszországnak fizetett összeg, amiért az asztronautákat felviszik az űrállomásra a Szojuz fedélzetén – az amerikai űrhajósok azért vannak erre rászorulva, mert az USA erre indított űrsiklóprogramja 2011-ben véget ért.
A Védelmi Elemző Intézet (IDA) számításai szerint az amerikaiak tovább fizetnék az űrkutatásra és a felderítő missziókra szánt pénzt, így a privatizációval megtakarított összeg nem lenne több évi egymilliárd dollárnál – ez közel sincs ahhoz, amennyibe egy Mars-misszió kerülne. A NASA főfelügyelője, Paul Martin szerint valószínűtlen, hogy 2025-re egy magáncég bevállalja az ISS működési költségeinek fedezését, ami az ő számításaik szerint 1,2 milliárd dollár körül jönne ki évente.
Még a NASA szempontjából kiemelten fontos állam, Texas szenátora, Ted Cruz is azt mondta, hogy amíg ő az űrkutatási albizottság elnöke, addig az űrállomást szövetségi pénzből fedezik, és „amíg az Alkotmány első cikkelye változatlan marad, addig a Kongresszus lesz az a szerv, amely eldönti, meddig kap szövetségi finanszírozást a Nemzetközi Űrállomás”. Cruz a beszámolók szerint már azon dolgozik kollégáival, hogy az ISS 2024-ben lejáró támogatását 2028-ig meghosszabbítsa.
„Van ott fent egy több mint 100 milliárd dollárt érő platform, ami a miénk. Feladni ezt a hihetetlen, keringő laboratóriumot, ahol fontos kutatásokat végeznek, miközben a világűr felderítésének új korszaka közeleg, alsó hangon felelőtlen, de valószínűleg katasztrofális döntés lenne” – mondta az albizottsági ülésen Florida demokrata szenátora, Bill Nelson.
A NASA most évente körülbelül 18,4 milliárd dollárból gazdálkodik, és az egyelőre továbbra is kérdéses, hogy miből fedezné az ennél jóval többe kerülő nosztalgikus űrprogramokat, felderítő missziókat a Trump-kormány.