A kanadai David Saint-Jacques, az orosz Oleg Kononyenko, majd az amerikai Anne McClain léphetett elsőként a Nemzetközi Űrállomáshoz vasárnap csatlakoztatott magánűrhajó fedélzetére.
Október 11-e után újra elstartolt Bajkonurból a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) a Szojuz MSz-11 legénysége.
A NASA és az orosz partnere, a Roszkoszmosz is alapos vizsgálatot indít a csütörtöki baleset után. Legkésőbb jövőre meg kell oldani az űrállomás személyzettel való feltöltését, mire 2019-ben már magáncégek szállítják az űrhajósokat az ISS-re.
Jim Bridenstine elképzelései szerint az űrhajókat magáncégekről neveznék el, az asztronauták pedig márkanevekkel díszített ruhákban pompáznának, és szerepelhetnének müzlis dobozokon, csakúgy, mint a híres sportolók. Egyelőre csak ötlet, de annak elég erős.
A Cimon névre hallgató robot az űrhajósok asszisztenseként áll munkába, azt is vizsgálják vele, hogyan képesek együttműködni az emberek és a robotok az űrbeli küldetésekben.
A Nemzetközi Űrállomásról egy robotkar lökte ki az űrbe a RemoveDebrist, amely az első hetekben a magával vitt „szeméten” tesztelgeti hulladékgyűjtő képességeit.
2022-ben kezdené működését a kínai űrállomás, amely fejlesztéséhez minden ország segítségét várják, cserébe a jelentkezők rendelkezésére állítják a saját technológiájukat. Az ENSZ már beállt a kezdeményezés mögé.
Az amerikai elnök 2025-től szüntetné meg az ISS szövetségi finanszírozását, hogy a Hold- és Mars-missziókra több pénz jusson, de abban minden szakértő egyetért, hogy ez csak aprópénzt jelentene egy fontos kutatóállomás feladásához képest.
Szigorúan a tudomány nevében: igyekeznek megfejteni, tud-e az ember szaporodni súlytalanságban.
Pénteken két orosz űrhajós kilépett a légzsilipből, hogy kicserélje egy kommunikációs antenna elavult elektronikáját. A látszólag egyszerű műveletből hosszú birkózás lett, és mintegy mellékesen egy rekord is megdőlt.