űrkutatás

Mennyire veszélyes az út a világűrbe?

Visznek-e magukkal az űrhajósok Geiger–Müller-számlálót? Mi az a dél-atlanti mágneses anomália, és milyen jelenség a foszfén? Mit kutat majd a három új Vénusz-szonda? Kun Emma és Molnár László csillagászokkal és állandó szerzőnkkel, Tóth Andrással folytatódik a Qubit csillagászati és űrkutatási podcastsorozata.

Az új orosz modul véletlenül aktivált hajtóműve megbillentette a Nemzetközi Űrállomást

A Nauka modul destabilizálta az űrállomást, de a NASA azonnal korrigálta a hibát. Az űrhajósok nem voltak veszélyben; ami azt illeti, észre sem vették, hogy az állomás kibillent az egyensúlyi helyzetéből. Az új modul 70 köbméterrel bővíti az űrállomás életterét, de lehetséges, hogy ez lesz Oroszország utolsó hozzájárulása az ISS-projekthez.

A Mennyei Palotával Kína átveheti az uralmat az alacsony Föld körüli pályán

A Nemzetközi Űrállomást, az ISS-t néhány év múlva nyugdíjazzák, így a kínai Tienkung lesz az egyetlen állandó bázis az űrben, az USA pedig másodhegedűssé válik az alacsony Föld körüli pályán. Kína abban bízik, hogy magához csábíthatja az ISS-projekt eredeti támogatóit: az orosz Roszkoszmosz mellett az Európai Űrügynökség is közös projekteket tervez az ázsiai országgal.

Hipertérugrással az Alfa Centaurira: tényleg építhetünk működő térhajtóművet?

A csillagközi utazáshoz használt térhajtóművek (warp drive) eddig csak a sci-fi szerzők fantáziájában, az elméleti fizikában, illetve a mesékben léteztek. Az elmúlt években azonban egyre több tanulmány foglalkozott a hajtóművek létrehozásával, és az új megközelítések egy-egy lépéssel közelebb visznek az elmélet gyakorlatba ültetéséhez.

2021-ben megkezdődik a Hold gyarmatosítása

Jövőre hivatalosan is elindul a NASA Artemis-programja, amelynek során 2024-ben újra embereket küldenek a Holdra. A hősies-hazafias jelszavak után az űrhivatal most végre azt is elárulta, milyen kutatásokat végeznek majd az égitesten a Hold vízkészletével először találkozó űrhajósok, a későbbi Hold-kolónia előfutárai.