űrkutatás

Videóajánló: A NASA hatalmas nukleáris meghajtású drónnal készül felderíteni a Szaturnusz holdját, a Titánt

A Titán légkörének felszíni sűrűsége négyszer nagyobb a földinél, ami a Dragonfly drón rendszermérnöke, Douglas Adams szerint azt jelenti, hogy az űrhajósok akár karjaik csapkodásával, madarakhoz hasonlóan repülhetnének rajta. Ezért persze nagy árat fizetnének, a hold átlaghőmérséklete ugyanis nem nagyon megy -179 Celsius-fok fölé, és víz helyett metánból van az eső.

Új üzenettel mutatkozik be az emberiség a földönkívülieknek, már ha léteznek földönkívüliek

Egy Beatles-szám, egy klingon opera és Türkménbasi életvezetési tanácsai után a kutatók most alapvető matematikai és fizikai ismereteket, valamint a földi élet biokémiai összetételét ismertetik meg az idegen civilizációkkal. Az üzenetben az is szerepel, hol kell keresni a Földet, de a szakértők nem tartanak tőle, hogy az idegenek ezen felbuzdulva lerohannák a bolygót.

Magyar űrmérnök meséli el, hogyan készülnek a Földet figyelő műholdak és az univerzum titkaira vadászó űrtávcsövek

Pluhár Gábor, a műholdak hőmérsékletszabályozó rendszereinek tervezésével foglalkozó mérnök a Qubitnek elmondta, hogyan zajlik egy műhold tervezése, miért jó a fekete hőszigetelő fólia a világűrben, és miként forradalmasíthatja a tudományt a PLATO űrtávcső, amelynek célja a Földhöz hasonló bolygók felkutatása.

2021 az űrben: Repültünk a Marson, kisbolygónak ütköző szondát indítottunk, és útnak indult a James Webb

Az űrkutatásban és a csillagászatban is mozgalmas év volt 2021. Beindult az űrturizmus, tovább fokozódott a hárompólusúvá vált, amerikai-orosz-kínai űrverseny, Magyarország asztrofizikai tesztműholdat lőtt fel, az Oumuamua nevű csillagközi objektumról pedig még a Harvardon is azt találgatták, hogy a Pluto jeges darabja vagy egy idegen civilizáció terméke.

Videóajánló: Carl Sagan karácsonyi előadása a földi és a földön kívüli életről, 1977-ből

Michael Faraday 1825-ben alapította meg a karácsonyi tudományos előadássorozat hagyományát a westminsteri Royal Institutionben; a valaha volt talán legkedveltebb kozmológus ismeretterjesztő, Carl Sagan 1977-ben került sorra. Ebben az időben indultak a Voyager-szondák felfedezni a Naprendszer külső területeit, amikor még egyetlen exobolygót sem ismertek.

Végre útjára indulhat minden idők legfejlettebb és legdrágább űrtávcsöve, a James Webb

December 22-én kezdetét veheti a küldetés, amelyre a csillagászok lassan két évtizede várnak. Ha minden rendben megy az indítás és a kockázatos első hónapok során, a 10 milliárd dolláros költségű James Webb újraírhatja ismereteinket a korai univerzumról, és példátlan betekintést adhat más csillagok körül keringő, a Földhöz hasonló bolygók légkörébe.

Szerves molekulákra bukkant a Curiosity a Marson

A NASA végre publikálta egy különleges, a Curiosity marsjáró által elvégzett kémiai vizsgálat eredményeit, ami szerves molekulákat mutatott ki egy homokdűne anyagában. Bár aminosavakat nem sikerült találni, a kísérlet megalapozta az élethez köthető molekulák utáni kutatást a Marson.