Két héttel indítása után véget ért a hatlépcsős kicsomagolási folyamat, és kinyílt a 6,5 méteres, 18 elemből álló aranyszem, vagyis az eszköz főtükre. A műszerek kalibrálása még öt hónapot vesz igénybe, aztán kezdődhet az eddigi legambiciózusabb projekt az univerzum titkainak feltárására.
Már csak a főtükör kicsomagolása van hátra, és megkezdheti az univerzum kezdeteinek feltárására és a lakható bolygók felkutatására irányuló munkáját a világ valaha volt legdrágább és legfejlettebb űrteleszkópja.
Szilveszterkor még a köd és a tűzijátékok miatt nem lehetett látni a James Webbet; a zalaegerszegi Mezei Balázs január 1-én este figyelte meg a Nap fényét visszaverő űrteleszkópot, saját, otthoni távcsövével.
A James Webb űrteleszkóp kilövésének élő közvetítése során csak szaggatott, pixeles képeket láttunk a fontos eseményről, de az Európai Űrügynökség most megosztotta az eredeti felvételeket a 10 milliárd dolláros csodáról.
A napsugárzás töltésével lebegni képes roverekkel durva terepeket is fel lehetne térképezni, így a repülő csészealjra emlékeztető eszközök akár a 700 trillió dollárnyi nemesfémet rejtő Psyche kisbolygót is gond nélkül felfedezhetik.
Az űrkutatásban és a csillagászatban is mozgalmas év volt 2021. Beindult az űrturizmus, tovább fokozódott a hárompólusúvá vált, amerikai-orosz-kínai űrverseny, Magyarország asztrofizikai tesztműholdat lőtt fel, az Oumuamua nevű csillagközi objektumról pedig még a Harvardon is azt találgatták, hogy a Pluto jeges darabja vagy egy idegen civilizáció terméke.
Michael Faraday 1825-ben alapította meg a karácsonyi tudományos előadássorozat hagyományát a westminsteri Royal Institutionben; a valaha volt talán legkedveltebb kozmológus ismeretterjesztő, Carl Sagan 1977-ben került sorra. Ebben az időben indultak a Voyager-szondák felfedezni a Naprendszer külső területeit, amikor még egyetlen exobolygót sem ismertek.
Kutatók a földköpeny mélyéről származó mintákban lévő kriptont vizsgálták, amely fényt derített bolygónk formálódásának körülményeire. Kiderült, hogy az élethez szükséges anyagokat részben a külső Naprendszerből származó por és jeges bolygókezdemények juttathatták a Földre.
December 22-én kezdetét veheti a küldetés, amelyre a csillagászok lassan két évtizede várnak. Ha minden rendben megy az indítás és a kockázatos első hónapok során, a 10 milliárd dolláros költségű James Webb újraírhatja ismereteinket a korai univerzumról, és példátlan betekintést adhat más csillagok körül keringő, a Földhöz hasonló bolygók légkörébe.
A Jütu–2 holdjáró fotóján látható kockaalakú objektum mindössze 80 méterre van a rovertől, mégis 2-3 hónapot vesz igénybe, míg közelebbről is meg tudja vizsgálni a különös alakzatot.
A Gateway űrállomás lakómoduljában helyet kapó kísérleti sugárzásmérő rendszertől az űrhajósok biztonságának garantálását várják, és a rendszer legfontosabb egységét az Energiatudományi Kutatóközpont a Remred Kft.-vel közösen fejleszti.
Nagyon lassan halad a Raptor hajtóművek gyártása, ami nemcsak a Hold- és Mars-utazásra tervezett Starship projektjét lehetetleníti el, hanem a Starlink-műholdrendszer bővítését is. A hajtóművekért felelős alelnök távozott, Musk pedig szabadság helyett maga is beállt a gyártósorra dolgozni a hálaadási hétvégén.
A NASA DART űrszondája egy a Földre nem veszélyes kisbolygóba csapódik majd, hogy kipróbálja, hogyan tudnánk éles helyzetben eltéríteni egy a bolygót fenyegető égitestet.
A NASA űrszondája szeizmikus hullámok segítségével 200 méteres mélységig tekintett be a bolygó felszíne alá. A lávarétegek mellett nem várt üledékrétegre bukkant, ami arról árulkodik, hogy a területet egykor folyóvíz formálhatta.
Egy tavaly novemberben indított műholdon próbálták ki először a megszokott üzemanyag, a xenon helyett jódot használó ionhajtóművet. Azt várják tőle, hogy megnöveli a műholdak és az űrszondák élettartamát, és gazdaságossá teszi a hatalmas műhold-konstellációkat is.
Jeff Bezos pereskedése, a Trump-éra nagyotmondási kényszere és a világjárvány miatt csúszik az Artemis-űrprogram első emberes Hold-küldetése, így legkorábban 2025-ben lép újra ember a Holdra. Az első tesztrepüléstől viszont már csak három hónapra vagyunk.
Az Energiakutatási Kutatóközpont Űrkutatási Laboratóriumának dózismérői a Nemzetközi Űrállomás változó sugárzási terét térképezik majd fel.
A NASA végre publikálta egy különleges, a Curiosity marsjáró által elvégzett kémiai vizsgálat eredményeit, ami szerves molekulákat mutatott ki egy homokdűne anyagában. Bár aminosavakat nem sikerült találni, a kísérlet megalapozta az élethez köthető molekulák utáni kutatást a Marson.
A Nemzetközi Űrállomáson alig 5 hónapja elvetett magok máris termést hoztak, az űrhajósok tacóval ünnepelték a betakarítást. A NASA a Hold- és Mars-utazások előtt minél több zöldség és gyümölcs termesztésével igyekszik kísérletezni.
Az 1998-ban elindított, 2000 óta folyamatosan legénységgel üzemelő ISS nem váltotta meg a világot, miközben ennyi pénzből 19 űrtávcsövet, 65 marsjárót vagy 380 klímakutató műholdat lehetett volna üzembe helyezni. Megérte?
Egy német cég ultrakönnyű anyagokból készített elektromos holdjáró motorkerékpárt – a NASA 2024-ben szeretne emberekkel is visszatérni a Holdra, addigra a helyi közlekedést is meg kell oldania.
A csillagászat alapkutatás, de igenis kijöhetnek hasznos dolgok, csak ez néha kétszáz évig is eltart – hangzott el a CEU Határtalan tudás legutóbbi beszélgetésén, ahol a csillagászat magyar nagyágyúi a magáncégek formálta New Space-ről, az űrturizmus veszélyeiről és a fejlett technológiák földi alkalmazásairól is beszéltek.
A NASA szondája elsőként vizsgálja meg a Jupiter pályáján keringő trójai kisbolygókat, amelyek a Naprendszer kialakulásáról és korai átrendeződéseiről, a bolygók keletkezéséről árulkodhatnak. Két hatalmas napelemtáblája még a Naptól 850 millió kilométerre is elegendő energiával látja el.
A világegyetem kutatásának és az űr meghódításának legfrissebb fejleményeit Kiss László, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, Hirn Attila, az egyik legjelentősebb hazai űripari cég ügyvezetője és Arnócz István, a Magyar Asztronautikai Társaság főtitkára osztja meg a hallgatósággal a Határtalan tudás következő beszélgetésén.
A BepiColombo küldetéshez használt űreszközök pénteken elég közel jutottak a bolygóhoz, hogy felvételeket készíthessenek róla. Ahogy az űrhajók egyre közelebb jutnak a bolygóhoz, úgy lesznek egyre jobb minőségek a továbbított felvételek.
Az áradások felelősek több száz marsi folyóvölgyrendszer kialakításáért, derítette ki egy új kutatás. Ez arra utal, hogy az ősi Marson időszakosan bőven lehetett folyékony víz.
Vadonatúj radartechnológiával készítették az 1,4 milliárd pixeles képet, amely a Hold Tycho-kráterét ábrázolja. És ez még csak a kezdet!
A Star Trek Kirk kapitányát Jeff Bezos viheti el egy körre a Blue Origin kapszulájában. A 90 éves színész útjáról állítólag dokumentumfilm is készül.
Az InSight az elmúlt hónapban három 4 magnitúdó feletti marsrengést észlelt. A páratlanul erős mozgások minden eddigi megfigyelésnél jobban segíthetnek feltárni a Mars szerkezetét és a kőzetbolygók, köztük a Föld kialakulásának körülményeit.
Visznek-e magukkal az űrhajósok Geiger–Müller-számlálót? Mi az a dél-atlanti mágneses anomália, és milyen jelenség a foszfén? Mit kutat majd a három új Vénusz-szonda? Kun Emma és Molnár László csillagászokkal és állandó szerzőnkkel, Tóth Andrással folytatódik a Qubit csillagászati és űrkutatási podcastsorozata.
A NASA marsjárója két mintát gyűjtött be egy vulkáni eredetű kőzetből, amit a kutatók szerint több milliárd éve folyékony víz formált. A minták tíz év múlva juthatnak vissza a Földre, hogy kutatók csúcstechnológiás laborokban vizsgálják őket.
Az elavult berendezések, a lejárt szavatosságú hardverek és az apró felszíni repedések az ISS létét fenyegetik. Az orosz szakértők szerint nincs rá garancia, hogy az űrállomás 2030-nál tovább húzná.
A Caltech kutatói a Szaturnusz lenyűgöző gyűrűinek megfigyelésével állapították meg, hogyan épül fel a bolygó magja. Az eredmények felülírhatják az eddigi modelleket, és közelebb vihetnek a bolygók keletkezésének megértéséhez.
A súlytalanság és a kozmikus sugárzás hatásait az emberi szervezetre csak az elmúlt években kezdték igazán feltérképezni, de egy kutató már az emberiség következő 500 évére írt menetrendet: eszerint a sci-fikből ellesett technológiák mellett arra is szükség lesz, hogy más élőlények génjeivel tömjük meg az emberi genomot.
Ausztrál kutatók az intergalaktikus szél által fura alakzatokban hajlítgatott elektronfelhőket észleltek, amelyek két rádiógalaxisból származnak, egy-egy szupermasszív fekete lyukkal a közepükön.
A Mars Dune Alphán teljesítendő fizetett szolgálatra 30-55 év közötti, jó egészségi állapotú, nem tengeribeteg amerikai állampolgárok vagy állandó lakosok jelentkezhetnek, akik tudományos, mérnöki, matematikai területen mesterdiplomát szereztek, és pilótaként is rendelkeznek gyakorlattal.
Az új spermiumtovábbítási módszert fejlesztő kutatók eredetileg űripari felhasználásra szánták a liofilizált egér-örökítőanyagot, de mostanra a japán postákra, illetve a szilveszteri képeslapokra is beszivárgott. Illetve éppen hogy nem szivárgott; ez tiszta, száraz és biztonságos technológia.
A Super Heavy hordozórakéta több mint 70 méter magas, így az 50 méteres Starship űrhajóval kiegészülve a világ legnagyobb rakétarendszerét alkothatja. A bolygóközi utazásra szánt rakétát először Föld körüli pályára küldené Elon Musk cége.
A Nauka modul destabilizálta az űrállomást, de a NASA azonnal korrigálta a hibát. Az űrhajósok nem voltak veszélyben; ami azt illeti, észre sem vették, hogy az állomás kibillent az egyensúlyi helyzetéből. Az új modul 70 köbméterrel bővíti az űrállomás életterét, de lehetséges, hogy ez lesz Oroszország utolsó hozzájárulása az ISS-projekthez.
Egy új kutatás lényegében kizárja annak lehetőségét, hogy bármilyen földihez hasonló élet létezzék a Vénusz a légkörében, mert ahhoz túl kevés a felhőzetben a víz mennyisége. A most kidolgozott módszertan ugyanakkor exobolygók vizsgálatára is jó lesz, és segítheti a Földön kívüli élet utáni kutatást.
A világ leggazdagabb embere megjárta a világűrt, de az embereket csak egy dolog foglalkoztatja: hogy nem tűnt fel a tervezőknek, mennyire fallikus a New Shepard rakéta? A szakértők szerint csak aerodinamikai, biztonsági és fizikai szempontok diktálták a dizájnt.
A NASA marsjárója augusztus elején gyűjti be az első kőzetmintát a valaha egy tónak otthont adó Jezero-kráterből. A küldetés során gyűjtött mintákat egy amerikai-európai program keretében, a 2030-as évek elején hozzák vissza a Földre.
Az Amazon alapítójának űrkutató cége, a Blue Origin is megkapta az engedélyt az űrturizmusra, és jövő kedden már fel is küldik az első négy utast: a Bezos-fivéreket, egy 28 millió dollárt fizető turistát, és egy 82 éves nőt, akit a NASA a hatvanas években a neme miatt nem engedett az űrbe.
2030-ban kezdhetik el tesztelni azt az atommeghajtású teherűrhajót, amivel az erőművet a Marsra juttatnák. A Zeusz űrhajók nemhogy az űrversenyben, de valamiféle űrháborúban is fontos szerepet töltenének be az egyelőre csúnyán alulfinanszírozott orosz elképzelések szerint.
Kína és Oroszország űrakciói egyre komolyabban veszélyeztetik az USA érdekeit, így nyilván nem véletlen, hogy a Donald Trump által kinevezett Jim Bridenstine után ismét nem tudós, hanem politikus áll az amerikai űrhivatal élén.
Eddig úgy tartották, hogy a Szaturnusz holdja mélyén húzódó óceánból gejzíreken át kitörő metán élettelen geokémiai folyamatok eredménye is lehet, de francia kutatók legújabb modelljei alapján ilyen mennyiségben csak biológiai tevékenység állíthatja elő a gázt, vagyis élet húzódhat az Enceladus jeges felszíne alatt.
A kínai kormányzat az űreszközök elnevezésével tudatosan azt üzeni a versenytársaknak, hogy Apolló mellett bizony helyet kell szorítani az űrben Csang'ónak is, aki az örök élet elixírjét őrzi a Holdon. Az országban egyre népszerűbb sci-fi pedig már a Nyugat felé is azt kommunikálja, hogy nem kell félni a kínai űrfölénytől.
Az eddig talált négy felszín alatti tó mellett most több tucatnyi újabb tavat találtak kutatók, de némelyikük túl közel van a fagyos marsi felszínhez, így két lehetőség áll fenn: vagy nagyságrendekkel több vizet rejt a Mars, vagy a korábban észlelt radarképek sem víz jelenlétére utaltak.
Egy orosz űrkutatási konferencián jelentették be, hogy Kína 2033-tól egy állandó marsbázis építésébe kezdene, kétévente újabb csapatokat küldve a Marsra, és a bolygó erőforrásait is igyekeznek kiaknázni.
Egy új kutatás szerint az elmúlt 5000 évben több mint 1700 csillag távolságából volt megfigyelhető a Föld, és néhány ilyen csillag körül biztosan kering olyan bolygó, ami elméletileg lakható.