űrkutatás

2021 az űrben: Repültünk a Marson, kisbolygónak ütköző szondát indítottunk, és útnak indult a James Webb

Az űrkutatásban és a csillagászatban is mozgalmas év volt 2021. Beindult az űrturizmus, tovább fokozódott a hárompólusúvá vált, amerikai-orosz-kínai űrverseny, Magyarország asztrofizikai tesztműholdat lőtt fel, az Oumuamua nevű csillagközi objektumról pedig még a Harvardon is azt találgatták, hogy a Pluto jeges darabja vagy egy idegen civilizáció terméke.

Videóajánló: Carl Sagan karácsonyi előadása a földi és a földön kívüli életről, 1977-ből

Michael Faraday 1825-ben alapította meg a karácsonyi tudományos előadássorozat hagyományát a westminsteri Royal Institutionben; a valaha volt talán legkedveltebb kozmológus ismeretterjesztő, Carl Sagan 1977-ben került sorra. Ebben az időben indultak a Voyager-szondák felfedezni a Naprendszer külső területeit, amikor még egyetlen exobolygót sem ismertek.

Végre útjára indulhat minden idők legfejlettebb és legdrágább űrtávcsöve, a James Webb

December 22-én kezdetét veheti a küldetés, amelyre a csillagászok lassan két évtizede várnak. Ha minden rendben megy az indítás és a kockázatos első hónapok során, a 10 milliárd dolláros költségű James Webb újraírhatja ismereteinket a korai univerzumról, és példátlan betekintést adhat más csillagok körül keringő, a Földhöz hasonló bolygók légkörébe.

Szerves molekulákra bukkant a Curiosity a Marson

A NASA végre publikálta egy különleges, a Curiosity marsjáró által elvégzett kémiai vizsgálat eredményeit, ami szerves molekulákat mutatott ki egy homokdűne anyagában. Bár aminosavakat nem sikerült találni, a kísérlet megalapozta az élethez köthető molekulák utáni kutatást a Marson.

„Na de drága akadémikus úr, minek adjak én neked pénzt?”

A csillagászat alapkutatás, de igenis kijöhetnek hasznos dolgok, csak ez néha kétszáz évig is eltart – hangzott el a CEU Határtalan tudás legutóbbi beszélgetésén, ahol a csillagászat magyar nagyágyúi a magáncégek formálta New Space-ről, az űrturizmus veszélyeiről és a fejlett technológiák földi alkalmazásairól is beszéltek.

A Naprendszer benépesítése, az űrturizmus és a Földön kívüli csillagászat lesz a téma pénteken a CEU-n

A világegyetem kutatásának és az űr meghódításának legfrissebb fejleményeit Kiss László, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, Hirn Attila, az egyik legjelentősebb hazai űripari cég ügyvezetője és Arnócz István, a Magyar Asztronautikai Társaság főtitkára osztja meg a hallgatósággal a Határtalan tudás következő beszélgetésén.

Mennyire veszélyes az út a világűrbe?

Visznek-e magukkal az űrhajósok Geiger–Müller-számlálót? Mi az a dél-atlanti mágneses anomália, és milyen jelenség a foszfén? Mit kutat majd a három új Vénusz-szonda? Kun Emma és Molnár László csillagászokkal és állandó szerzőnkkel, Tóth Andrással folytatódik a Qubit csillagászati és űrkutatási podcastsorozata.

Az új orosz modul véletlenül aktivált hajtóműve megbillentette a Nemzetközi Űrállomást

A Nauka modul destabilizálta az űrállomást, de a NASA azonnal korrigálta a hibát. Az űrhajósok nem voltak veszélyben; ami azt illeti, észre sem vették, hogy az állomás kibillent az egyensúlyi helyzetéből. Az új modul 70 köbméterrel bővíti az űrállomás életterét, de lehetséges, hogy ez lesz Oroszország utolsó hozzájárulása az ISS-projekthez.