Az államszövetség a héten szondát küld a Marsra, hogy minden eddiginél átfogóbb képet alkosson a bolygó légköréről. De az űrprogramnak társadalmi céljai is voltak: a tudományos és műszaki pályákat igyekeznek népszerűbbé tenni, hogy ne mindenki az olajiparban akarjon elhelyezkedni.
A Déli-sarki fal nevű kozmikus struktúrát több ezer galaxis gravitációja tartja egyben, és eddig csak azért nem fedezték fel, mert a Tejút épp kitakarja.
Elon Musk Starlink-konstellációjának szerdán az űrbe küldött újabb 57 egységét már olyan napellenzőkkel látták el, amelynek köszönhetően nem zavarja a csillagvizsgálók munkáját a műholdakról visszaverődő fény.
A tavaly júliusban a kínai Yutu–2 holdjáró által felfedezett, zselészerű anyag valójában olvadt kőzet. Na de mi okozta az olvadását?
Egy friss kutatás szerint a törpebolygó nem jeges, hanem forró anyagokból formálódott, így a felszíne alatt húzódó folyékony vízben akár egyedi életformák is kialakulhattak.
Neil Armstrongék 2 és fél óra alatt egyetlen kilométert tettek meg a rögös holdi utakon, az Artemis–3 űrhajósainak 6 óra alatt 16 kilométert kell majd szökkenniük. A cél: a déli sarkvidék jegéből vizet kinyerni.
A bordeaux-i műegyetem kutatója kiszámolta, hány ember tudná ellátni a marsi civilizáció kialakításához szükséges kezdeti munkákat, és egy kisebb ütemtervet is azok elé tárt, akik epekedve várják a Mars meghódítását.
A New Horizons szonda a Naptól 7 milliárd kilométerre készült képein két hozzánk közeli csillag is teljesen más pozícióban látszik, mint a Földről nézve. Az új módszer, amelynek csiszolásában Brian May, a Queen asztrofizikus gitárosa is rész vett, egyszer még űrszondák és űrhajók csillagközi navigációjához is hasznos lehet.
Háromezer fényévre innen létezik egy olyan bolygórendszer, amelyben egy Föld-szerű bolygó és egy Nap-szerű csillag nagyon ismerős módon viszonyul egymáshoz. A Kepler távcső tízéves adatai alapján egy új módszerrel azonosított bolygó felfedezését forradalmi észlelésnek tartják az eredményeket publikáló csillagászok.
A világ harmadik nagy moduláris űrállomását két év alatt építené fel a kínai űrhivatal, amely egyébként is belehúzott májusban: nehéz hordozórakétát tesztelt, Mars-programot jelentett be, és a Hubble-űrtávcsőt is lenyomná egy új teleszkóppal.
Az állami űrhivatal, a Roszkoszmosz vezetője szerint a Nemzetközi Űrállomásnak 7-10 éve lehet hátra, ezért mint vezető űrkutató nemzetnek, Oroszországnak kell felépítenie az új űrállomást. Hogy az is nemzetközi lesz-e, egyelőre nem tudni.
Elon Musk űrvállalata az első magáncég a világtörténelemben, amely embert küldhet az űrbe, de még neki is 18 év kellett hozzá. Szerdán kilenc év után először indul az űrállomásra emberes küldetés amerikai földről, de ezután várhatóan felgyorsulnak az események.
A kínai gigateleszkóp felfedezése szerint a neutroncsillag, amely egy másodperc alatt több százszor forog körbe, a környező csillagokból nyeri az ehhez szükséges energiát.
A Nemzetközi Űrállomáson végzett kísérletek szerint a rukkola csak egy kicsivel nő lassabban az űrben, mint a Földön, a kutatók ezért azt remélik, hogy a jövőben meghódítható bolygókon is lehet majd zöldséget termeszteni.
A minden ismert krátert, rést és törésvonalt tartalmazó földtani térkép a tervek szerint 2024-ben induló amerikai Hold-missziók alapfelszerelése lesz.
A NASA egyelőre nem halasztotta el az április 9-én esedékes következő ISS-missziót, vagyis két orosz és egy amerikai űrhajóst az űrbe küldenek a világjárvány sújtotta Földről. De mit tesznek annak érdekében, hogy ne szabaduljon el a koronavírus az űrállomáson?
Az eddig feljegyzett rekordhoz képest ötszörös energiakibocsátáshoz vezetett egy szupermasszív fekete lyuk tevékenysége a Földtől 390 millió fényévre. A csillagászok korábban azért vetették fel a fekete lyukas magyarázatot, mert az túlságosan nagy robbanást feltételezett, de újabb teleszkópos vizsgálatok igazolták az elméletet.
Javában zajlik a NASA következő űrszondás küldetésének kiválasztása: az egymással versengő koncepciók közül mostanra már csak négy maradt. Kettő közülük a Vénuszt derítené fel, egy a Jupiter vulkánilag aktív holdját, az Iót, egy pedig a távoli Neptunusz holdja, a Triton gejzírjeit vizsgálná.
A SolO hét éven át vizsgálja majd tíz műszerével a Nap legfontosabb jelenségeit, például a napszelet vagy a napkitöréseket, ráadásul példátlan közelségről: mindössze 42 millió kilométerről.
Egy vezető brit űrkutató szerint a Marson baktériumok, a Jupiter holdján pedig fejlettebb, akár polipszerű lények is élhetnek.
A Csang'o-4 eddigi legélesebb fényképein a holdi horizont és a zord regolit is szinte tapinthatóvá válik, de a Hold túlsó oldalát járó két jármű egymást is szívesen fotózgatja.
Kezd összeállni, pontosan hogyan kerülnek majd vissza a Földre 2031-ben a NASA következő marsjárója által gyűjtött kőzetminták. Az ember első holdra szállását célzó Apollo-programhoz hasonló léptékű küldetés végre választ adhat a kérdésre, hogy van-e, vagy volt-e valaha élet a szomszédban.
Az Európai Déli Obszervatórium csillagászai kimutatták azt a kozmikus kémiai összefüggést, ami megmagyarázza, miként kerülhettek a Földre a csillagközi felhőkben keletkező, az ismert élet kialakulásában jelentős szerepet játszó elemek.
A már ötven éve vizsgálgatott Murchison-meteorit újabb titkot fedett fel. A 7,5 milliárd éves anyag igazi szenzáció, az eddig ismert legősibb űrkőszemcse mindössze 5,5 milliárd éves. De több is lehet még ott, ahonnan ez jött.
A Times véleménycikkben csinált viccet az első folyékony hajtóanyagú rakétát megépítő Robert H. Goddardból, aki a szerző szerint a fizika alapvető törvényeit sem ismerte. A lap közel 50 évvel később, a Holdra szállás idején közölt helyreigazítást.
Tavaly a Marson, a Nap közelében és itt a Földön is közelebb jutott az emberiség az univerzum titkainak megismeréséhez. Itt vannak a legjelentősebb felfedezések.
A Cassini űrszonda radaros és infravörös méréseiből összeállított térkép feltárja a Szaturnusz sűrű felhőzettel borított holdjának felszínét, tengereit, tavait, hegyeit és dűnékkel tarkított síkságait. A kutatás a 2026-ban induló Dragonfly drón küldetését is nagyban segíti majd.
Az űrből érkezett ribóz nagyban felgyorsíthatta az élet kialakulását, bár nem lehetetlen, hogy a mintákba már a Földön került az anyag. Bár ez nem valószínű, a tudósok azért megvárják, míg megérkeznek a Ryugu és Bennu aszteroidákról vett minták is.
A Földről jövő nyáron útnak induló kínai Mars-expedíció első eredményei 2021-ben érkezhetnek meg Kínába.
A NASA űrszondájától érkező jelek csaknem 17 órát utaznak fénysebességgel, mire elérik a Földet. A kutatók most tették közzé, milyen felfedezéseket tett a második legmesszebb járó űrszonda, ami egy évvel ezelőtt elhagyta a Naprendszert, és kilépett a csillagközi térbe.
Igaz, a NASA csillagászai szerint folyékony formában pont nincs rajta víz, mert a felszíni jég egyből vízgőzzé szublimálódik, ahogy egyre forróbbá válik a Nap felé száguldó üstökös.
A 3.5 milliárd éves kőzetmintákból kiderült, hogy a korábbi, nagy kiterjedésű édesvízi tavat sós, sekély pocsolyák váltották, ahogy a Mars egyre szárazabb lett.
A holdi talajt 40-45 százalékban oxigén alkotja, és ennek 96 százalékát sikerült is kivonni belőle egy új módszerrel. Az oxigénre a holdi élethez, a hátramaradt fémötvözetre a helyi gyártáshoz lesz szükség a kutatók szerint.
21 marsrengést és furcsa mágneses jelenségeket figyelt meg a NASA Mars-szondája működése első időszakában. A szonda által begyűjtött egyéb adatok pedig felvetik azt a szenzációs lehetőséget, hogy egy globális víz- vagy jégréteg húzódik mélyen a Mars felszíne alatt.
Az Atacama-sivatagban működő ALMA obszervatórium felvételei alapján a Max Planck Intézet kutatói fedezték fel az eddig csak elméleti szinten ismert kozmikus jelenséget.
Felállították a Starship életnagyságú prototípusát, mire a NASA vezére felszólította Muskot, hogy jó lenne, ha a közös projektjükre koncentrálna, mert már így is csúszásban vannak. Musknak sem kellett több.
A Jupiter és a Nap gravitációját kihasználva nagyjából mai technikával is elérhetőek lennének ezek az objektumok, többek közt a frissen felfedezett 2I/Borisov üstökös is.
Az objektum tulajdonságai arra utalnak, hogy a Naprendszeren kívülről származik, de ezt még további vizsgálatoknak kell igazolniuk. Az biztos, hogy egészen más, mint a 2017-ben érkezett csillagközi Oumuamua.
A NASA következő marsjárójával 2021-ben egy helikopter is leszáll a Marson, és forradalmasíthatja a módszert, amivel más bolygókat vizsgálunk. Ha minden jól megy, a Mars Helikopter lesz az első levegőnél nehezebb eszköz, amely valaha felszállt egy másik bolygón.
A kutya és az ember után az oroszok most robotot küldenek az űrbe. Fedor a most fellőtt Szojuz egyetlen utasa, és tíz napon át lesz a Nemzetközi Űrállomás vendége, ahol kábeleket fog szerelni, bár lőni is képes.
A Szaturnusz holdjának gejzírjeiből való mintavétel páratlan lehetőséget kínál annak eldöntésére, hogy létezik-e élet az Enceladus jégkérge alatti óceánban.
Egy kaliforniai cég a természetes hőáramlásnak és a napfény visszaverésének segítségével alkotta meg a hűtőgépeket és légkondikat is működtetni képes rendszerét, amit egy 17. századi technikára alapoztak.
A mikroszkopikus élőlények szinte teljesen kiszáradt formában utaztak a Holdra, de még így is akár száz éven belül feléleszthetők tetszhalott állapotukból néhány csepp vízzel.
A naptól védett kráterekben, -233 Celsius-fokos környezetben vígan elvannak a jégtömegek, a Kaliforniai Egyetem kutatói szerint akár több tízmillió tonnányi is.
Az 50 évvel ezelőtti Holdra szállás nemcsak technikai vagy geopolitikai szempontból volt jelentős, hanem a modern bolygótudományt és Naprendszerünk felderítését is megalapozta.
Az 1960-as évek űrháborújában mindent felülírt a látszat: az űrhajókba valójában nem is kellettek emberek, de Gagarin jót tett a szovjet propagandának, ami végső soron a Holdra szállásba hajszolta az USA-t. De mit keresett egy náci tudós a NASA körül, és miért maradt volna el az űrverseny, ha nem ölik meg Kennedyt?
Ebben szerepet játszhat az is, hogy a kínai állam óriási energiát fektet az űroktatásba, míg az angolszász gyerekek egész nap a Youtube-ot pörgetik.
A NASA még legalább hat évig szeretné életben tartani az öregedő Voyager szondákat, hogy a lehető legtöbb adatot gyűjtsék a csillagközi térből – amelyet most először tudnak közelről vizsgálni a szakemberek a veterán szondáknak köszönhetően.
A Mars és a Jupiter pályája között keringő 16 Psyche arany-, platina- és nikkelkészletének értéke a Föld teljes gazdaságának nyolcmilliószorosára rúghat. A NASA nemsokára szondát küld az aszteroidára, hogy felmérje a terepet.
A 2034-ben a Titánra érő szonda küldetése során több száz kilométert is repülhet majd a hold légkörében, felszíni és légköri méréseket végezve. A 2005-ben landoló Huygens után ez lesz a második ember alkotta eszköz, amely meglátogatja a titokzatos holdat.