Megérkeztek az eddigi legnagyobb felbontású képek a Hold túlsó oldaláról
A Csang'o-4 eddigi legélesebb fényképein a holdi horizont és a zord regolit is szinte tapinthatóvá válik, de a Hold túlsó oldalát járó két jármű egymást is szívesen fotózgatja.
űrkutatás
Már csak 11 évet kell aludni, hogy megtudjuk, van-e élet a Marson
Kezd összeállni, pontosan hogyan kerülnek majd vissza a Földre 2031-ben a NASA következő marsjárója által gyűjtött kőzetminták. Az ember első holdra szállását célzó Apollo-programhoz hasonló léptékű küldetés végre választ adhat a kérdésre, hogy van-e, vagy volt-e valaha élet a szomszédban.
A csillagbölcsőkben keletkező foszfort is az üstökösök szállították a Földre
Az Európai Déli Obszervatórium csillagászai kimutatták azt a kozmikus kémiai összefüggést, ami megmagyarázza, miként kerülhettek a Földre a csillagközi felhőkben keletkező, az ismert élet kialakulásában jelentős szerepet játszó elemek.
Felfedezték az eddig ismert legősibb anyagot a Földön
A már ötven éve vizsgálgatott Murchison-meteorit újabb titkot fedett fel. A 7,5 milliárd éves anyag igazi szenzáció, az eddig ismert legősibb űrkőszemcse mindössze 5,5 milliárd éves. De több is lehet még ott, ahonnan ez jött.
Ma száz éve írta meg a New York Times, hogy az űrutazás lehetetlen
A Times véleménycikkben csinált viccet az első folyékony hajtóanyagú rakétát megépítő Robert H. Goddardból, aki a szerző szerint a fizika alapvető törvényeit sem ismerte. A lap közel 50 évvel később, a Holdra szállás idején közölt helyreigazítást.
2019-ben kihoztuk a világűrből, amit csak lehetett
Tavaly a Marson, a Nap közelében és itt a Földön is közelebb jutott az emberiség az univerzum titkainak megismeréséhez. Itt vannak a legjelentősebb felfedezések.
Elkészült az ősi Földhöz hasonló Titán domborzati térképe
A Cassini űrszonda radaros és infravörös méréseiből összeállított térkép feltárja a Szaturnusz sűrű felhőzettel borított holdjának felszínét, tengereit, tavait, hegyeit és dűnékkel tarkított síkságait. A kutatás a 2026-ban induló Dragonfly drón küldetését is nagyban segíti majd.
Cukrot találtak egy meteoritban
Az űrből érkezett ribóz nagyban felgyorsíthatta az élet kialakulását, bár nem lehetetlen, hogy a mintákba már a Földön került az anyag. Bár ez nem valószínű, a tudósok azért megvárják, míg megérkeznek a Ryugu és Bennu aszteroidákról vett minták is.
Startra kész a kínai marsjáró
A Földről jövő nyáron útnak induló kínai Mars-expedíció első eredményei 2021-ben érkezhetnek meg Kínába.
Váratlanul sűrű plazmára és pokoli hőségre bukkant a Voyager–2 a csillagközi térben
A NASA űrszondájától érkező jelek csaknem 17 órát utaznak fénysebességgel, mire elérik a Földet. A kutatók most tették közzé, milyen felfedezéseket tett a második legmesszebb járó űrszonda, ami egy évvel ezelőtt elhagyta a Naprendszert, és kilépett a csillagközi térbe.
Vizet hozhatott a Naprendszerbe a csillagközi üstökös, a 2I/Borisov
Igaz, a NASA csillagászai szerint folyékony formában pont nincs rajta víz, mert a felszíni jég egyből vízgőzzé szublimálódik, ahogy egyre forróbbá válik a Nap felé száguldó üstökös.
A Curiosity 3 milliárd éves kőzetmintáiból megérthetjük, hogyan lett a Mars kék bolygóból száraz sivatag
A 3.5 milliárd éves kőzetmintákból kiderült, hogy a korábbi, nagy kiterjedésű édesvízi tavat sós, sekély pocsolyák váltották, ahogy a Mars egyre szárazabb lett.
Rájöttek, hogyan kell oxigént kivonni a Hold felszínét borító regolitból
A holdi talajt 40-45 százalékban oxigén alkotja, és ennek 96 százalékát sikerült is kivonni belőle egy új módszerrel. Az oxigénre a holdi élethez, a hátramaradt fémötvözetre a helyi gyártáshoz lesz szükség a kutatók szerint.
Megszólaltatta a Marsot, és különös mágneses jelenségeket észlelt a bolygón az InSight
21 marsrengést és furcsa mágneses jelenségeket figyelt meg a NASA Mars-szondája működése első időszakában. A szonda által begyűjtött egyéb adatok pedig felvetik azt a szenzációs lehetőséget, hogy egy globális víz- vagy jégréteg húzódik mélyen a Mars felszíne alatt.
Az ikercsillagok születése egy szédületes kozmikus keringő
Az Atacama-sivatagban működő ALMA obszervatórium felvételei alapján a Max Planck Intézet kutatói fedezték fel az eddig csak elméleti szinten ismert kozmikus jelenséget.
Elon Musk bemutatta új űrhajóját, amivel megvalósulhat a bolygóközi utazás
Felállították a Starship életnagyságú prototípusát, mire a NASA vezére felszólította Muskot, hogy jó lenne, ha a közös projektjükre koncentrálna, mert már így is csúszásban vannak. Musknak sem kellett több.
Így tudnánk közelről megvizsgálni a titokzatos 2I/Borisov üstököst, ami a Naprendszeren túlról érkezett hozzánk
A Jupiter és a Nap gravitációját kihasználva nagyjából mai technikával is elérhetőek lennének ezek az objektumok, többek közt a frissen felfedezett 2I/Borisov üstökös is.
Úgy tűnik, megérkezett a Naprendszerbe a második csillagközi vendég
Az objektum tulajdonságai arra utalnak, hogy a Naprendszeren kívülről származik, de ezt még további vizsgálatoknak kell igazolniuk. Az biztos, hogy egészen más, mint a 2017-ben érkezett csillagközi Oumuamua.
Régi álmot valóra váltó küldetés: hamarosan helikoptert küld a NASA a Marsra
A NASA következő marsjárójával 2021-ben egy helikopter is leszáll a Marson, és forradalmasíthatja a módszert, amivel más bolygókat vizsgálunk. Ha minden jól megy, a Mars Helikopter lesz az első levegőnél nehezebb eszköz, amely valaha felszállt egy másik bolygón.
Fedor robot egy orosz zászlót szorongatva elindult az űrbe
A kutya és az ember után az oroszok most robotot küldenek az űrbe. Fedor a most fellőtt Szojuz egyetlen utasa, és tíz napon át lesz a Nemzetközi Űrállomás vendége, ahol kábeleket fog szerelni, bár lőni is képes.
Így találhatnánk legkönnyebben földön kívüli életet a Naprendszerben
A Szaturnusz holdjának gejzírjeiből való mintavétel páratlan lehetőséget kínál annak eldöntésére, hogy létezik-e élet az Enceladus jégkérge alatti óceánban.
Több száz éve feltalálták a környezetbarát légkondit, ideje újra használni
Egy kaliforniai cég a természetes hőáramlásnak és a napfény visszaverésének segítségével alkotta meg a hűtőgépeket és légkondikat is működtetni képes rendszerét, amit egy 17. századi technikára alapoztak.
Medveállatkák ezreivel árasztotta el a Holdat az ember
A mikroszkopikus élőlények szinte teljesen kiszáradt formában utaztak a Holdra, de még így is akár száz éven belül feléleszthetők tetszhalott állapotukból néhány csepp vízzel.
Egy új kutatás szerint a Hold árnyékos sarkvidékein hemzsegnek a vízjéggel teli kráterek
A naptól védett kráterekben, -233 Celsius-fokos környezetben vígan elvannak a jégtömegek, a Kaliforniai Egyetem kutatói szerint akár több tízmillió tonnányi is.
Mi értelme volt a Holdra szállásnak tudományos szempontból?
Az 50 évvel ezelőtti Holdra szállás nemcsak technikai vagy geopolitikai szempontból volt jelentős, hanem a modern bolygótudományt és Naprendszerünk felderítését is megalapozta.
Eszeveszett űrversenyben előzte meg az USA a Szovjetuniót az 50 évvel ezelőtti Holdra szállással
Az 1960-as évek űrháborújában mindent felülírt a látszat: az űrhajókba valójában nem is kellettek emberek, de Gagarin jót tett a szovjet propagandának, ami végső soron a Holdra szállásba hajszolta az USA-t. De mit keresett egy náci tudós a NASA körül, és miért maradt volna el az űrverseny, ha nem ölik meg Kennedyt?
A kínai gyerekek űrhajósok, a britek és az amerikaiak vloggerek szeretnének lenni
Ebben szerepet játszhat az is, hogy a kínai állam óriási energiát fektet az űroktatásba, míg az angolszász gyerekek egész nap a Youtube-ot pörgetik.
2025-ig hagynák dolgozni az emberiség egyik legfontosabb tudományos küldetésének veteránjait
A NASA még legalább hat évig szeretné életben tartani az öregedő Voyager szondákat, hogy a lehető legtöbb adatot gyűjtsék a csillagközi térből – amelyet most először tudnak közelről vizsgálni a szakemberek a veterán szondáknak köszönhetően.
700 trillió dollárnyi nemesfémet rejt a kisbolygó, ami bedöntheti a világgazdaságot
A Mars és a Jupiter pályája között keringő 16 Psyche arany-, platina- és nikkelkészletének értéke a Föld teljes gazdaságának nyolcmilliószorosára rúghat. A NASA nemsokára szondát küld az aszteroidára, hogy felmérje a terepet.
Elképesztően ambiciózus küldetés: drónt küld a Titánra a NASA
A 2034-ben a Titánra érő szonda küldetése során több száz kilométert is repülhet majd a hold légkörében, felszíni és légköri méréseket végezve. A 2005-ben landoló Huygens után ez lesz a második ember alkotta eszköz, amely meglátogatja a titokzatos holdat.
Nem károsítja a súlytalanság a fagyasztott emberi spermát, jöhetnek az űrgyerekek
Egy Földön kívüli spermabank létrehozásának lehetőségét vizsgálták szaporodásbiológusok, és kiderült: semmi szükség férfiakra az űrben.
Konkrét célpont nélküli küldetést indít Európa az űrbe
Az ESA innovatív új küldetést indítana 2028-ban Comet Interception néven. A több részből álló európai szonda egy még felfedezésre váró, érintetlen, a Nap közelébe merészkedő üstököst vizsgálna. Konkrét célpont nélküli szondát indítani nem annyira rossz ötlet, mint amilyennek hangzik.
Megtalálták az Apollo-10 elveszett holdkompját, a Snoopyt, ami 50 éve az űrben kering
Az 1969-es Apollo-10 misszió a holdraszállás főpróbája volt, a most megtalált Snoopy nevű holdkomp pedig a később Neil Armstrongot és Buzz Aldrint szállító Eagle előfutára.
Elon Musk 12 ezer műholddal árasztja el a világűrt
Most közel 5000 műhold kering a Föld körül, ezt toldaná meg több mint kétszer annyival a SpaceX internetprojektje 2020 közepéig.
Hová érdemes embert küldeni, a Holdra, a Marsra vagy a kisbolygókra?
A Föld elhagyása nemcsak lehetséges, hanem elengedhetetlen is: az emberiség jövője a Naprendszer erőforrásainak és lehetőségeinek kihasználásában rejlik. De merre vegyük az irányt?
Az űraranyláz veszélyeitől óvja az emberiséget egy amerikai asztrofizikus és egy brit filozófus
A meglévő ásványi kincsek és nyersanyagok egynyolcadánál többet ne lehessen kitermelni a Naprendszerből, javasolja Martin Elvis, a Cambridge-i Egyetem asztrofizikusa és Tony Milligan, a londoni King's College filozófusa.
Így alakította át a Marsról alkotott képünket a NASA bravúros marsjárója, a Curiosity
Az egytonnás szonda máig a legkomplexebb leszállóegység, amit az emberiség valaha másik bolygóra juttatott. Fúrója és fejlett kémiai laboratóriumai segítségével a NASA marsjárója az elmúlt hét évben forradalmi felfedezést tett: megállapította, hogy a bolygó egykor lakható lehetett.
Csaló beszállító cég rövidítette meg a NASA-t 700 millió dollárral
Egy fémgyártó cég hamis teszteredményekkel győzte meg, majd hibás alkatrészekkel látta el az amerikai űrhivatalt, ennek következtében két misszió hiúsult meg.
Vizet találtak egy aszteroidán, és ez elárulhatja, honnan származik a Föld vízkészlete
Amerikai kutatók egy aszteroidáról származó, kilenc éve hazahozott pormintát vizsgálták, és máris arról beszélnek, hogy a Föld vizeinek közel felét az S típusú kisbolygók adhatták.
Hiába robbant fel a SpaceX Dragonja, a NASA jövő héten útnak indítja a teherhajót az űrállomásra
Szombaton kigyulladt a SpaceX humán űrutazásra tervezett űrhajója, a Dragon, a NASA mégis bízik a teherszállító misszió sikerében, jövő héten jön a kilövés.
Száz méter mély szénhidrogéntavakat találtak a Titánon
A Szaturnusz legnagyobb holdja, a Titán ősi Földre emlékeztető viszonyai, vastag légköre, szénhidrogéntengerei és tavai, szénhidrogén-esőzése, vándorló dűnéi, folyóvölgyei, érdekes szerves kémiai folyamatai és felszín alatti globális folyékony vízrétege az egyik legizgalmasabb tudományos célponttá teszik a holdat Naprendszerben.
Megtalálták a világegyetem első molekuláját
Már egy ideje létezik, de csak most sikerült nyakon csípni az Ősrobbanás után először létrejött hélium-hidrid iont.
15 csodás fotó jött a Góbi sivatagban felépített kínai Mars-bázisról
Szerdán nyílt meg a kínai diákok előtt az egyelőre edukációs, később majd turisztikai célokat szolgáló kínai Mars-bázis, ahol a népnek is megmutatják, hogy az országnak van keresnivalója az űrversenyben.
A marsi élet keresése, európai Merkúr-szonda, csillagászattörténet: ma este ismét Science Meetup!
Űrkutatási és csillagászati témájú előadások az áprilisi meetup-on. A részvétel, mint mindig, ingyenes.
Izrael könyvtárat nyit a Holdon
Túl sok látogatóra nem számítanak, de a harmincmillió oldalnyi anyagtól azt remélik, hogy megőriz valamit az emberi kultúrából az utókornak.
2,3 milliárd forintot kap az államtól a magyar űrkutatás
Megduplázták a magyar űrkutatásra fordított állami támogatást, így hamarosan jöhet az űrstratégia és a műhold, mert az eredeti összeg csak az Európai Űrügynökség tagdíjára volt elég.
Az InSight üzeni a Marsról: -95 fok van, és nagyon fúj a szél
A NASA űrszondája az eddigi legpontosabb időjárás-állomást vitte magával a Marsra, ami jó ötletnek bizonyult. A szeizmográffal és a magnetométerrel minden rendben, de az ütvefúró vakond sajnos elakadt.
Így jöhettek létre az élet építőkövei a Föld ősi óceánjaiban
Laboratóriumi körülmények között sikerült reprodukálni, hogyan keletkezhettek aminosavak a Föld ősi óceánjainak aljzatán, közel 4 milliárd évvel ezelőtt.
Bravúrral ér fel a fotó, amelyet a legtávolabbi vizsgált égitestről készítettek – hát még ami kiderül belőle!
Ambiciózus vállalkozás volt a New Horizons kameráit a legprecízebben az Ultima Thulére fordítani, de sikerült. A felvételek izgalmas részleteket tárnak fel az eddigi űrszondával vizsgált legtávolabbi objektum felszínén. Az is kiderült, hogy amit eddig hóemberhez hasonlítottak, inkább egy lapos tányér és egy horpadt dió kettősére emlékeztet.
Sokkal messzebbre nyúlik a Föld légköre, mint eddig hitték
Régebbi adatok alapján megmérték a Földet körülölelő ritka hidrogéngázfelhő, a geokorona kiterjedését és sűrűségét. A kutatásvezető szerint „a Hold átrepül a Föld légkörén”, még ha az iskolában nem is így tanították.