A NASA űrszondája az eddigi legpontosabb időjárás-állomást vitte magával a Marsra, ami jó ötletnek bizonyult. A szeizmográffal és a magnetométerrel minden rendben, de az ütvefúró vakond sajnos elakadt.
Laboratóriumi körülmények között sikerült reprodukálni, hogyan keletkezhettek aminosavak a Föld ősi óceánjainak aljzatán, közel 4 milliárd évvel ezelőtt.
Ambiciózus vállalkozás volt a New Horizons kameráit a legprecízebben az Ultima Thulére fordítani, de sikerült. A felvételek izgalmas részleteket tárnak fel az eddigi űrszondával vizsgált legtávolabbi objektum felszínén. Az is kiderült, hogy amit eddig hóemberhez hasonlítottak, inkább egy lapos tányér és egy horpadt dió kettősére emlékeztet.
Régebbi adatok alapján megmérték a Földet körülölelő ritka hidrogéngázfelhő, a geokorona kiterjedését és sűrűségét. A kutatásvezető szerint „a Hold átrepül a Föld légkörén”, még ha az iskolában nem is így tanították.
„Nagy lépés ez Izraelnek, de még nagyobb az izraeli technológiának" - mondta az expedícióról Benjamin Netanjahu. Ha minden jól megy, a Beresheet, azaz Genezis nevű izraeli leszállóegység áprilisban kezdheti meg a kutatásokat a Holdon.
90 napra tervezték, ehhez képest 14 és fél évig tette dolgát hősiesen a marsjáró. A tegnapi utolsó sikertelen kapcsolatfelvétel után hivatalosan is véget ért a tavaly nyári porvihar óta nem kommunikáló veterán küldetése.
A NASA űrszondájának műszerei betekintést engednek a kutatóknak a Jupiter mélyére, kamerájának felvételei pedig rendre elkápráztatják a nagyközönséget.
A felvételek 6700 kilométeres távolságból készültek, és a csillagászok azt remélik tőlük, hogy a kő felszínén látható lyukak, illetve a különböző színű felszín alapján meg tudják majd állapítani, hogy milyen körülmények között született a rejtélyes szikla.
Az Európai Űrügynökség több európai céggel szerződött, hogy 2025-re eljusson a Holdra – igaz, addigra már a fél világ beelőzi.
Kína bevette a Hold sötét oldalát, India a vízjeget kutatja, Izrael beszáll a buliba, Elon Musk pedig emberes tesztűrrepülést tervez júniusra. 2019 a Hold éve lesz.
A valaha űrszonda által vizsgált legtávolabbi égitestről visszaérkező kezdeti adatok a kutatók minden várakozását felülmúlták. Hóemberre például a laikusok biztosan nem számítottak.
A szonda rádiójelei kedd délután érkeztek meg a Földre, tudatva az irányítókkal, hogy minden rendben ment az Ultima Thule felderítése során.
Szabad oktatás, MTA-botrány, gonosz Facebook, elfuserált GDPR, őrült Elon Musk, vészesen melegedő Föld – íme a témák, amelyek meghatározták a 2018-as évet a Qubiten.
A NASA legendás űrszondája, a New Horizons 2015-ben a Plutót derítette fel, most pedig az Ultima Thule-t vette célba, a Földtől 6,6 milliárd kilométerre. A szonda január 1-jén reggel kerül a legközelebb a 30 kilométer hosszú, jeges objektumhoz.
A keddi rakétabuli elmaradt, a szerdára halasztott 4 kilövés mellé viszont csatlakozott egy ötödik is, így még nagyobb lesz a rekord.
Nagy napra virradtak ma az űrprofitra törő cégek és a rakéták szerelmesei: négy kilövés, négy élő közvetítés.
A NASA Voyager–1 űrszondája után több mint 6 évvel a Voyager–2 is megérkezett a csillagközi térbe. Utóbbinak még működik egy olyan műszere, amely páratlan adatokat szolgáltathat erről a régióról.
A NASA nemrég bejelentette, hogy következő marsjárója az ősi tó és folyódelták maradványait rejtő Jezero-kráterben landol majd. Innen származhatnak majd az első Földre hozott kőzetminták.
Silvano Colombano, a NASA asztrofizikusa szerint könnyen lehet, hogy mindeddig rossz premisszákból indultunk ki, amikor a Földön kívüli életet kerestük, lehetséges ugyanis, hogy az idegenek már köztünk járnak, esetleg már el is mentek, csakhogy fogalmunk nincs, hogy néznek ki.
CIMON-nak eredetileg jó fejnek kellett volna lennie, de Alexander Gerst, az űrhajós, akire a robotbarátot optimalizálták, nem egészen elégedett vele. CIMON ugyanis nem tesz le róla egykönnyen, ha énekelni támad kedve.
A NASA csak a Mars előszobájának tartja a Holdat , a Roszkoszmosz viszont elsődleges céljának tekinti, hogy 2040-re orosz kolónia éljen az égitesten. A szovjet csodát élnék újra, miközben virágzik a korrupció az orosz űrügynökségen belül.
A szonda marsrengések megfigyelésével vizsgálja a bolygó belső szerkezetét. Az adatok minden kőzetbolygó, így a Föld kialakulásról, szerkezetéről és változásáról is rengeteg új információval szolgálnak majd.
Az apró égitest egy másik csillagtól érkezett, nem sokat tudunk róla, és amit igen, az is zavarbaejtő. A mesterséges eredetet felvető harvardi csillagászok is ebből indulnak ki, de kicsi az esélye, hogy igazuk lenne.
Bár a Cassini űrszonda küldetése egy éve véget ért, az annak utolsó fázisából származó eredményeket csak nemrég publikálták.
A NASA és az orosz partnere, a Roszkoszmosz is alapos vizsgálatot indít a csütörtöki baleset után. Legkésőbb jövőre meg kell oldani az űrállomás személyzettel való feltöltését, mire 2019-ben már magáncégek szállítják az űrhajósokat az ISS-re.
A csillagászok után most az asztrobiológusok is összeírták, melyek a NASA legfőbb teendői az idegen életformák és az élhető bolygók keresésében.
Az MTA sugárzásdózis-mérőit viszi magával az Orion űrhajó a Hold körüli, egyelőre ember nélküli küldetésre. A szerkezetnek szerepe lesz a későbbi, emberes Mars-küldetések előkészítésében is.
A House of Cards készítőjének új sorozata a 2030-as években játszódik, és az űrutazás mögött húzódó politikai, családi és kommunikációs játszmákról szól. Kár, hogy az egész évad olyan, mintha egy film első fél órája lenne.
Jim Bridenstine elképzelései szerint az űrhajókat magáncégekről neveznék el, az asztronauták pedig márkanevekkel díszített ruhákban pompáznának, és szerepelhetnének müzlis dobozokon, csakúgy, mint a híres sportolók. Egyelőre csak ötlet, de annak elég erős.
Egy amerikai kutatókból álló csoport az elmúlt több mint 200 év szakirodalmára alapozva állítja, hogy lényegében nem is létezik az a kritérium, amelyre alapozva 2006-ban törpebolygóvá minősítették a Plútót.
Az amerikai tudományos akadémia szerint első lépésben olyan teleszkópokat kell építeni, amivel most már végre látják is azt a sok ezer exobolygót, amit felfedeznek.
Az Aeolus fellövését már majdnem húsz éve tervezik, a műholdat augusztus 22-én állították pályára. A Kourouból fellőtt szatelitnek fontos missziója van: ez az első olyan eszköz, amely az egész világra kiterjedő adatokat szállít a kutatóknak a Föld szeleiről.
A Hubble a távoli galaxisok 11 milliárd évvel ezelőtti, tehát az ősrobbanás után 3 milliárd évvel látható állapotát is rögzítette.
A Csillagok háborúját idézik az amerikai kormány tervei a különálló űrhaderő felállításáról, ami végül akár Trump újraválasztásában is nagy szerepet játszhat.
Vad, de logikus ötletnek tűnt kiszabadítani a jégbe zárt CO2-t, azzal légkört vastagítani, hőmérsékletet növelni. Csakhogy ezen a Marson még elegendő szén-dioxid sincs.
Izrael lehet a negyedik ország, amely eljut a Holdig. A tervek szerint az eddigi legkisebb űreszközt 2019 februárjában akarják célba juttatni. A program 88 millió dolláros költségét nagy részben magánbefektetők adták össze, a szondát egy Falcon 9 hordozórakéta szállítja majd.
Igor Ashurbeyli célja a nemzetiségeken, államokon és valláson túlmutató, békés világűr megteremtése. Asgardiának már parlamentje, alkotmánya és himnusza is van, 25 éven belül pedig a Holdra költözne az űrnemzet.
Jack Parsons sci-fi-rajongóként kezdett el gyerekkorában az udvarában robbantgatni, de miután Kármán Tódor felfedezte, letette a rakétatudomány alapjait. Aztán bejött az életébe az okkultizmus, a drogok és a hidegháborús paranoia.
A Cimon névre hallgató robot az űrhajósok asszisztenseként áll munkába, azt is vizsgálják vele, hogyan képesek együttműködni az emberek és a robotok az űrbeli küldetésekben.
Első komoly szerződésén van túl a SpaceX, az amerikai légierő 2020-ban küld fel először műholdat a Falcon Heavy segítségével – a jelenlegi partnernek fizetett pénz kevesebb mint feléért.
2022-ben kezdené működését a kínai űrállomás, amely fejlesztéséhez minden ország segítségét várják, cserébe a jelentkezők rendelkezésére állítják a saját technológiájukat. Az ENSZ már beállt a kezdeményezés mögé.
Az amerikai elnök 2025-től szüntetné meg az ISS szövetségi finanszírozását, hogy a Hold- és Mars-missziókra több pénz jusson, de abban minden szakértő egyetért, hogy ez csak aprópénzt jelentene egy fontos kutatóállomás feladásához képest.
Ki mindenki írta be nevét a magyarok közül az űrkutatás történetébe, mielőtt Farkas Bertalan és Magyari Béla kalandja elkezdődött? Miért Farkas Bercit választották, és milyen kajákat vitt az űrbe? Van-e élet a Masat-1 után?
Jim Bridenstine a véresszájú republikánusok közé tartozott, mármint addig, amíg hírbe nem hozták a NASA-pozícióval. A homoszexualitást erkölcstelennek tartja, a klímaváltozásban játszott emberi szerepet vitatja, és a végletekig hű Donald Trumphoz, akinek a kormánya továbbra is leépítené a klímakutatást a NASA-n belül. Az amerikai űrhivatal hagyományosan politikamentes szervezet, mégis van miért örülni Bridenstine kinevezésének.
68 éves korában elhunyt a második számú magyar űrhajós, aki soha nem jutott el az űrbe.
Szigorúan a tudomány nevében: igyekeznek megfejteni, tud-e az ember szaporodni súlytalanságban.
A NASA kísérleti ikerpáron teszteli az űrbéli tartózkodás hatásait az emberi szervezetre. Most kiderült: Scott Kelly meghosszabbodott telomerekkel érkezett vissza a Földre az űrből.
A Whereistheroadster.com-ról az is kiderül, eddig hányszor hallgatta végig a Space Oddity című számot a Teslában utazó Starman. 3955-ször.
Nem annyira séta, mint amennyire kemény munka. Mark Vande Hei és a japán Kanai Norisige élőben bütyköli a Canadarm2 alkatrészeit.
Now it's time to leave the capsule if you dare.