Titokzatos tavat rejt a Mars déli jégsapkája
A tó jelentőségét az adja, hogy ha egyszer létrejött a bolygón az élet, nem kizárt, hogy több milliárd évvel később mélyen a felszín alatti, geotermikus hő által fűtött menedékhelyekre húzódott vissza.
űrkutatás
A Hubble űrtávcső éveken belül megsemmisülne, de a NASA meghosszabbítaná a küldetését
A SpaceX-szel közösen vizsgálják, hogyan lehetne néhány javítással és a teleszkóp magasabbra tolásával 20-30 évvel meghosszabbítani az egyre lejjebb ereszkedő Hubble élettartamát.
Évtizedek óta először látjuk közelről a Jupiter holdját, az Europát, amelynek óceánja életet is rejthet
A Juno űrszonda csütörtökön 358 kilométerre közelítette meg a jeges hold felszínét, és elkészítette róla az eddigi legnagyobb felbontású felvételeket. Műszereivel betekintett a jégkéreg mélyébe, és gejzíreket is keresett.
Megmutatták, hogy nézett ki kívülről a DART űrszonda becsapódása a Dimorphos kisbolygóba
A bolygóvédelmi teszt sikeres ütközését a NASA szondáját követő olasz műhold kamerái is rögzítették.
Ma éjjel becsapódott a Dimorphos kisbolygóba a NASA bolygóvédelmi űrszondája, a DART
A történelmi kísérlet célja az volt, hogy kiderüljön: el lehet-e téríteni pályájáról egy a Földre veszélyes égitestet. Az ütközés sikeres volt, az eredményre még néhány napot várni kell.
Vízre bukkantak japán tudósok a Földtől 300 millió kilométerre lévő Ryugu kisbolygóról visszahozott mintában
A felfedezés segíthet a földi élet eredetének megfejtésében: azt az elméletet erősíti meg, miszerint az élet bizonyos feltételei, például a víz, nem bolygónkon alakultak ki, hanem az űrből származnak.
Évtizedek óta nem láttunk olyan tiszta képet a Neptunuszról, amilyet most a James Webb űrtávcső készített
Az űrteleszkóp infravörös képein minden eddiginél jobban kivehetők a Neptunusz gyűrűi, de a fényes metánjégfelhők mellett a bolygó különös holdja, a szinte csillagként ragyogó Triton is lenyűgöző látványt nyújt.
A James Webb űrtávcső elkészítette első képeit a Marsról
A Mars körül keringő űrszondák csak a bolygó kis területeiről képesek felvételt készíteni, a James Webb most távolról mutatott teljes képet a marsi légkörről.
Sokkal több vizet rejthet a Hold, mint eddig hitték
A kínai Csang-o–5 holdszonda által gyűjtött kőzetminták friss elemzése szerint akár hatszor annyi víz is lehet a mintagyűjtés helyszínén, de egy eddig ismeretlen ásványra is bukkantak a Holdon.
Gigantikus diszkógömbnek tűnő műholdak miatt siratják a csillagos égboltot a csillagászok
Már a Starlink több ezer műholdja is túl sok fényt vert vissza ahhoz, hogy éjszaka ne okozzon gondot a tudományos megfigyelésekben, de egy texasi mobilszolgáltató most még nagyobb, még fényesebb műholdakat küld az égbe.
Sosem látott minőségben jelentek meg a Holdra szállások feljavított fényképei
Az Apollo-program eredeti képanyagát mélyfagyasztásban tartja a NASA, de egy brit űrrajongó hozzáférést kapott a fotókhoz és a filmekhez, hogy digitálisan feljavítsa őket. A munkájából 400 oldalas fotókönyv készült.
A NASA 23,5 milliárd kilométeres távolságból javította meg a Voyager–1 űrszondát
Az egyik fedélzeti számítógép hibája miatt kezdett májusban halandzsát sugározni, de az antennája szerencsére továbbra is jó irányba nézett, így a mérnökök ki tudták javítani a 45 éve utazó űrszonda hibáját.
Lefújták a Holdra szállás főpróbájának szánt Artemis–1 indítását
A hordozórakéta egyik hajtóműve nem reagált megfelelően az üzemanyag feltöltésénél, ráadásul a NASA mérnökei a rakéta hővédelmi rendszerében is hibát fedeztek fel, így legközelebb pénteken próbálkozhatnak a kilövéssel.
Jövőre útjára indulhat az első kereskedelmi célú üvegház az űrbe, kender nő majd benne
A növénytermesztés lehetséges módjait keresik a Föld légkörén kívül.
Boldog 10. születésnapot a Marson, Curiosity!
Ashwin Vasavada, a marsjáró küldetését vezető kutató szerint szerint sikerült igazolni, hogy a bolygó több tíz- vagy százmillió éven át alkalmas környezetet biztosított az élethez. A 10 éves Curiosity most áttörő felfedezések küszöbén áll, és azt vizsgálja, hogy mikor ért véget a bolygó lakható állapota.
Újabb lenyűgöző képet készített a James Webb űrtávcső egy különleges gyűrűs galaxisról
A teleszkóp egyszerre ad képet a Cartwheel-galaxis múltjáról, jelenéről és jövőjéről, és a Hubble űrtávcső felvételéhez képest jóval részletesebb, hiszen a James Webb infravörös eszközeivel átlát a csillagokat elrejtő kozmikus por nagy részén.
Vasárnap zuhanhatnak a Földre az irányíthatatlanná vált kínai rakéta darabjai
A becslések szerint jó eséllyel nem érint lakott területet a 25 tonnányi űrszemét, de ugyanannak a kínai rakétának 2020-ban elefántcsontparti falvakban landoltak a törmelékei, és Kína továbbra sem hajlandó biztosítani az űrszemét apró darabokra hullását.
A Perseverance maga viszi majd egy rakétához a Marson gyűjtött mintákat, hogy azok visszajuthassanak a Földre
Egyszerűbbé és olcsóbbá vált a marsi minta-visszahozatal, amelynek célja kideríteni, hogy kialakult-e valaha az élet a bolygón. A programhoz kulcsfontosságú európai szondán magyar műszer méri, hogy mekkora sugárzással jár a Mars és Föld közti utazás.
A NASA kitűzte az Artemis-program indulásának időpontját
Már csak néhány hétre vagyunk attól, hogy újra elinduljon egy, az emberes Hold-utazást célzó űrprogram.
Mélyebbre kell ásni, hogy kiderüljön, volt-e valaha élet a Marson
8 milliárd dolláros amerikai-európai projekt múlik azon, hogy a Perseverance marsjárónak sikerül-e olyan mélyről mintákat vennie, ahol a kozmikus sugárzás még nem bontott le minden érdekes molekulát.
Kiadtak még három lenyűgöző képet a James Webb űrtávcső első felvételei közül
A Földtől 290 millió fényévre található galaxiscsoport, különös csillagköd és lélegzetelállító planetáris köd is látható az űrteleszkóp elsőként készített felvételein.
Víz, felhők és ködfoltok jeleire bukkant a James Webb űrtávcső a WASP-96b bolygó légkörében
A Földtől 1150 fényévre található gázóriás eddigi megfigyelései ilyen jelekre nem utaltak, ami bizonyítja az új teleszkóp kivételes képességét a távoli objektumok, így akár a potenciálisan lakható bolygók légkörének vizsgálatára.
Megérkezett az első kép a James Webb űrtávcsőtől, rajta a valaha megfigyelt legősibb galaxisokkal
Maga Joe Biden amerikai elnök mutatta be a valaha épített legnagyobb űrtávcső, a James Webb első tudományos felvételét. A szenzációs színes képen az univerzum egy apró szelete látható, az eddig látott legtávolabbi és legősibb galaxisok ezreivel.
A Curiosity marsjáró épp megfejti a Mars kiszáradásának titkait
Az elmúlt egy évben egy különleges területet vizsgált a NASA lassan 10 éve dolgozó marsjárója, és az eredményei áthidalják a bolygó ősi, az élet szempontjából kedvezőbb éghajlattal rendelkező korszakát és a későbbi, jóval szárazabb időt.
Elon Musk a Twitterről: lesznek reklámok, no de mi a helyzet az ufókkal?
A milliárdos Tesla- és SpaceX-vezér összehívta a Twitter dolgozóit, és szokása szerint ismét úgy viselkedett, mint aki teljesen megőrült. Annyi legalább kiderült, hogy el akarja érni az egymilliárd felhasználót, és vicces reklámokra vágyik a felületen.
Súlyos zavarokat okoz a nemzetközi űrkutatási és csillagászati együttműködésekben az ukrán háború
Milyen sors vár a több mint 190 milliárd dolláros költségű Nemzetközi Űrállomásra? Mi lesz az első európai marsjáróval, ami orosz rakétával és leszállóegységgel idén indult volna a bolygóra? Itt a Qubit csillagászati podcastjának legfrissebb adása.
Kína is elkezd lakható bolygók után kutatni az univerzumban
A James Webb űrtávcső mintájára Kína is teleszkópot küldene a Földtől 1,5 millió kilométerre lévő L2 Lagrange-pontba, ahonnan rálátás nyílhat a Nap-szerű csillagok körül keringő Föld-szerű bolygókra. 2026-ban már indítanák is az eszközt, amitől 50 lakható bolygó felfedezését várják.
Értelmetlen halandzsát sugároz a Naprendszer pereméről a Voyager–1
A 45 évvel ezelőtt útjára bocsátott űrszonda jól fogja a Földről küldött utasításokat, sőt, adatot is sugároz haza, de az általa küldött információk nem felelhetnek meg a valóságnak. A NASA mérnökei vizsgálják az ügyet.
A NASA felvázolta, hogyan nézhet majd ki az első emberes Mars-expedíció
A 30 napos küldetés során két űrhajós a Mars körül keringene, míg ketten egy nagy lakó-marsjáróban szelnék a poros felszínt. Az még nagy kérdés, hogy a kilenc hónapos utazás után mennyire lesz erejük sétálni a Földhöz képest egyharmadnyi gravitációval rendelkező bolygón.
Lenyűgöző felvételek mutatják, mennyivel tisztább képet alkot az univerzumról a James Webb űrtávcső
A James Webb űrtávcső, minden idők legdrágább és legfejlettebb űrteleszkópja már a tesztfázisban elképesztően éles képeket készít az univerzumról. Az első teljes értékű, tudományos felvételek július közepére várhatók – a kutatók szerint attól kezdve új korszak nyílik a csillagászatban.
Az USA után Kína is kisbolygóba csapódó űrszondát indít, ami tovább fokozhatja a két ország közti feszültséget
A NASA DART szondája idén szeptemberben ütközik bele egy kisbolygóba, hogy tesztelje, el lehet-e téríteni egy a Földre veszélyes objektumot, Kína néhány év múlva követi az amerikai példát. A két nagyhatalom a Hold közelében is kerülgeti egymást.
A brit királyi csillagász szerint felesleges embert küldeni a világűrbe, elég, ha milliomosok és robotok utazgatnak a Holdra vagy a Marsra
Martin Rees azt állítja, hogy kár a közvagyont drága és veszélyes emberes küldetésekre pazarolni: a valóban hasznos kutatásokhoz nincs szükség másra, csak jól megtervezett robotokra.
Videóajánló: A NASA hatalmas nukleáris meghajtású drónnal készül felderíteni a Szaturnusz holdját, a Titánt
A Titán légkörének felszíni sűrűsége négyszer nagyobb a földinél, ami a Dragonfly drón rendszermérnöke, Douglas Adams szerint azt jelenti, hogy az űrhajósok akár karjaik csapkodásával, madarakhoz hasonlóan repülhetnének rajta. Ezért persze nagy árat fizetnének, a hold átlaghőmérséklete ugyanis nem nagyon megy -179 Celsius-fok fölé, és víz helyett metánból van az eső.
Lefotózta a Mars-helikopter a saját landolási rendszeréből megmaradt törmeléket
A lenyűgöző felvételeken, amelyeket a NASA a landolási rendszer fejlesztésére szeretne felhasználni, a szondát tavaly Marsra juttató kapszula hátulja és kulcsfontosságú ejtőernyője látható.
Az Uránuszt és a Szaturnusz holdjának gejzírjeit célozhatja meg a NASA a következő évtizedben
Az amerikai tudományos akadémia bolygókutatói kitűzték a következő évtizedre vonatkozó céljaikat. Az Uránusz és az Enceladus meglátogatása mellett élet után kutatnának a marsi jégben, és mintákat hoznának vissza a Naprendszer különböző égitestjeiről.
Lélegzetelállító videót küldött a Perseverance arról, milyen a napfogyatkozás a Marson
A vörös bolygó krumpliszerű holdja, a Phobosz haladt át a Nap előtt. Mivel a Perseverance kamerája már zoomolni is tud, ez az eddigi legnagyobb felbontású és legközelibb felvétel egy efféle napfogyatkozásról.
Már 25 lenyűgöző repülést hajtott végre a NASA Mars-helikoptere
Az Ingenuity minden elképzelést túlszárnyalt.
Új üzenettel mutatkozik be az emberiség a földönkívülieknek, már ha léteznek földönkívüliek
Egy Beatles-szám, egy klingon opera és Türkménbasi életvezetési tanácsai után a kutatók most alapvető matematikai és fizikai ismereteket, valamint a földi élet biokémiai összetételét ismertetik meg az idegen civilizációkkal. Az üzenetben az is szerepel, hol kell keresni a Földet, de a szakértők nem tartanak tőle, hogy az idegenek ezen felbuzdulva lerohannák a bolygót.
A Visszatérés az űrbe első látásra Elon Musk propagandafilmjének tűnhet, de sokkal több annál
A Netflixre a napokban felkerült dokumentumfilm a rajongóknak nem sok újat tud mutatni, de remekül összefoglalja a magánűrkutatás történetét, és a SpaceX főhadiszállásán, a Nemzetközi Űrállomáson vagy a NASA irányítótermeiben készült felvételeivel testközelivé varázsolja az emberiség bolygóközi jövőjét hirdető űrbizniszt.
Magyar származású kanadai üzletember indul holnap a Nemzetközi Űrállomásra
Pénteken a történelemben először indul civil küldetés a Nemzetközi Űrállomásra. A SpaceX Crew Dragon Endeavour űrhajójának fedélzetén a profi amerikai parancsnok mellett ott lesz egy volt izraeli vadászpilóta, egy amerikai üzletember és a kanadai Mark Pathy is, akinek apai nagyszülei magyarok voltak. Ők fejenként 55 millió dollárt fizettek a kalandért.
Magyar űrmérnök meséli el, hogyan készülnek a Földet figyelő műholdak és az univerzum titkaira vadászó űrtávcsövek
Pluhár Gábor, a műholdak hőmérsékletszabályozó rendszereinek tervezésével foglalkozó mérnök a Qubitnek elmondta, hogyan zajlik egy műhold tervezése, miért jó a fekete hőszigetelő fólia a világűrben, és miként forradalmasíthatja a tudományt a PLATO űrtávcső, amelynek célja a Földhöz hasonló bolygók felkutatása.
Elkészült a Napról valaha alkotott legnagyobb, 83 millió pixeles kép
A Solar Orbiter űrszonda 25 felvételéből összeillesztett kép sosem látott részletességgel mutatja be a fortyogó csillagot, és az egymillió Celsius-fokos napkorona is jól kivehető rajta.
Elfoglalta a helyét a kilövőálláson a NASA eddigi legnagyobb és legerősebb rakétája, a hamarosan a Holdra induló SLS
11 órába telt, amíg elvontatták a Space Launch System hordozórakéta és az Orion űrhajó együttesét az összeszerelő üzemtől az indítóállásig – a szállítást egy 10 ezer tonnás lánctalpas monstrum végezte. Ha a végső teszt sikerrel jár, az Artemis–1 misszió akár már idén májusban elindulhat a Holdra.
Itt lehet élőben nézni, ahogy a kilövőállásra helyezik az új Holdra szállást végző rakétát és űrhajót
A Space Launch System szupernehéz hordozórakéta és az Orion űrhajó első útját eredetileg 2016-ra tervezte a NASA, de a sorozatos késlekedések után most végre megmutatja magát a világnak a New York-i Szabadság-szobornál is nagyobb monstrum, és elkezdődhet az Artemis-program Hold-misszióit megelőző utolsó tesztfázis.
Az űrből sugározna napenergiát a Földre egy kezdeményezés, amit a brit kormány is támogat
A gigantikus műholdakat robotok szerelnék össze a világűrben, majd a napelemei által termelt energiát rádióhullámokká alakítanák, és egy földi vagy tengeri vevőállomásra sugároznák. Ambiciózus terv, de több állam és magáncég összefogásával megvalósítható – a brit kormány már benne van a dologban.
Kiadták az első teljes képet, amit a James Webb űrtávcső készített egy csillagról
Miután összeállt a 18 elemből álló óriási főtükre, minden idők legdrágább és legfejlettebb űrteleszkópja egy tőlünk 2000 fényévre található csillag ragyogását örökítette meg, de a háttérben további csillagok és galaxisok százai tűnnek még fel.
50 év után elkezdték kibontani a Holdon gyűjtött utolsó kőzetmintákat
Az utolsó Apollo-misszió során gyűjtött mintákat azért tárolták ilyen sokáig a NASA kutatói, hogy az akkor még nem létező, legmodernebb technológiákkal lehessen őket vizsgálni.
A háború miatt elhalasztják az európai Rosalind Franklin marsjáró fellövését
Az Európai Űrügynökség szerint nagyon valószínűtlen, hogy nyáron útjára indulna az európai építésű szonda, amely orosz rakétán indulna és orosz leszállóegységgel érkezne a Marsra. A bejelentés a küldetésen évek óta dolgozó európai és magyar kutatóknak is nagyon fájdalmas hír.
Soha nem láttuk még úgy a Vénusz felszínét, mint most a NASA napszondjának képein
Kontinens méretű régiók és síkságok rajzolódnak ki a Parker Solar Probe frissen közzétett felvételein. A szondától senki nem várta, hogy meg tudja örökíteni a bolygó sűrű felhőzet által eltakart felszínét.
Szelfit küldött a világűrből a James Webb űrteleszkóp
A 21. századhoz méltóan elsőként saját magát fotózta a tavaly december végén útnak indított űrtávcső. Mentségére szóljon, hogy egyelőre még a lencséit kalibrálják a tudósok.