Tizedik alkalommal osztott támogatásokat a Lendület program keretében a Magyar Tudományos Akadémia. Lovász László matematikus, az MTA elnöke kedden hirdette ki a 21 nyertest, ők alapíthatnak az MTA finanszírozásával új hazai kutatócsoportokat. A magyarországi tudományos élet fellendítését és a hazai kutatóintézetek utánpótlásának biztosítását célzó ösztöndíjprogramban idén több mint 800 millió forintot szánnak az új kutatócsoportok beindítására.

A kiemelt támogatással az Akadémia a 45 évesnél fiatalabb magyar kutatóknak nyújt segítséget. Két kategóriában fogadnak pályázatokat. Az önálló kutatói karrierjüket épp elkezdő, kiemelkedő és egyenletesen növekvő teljesítményt nyújtó, 38 évesnél fiatalabb kutatók mellett már nemzetközileg is elismert vezető kutatók is pályázhatnak. Mindkét kategória nyerteseinek vállalniuk kell, hogy lendületes kutatásaik során vagy közvetlenül azok befejezése után az Európai Kutatási Tanács rájuk szabott pályázatán is megméretik magukat. A tapasztaltabb, idősebb kutatók más nemzetközi, a kutatás folytatására fordítandó finanszírozást biztosító forrásra is pályázhatnak.

Az idei felhíváson 105 kutató nyújtotta be a pályázatát, a jelentkezők tudományterületenkénti eloszlása jóformán teljesen egyenletes volt. Harminchárman jelentkeztek a bölcsészet- és a társadalomtudományok, harmincnégyen az élettudományok és harmincnyolcan a matematika és a természettudományok területéről.

Ha nem is kiegyensúlyozott, javul a nemek aránya

A női és férfi nyertesek aránya közel sem volt ennyire kiegyensúlyozott. Tizenhat férfira mindössze öt női díjazott jutott, igaz, az elmúlt évekhez képest még így is idén volt a legmagasabb a női kutatók aránya a támogatottak között. A program történetében három olyan év is volt, amikor egyetlen női kutatót sem tüntettek ki, de például tavalyelőtt is tíz férfira csak egy női kutató jutott, míg tavaly húszra kettő.

Az idei támogatást elnyert női kutatók közül Bárd Petra jogász és kutatócsoportja a gyűlöletbűncselekmények hosszú távú hatásait és társadalomra gyakorolt következményeit kutatja. Bíró Anikó Edinbugh-ből hazatért közgazdász az egészségügyi ellátórendszer és a társadalom összefüggéseit, az ugyancsak külföldről, az Egyesült Államokból hazacsalogatott Bunford Nóra klinikai pszichológus a viselkedési és magatartászavarok hátterét, az azok kialakulásában szerepet játszó védő- és rizikófaktorokat térképezi majd fel kutatócsoportjával. Lukács Ágnes kognitív nyelvész az anyanyelvelsajátítás hatékonyságának feltételeit vizsgálja, míg Veres-Székely Anna pszichológus bölcsődés, óvodás, iskolás és egyetemista diákok első intézményi napjának a vizsgálatával tárja majd fel a hatékony alkalmazkodás kulcsfontosságú tényezőit.

Mi köze a halaknak az emberi szervezet gyulladásaihoz?

A 2009-ben indult pénzosztás egyik fő célja már a kezdetektől az agyvisszaszívás volt. A módszer a jelek szerint működik. A Skóciából hazatért Bíró Anikó és az Amerikából visszatelepült Bunford Nóra mellett ugyancsak az Egyesült Államokból telepíti haza kutatásait Enyedi Balázs molekuláris biológus is. Ő a szövetsérülésekkel összefüggésben kialakult gyulladásos folyamatok molekuláris mechanizmusát vizsgálja majd kutatócsoportjával.

A hámsérülések által kiváltott, ma még nem minden részletében értett immunreakciók behatóbb vizsgálatához új állatmodellt készülnek kidolgozni. A klasszikus kísérleti patkány helyett a zebradánió, egy édesvízi hal példányait használják majd. Mint azt a kutató a Qubitnek elmagyarázta, a kis halak azért előnyösebbek a rágcsálóknál, mert nagyon gyors az egyedfejlődésük, egy halnászból naponta akár több száz utód is születhet. A megtermékenyített petesejtből alig néhány nap alatt ki is fejlődik a működő idegrendszerrel, keringéssel, immunrendszerrel rendelkező állat. További előnyük, hogy ilyenkor még szinte teljesen átlátszóak, így – ellentétben az egerekkel vagy a patkányokkal – mikroszkópos technikákkal akár egészben is könnyedén vizsgálhatók.

A halacskák segítségével például azt tudják megfigyelni, hogy a hámréteg sérülésekor pontosan milyen folyamatok váltják ki a seb környékére masírozó fehérvérsejtek összehangolt akcióját. Az alábbi felvételen az látszik, hogyan vonulnak a vér immunsejtjei a sérülés helyszínére:

link Forrás

Tumorok és mikrobiom, a határ a csillagos ég

Az immár egy évtizede futó Lendület programtól már a hagyományteremtés sem áll távol. Nem először támogat például az Akadémia a Lendület program keretében olyan kutatást, amely a mikrobiom egyensúlyának megbomlása és a daganatos betegségek közti összefüggéseket vizsgálja. Idén a gombamikrobiomot, azon belül is a leginkább ismert, reklámokban is rendszeresen főszerepet vállaló Candida fajok elburjánzásának a tumorképződésre gyakorolt hatásait vizsgáló Gácser Attila biológusnak szavaztak bizalmat.

Négy éve hasonló témával nyert a kutatásait Debrecenben végző Bay Péter is. Az ő kutatócsoportja a mikrobiom népesebb tömegének, a baktériumflórának a képviselőit vizsgálja. Lendület-pénzből támogatott kutatócsoportja nemcsak a mikrobiom működésének alaposabb megértéséért dolgozott az utóbbi években. Sarki drogériákban is kapható daganatfelismerő gyorstesztet próbálnak fejleszteni, amely nemcsak árában, működésében is a terhességi teszteket idézné.

A Tejútrendszer kialakulását kutató, saját szakterületén belül ismeretterjesztést is vállaló Szabó Róbert csillagász például abból a kutatócsoportból érkezett újonnan indítandó témájával a pályázók közé, amelyet az első Lendület-díjból az akkor Ausztráliából hazatért Kiss László fizikus hívott életre.

Az egyházaknak a tudományban is megkülönböztetett figyelem jut

Idén feltűnően nagy figyelem jutott az egyháztörténeti kutatásoknak. Három Lendület-kutatócsoport is alakul a következő hónapokban arra, hogy a klérus magyar társadalom kijegecesedésére gyakorolt hatásait vizsgálgassa. A korábban az ördögűzés kultúrtörténeti vonatkozásaival is behatóan foglalkozó Bárth Dániel néprajzkutató a 18-20. századi katolikus és protestáns alsópapság mentalitását, lokális közösségekben betöltött szerepét vizsgálja majd. Mint azt pályázata ünnepélyes méltatásakor elmondta, kutatása több szempontból is paradigmaváltónak ígérkezik. Kevés olyan néprajzi-történeti kutatás van ugyanis, amely egy értelmiségi középréteg beilleszkedését vizsgálja a lokális közösségekbe. Megközelítésükben ekképp a néprajz és a történettudomány újfajta házasítására vállalkoznak.

Az ugyancsak most támogatott, a több évszázadon át tartó, úgynevezett „hosszú reformációt” kutató Tóth Zsombor irodalomtörténész szerint a kiemelt figyelem azért is indokolt, mert „a jelenkori magyar kultúra és nemzeti identitás megértéséhez, újrafelfedezéséhez és méltó megéléséhez az út a reformáció tanulmányozásán keresztül vezet”. Az elhanyagoltság felől közelített kutatási témája kiemeléséhez Véghseő Tamás egyháztörténész. A következő öt évben a magyarországi görög katolikus egyház történetét kutathatja majd csapatával.