Miközben a Nobel-díjas Krausz és más tudósok a sajtóban üzengetnek egymásnak, arról kevés szó esik, hogyan fajult idáig a helyzet, a sokak szerint reformra érett OTKA megújítása miért váratott ennyit magára, és az új irány hogyan veszélyezteti a már amúgy is romokban heverő akadémiai szabadságot.
Idén közel 250 milliárd forintot osztanak szét az ERC Starting Grant pályázat nyertesei között, de egyetlen magyar kutató sem részesült az ösztöndíjban. Az okok között felsejlenek a magyar kormány machinációi.
A francia elnöki posztért küzdő szélsőjobboldali Marine Le Pen azt ígéri a tudósoknak, hogy visszafordítja azokat a Nicolas Sarkozy által elkezdett és Emmanuel Macron által folytatott reformokat, amelyek a versenyszférába kényszerítették az állami fizetésükhöz szokott kutatókat. A világ legrangosabb tudományos lapja szerint viszont nem jó ötlet az orbáni útra lépni.
Az ITM egy olyan új rendszer alapján változtatta meg utólag a legfontosabb alapkutatási pályázat, az OTKA nyerteseinek szakmai zsűrik által meghatározott sorrendjét, ami eddig ismeretlen mérőszámok alapján listázza a pályázókat. Több száz kutató tiltakozik a tudományos autonómiát veszélyeztető döntés ellen, de az új rendszert meghonosító Győrffy Balázs szerint az OTKA bírálóinak előre bemutatták a módszert, amely időt spórol a tudósoknak, így forradalmasítja az elavult bírálati folyamatot.
Az MTA fizikusai aggódtak, hogy a tudományfinanszírozás alapköltségeit nyirbálnák meg miatta, így elsöprő többséggel leszavazták, hogy a Mátrában épüljön meg az évszázad tudományos berendezése. A gravitációshullám-detektor megépítését ugyanakkor elengedhetetlennek látják, és szívesen részt vennének a munkálatokban, csak máshol.
A tudomány szabadságának koporsóját a magánszektor bélelte ki, és a populizmus verheti bele az utolsó szöget. Az Eötvös csoport Fábri György kommunikációkutató tudományfilozófust és Havas Attila innovációpolitikát kutató közgazdászt hívta meg március 6-i nyílt vitájára.
A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlési határozata szerint az akadémiai kutatóhálózat nem pályázik az új tudományfinanszírozási rendszerben, amíg érdemi egyeztetés nem történik az akadémiai intézmények sorsáról. A kutatók fizetése áprilisig elvileg biztosított, a kutatások sorsa bizonytalan.
Az ELTE BTK Történeti Intézete szolidáris a Magyar Tudományos Akadémiai dolgozóival.
Az MTA kutatóintézet-hálózatának több, mint fele csatlakozott a pályázatokon alapuló finanszírozást elutasító dolgozói nyilatkozathoz. A február 4-én tartott háttérbeszélgetésen a természet- és társadalomtudósok ellenvéleményt fogalmaztak meg a kormányzati átalakítási intézkedésekkel szemben.
Az akadémia köztestületének decemberi tiltakozása után most az MTA tagjaiból és doktoraiból összeállt Stádium 28 Kör tiltakozik az akadémiai források minisztériumi hatáskörbe utalása ellen.
A tudomány jelenlegi állása szerint a geológiai, ökológiai, meteorológiai folyamatok és az emberi tevékenység is hatással van a Föld klímájára. Egy új amerikai tudománytörténeti kötet szerint ez a rendszerszemlélet az Osztrák-Magyar Monarchia innovációja, amelyet a birodalom gazdasági és politikai önérdeke hívott életre.
Az MTA elnöke hosszú esszében magyarázza, miért fontos a tudományterületek belső logikájából fakadó alapkutatások állami finanszírozása. A magyar kormány a múlt héten lesöpörte az asztalról az akadémia vezetőségének a kutatások finanszírozására vonatkozó alternatív javaslatait.
Ismét sikerült külföldi kutatóhelyekről visszacsábítani a magyar tehetségeket a Lendület programmal. Az idei díjazottak között lesz, aki a társadalmi beilleszkedés alapvető feltételeit, más az emberi szervezet gyulladásos folyamatait kutatja. Kiemelt figyelem jut az egyházaknak.