Diákjainak minden lépését nyomon követi egy amerikai egyetem, hogy megjósolja, ki hagyja ott korán az iskolát

A tucsoni Arizonai Egyetem úgy próbálja előre megjósolni, hogy a diákok közül ki hagyhatja ott idő előtt az intézményt, hogy a beiratkozott hallgatók minden lépését nyomon követi, tárolja és elemzi.

Az egyetem területén egy diákigazolványhoz hasonló, saját fejlesztésű, CatCardnak nevezett kártyás azonosítórendszer működik, amit a diákok csaknem hétszáz helyszínen használnak a kóla- és csokiautomatáktól a könyvtárakon át a mozikig, de a kártyájukkal jutnak be a kollégiumi szobájukba és az egyetemi laborokba is. Az így begyűjtött adatokat az egyetem immár évek óta betáplálja egy elemző rendszerbe: az adatokból nemcsak az látszik, hogy melyik diák mikor merre járt, hanem arra is lehet következtetni belőlük, hogy kikkel barátkozik, vagy hogy növekszik-e vagy csökken ismerőseinek száma.

Az egyetem diákigazolványa, a CatCard. Szinte minden lépést rögzítForrás: Arizonai Egyetem

Az elemzés eredményeit, amelyeket nemrég maga az egyetem mutatott be,  (megdöbbentően részletes ábrákkal arról, hogy például az elsőévesek mikor merre járnak az intézmény területén) az egyetem megosztja a hivatásos tanácsadókkal, akik aztán közbe tudnak lépni, ha bajt szimatolnak – például hogy valaki az egyetem elhagyására készül még a diploma megszerzése előtt. 

Az Arizonai Egyetemnek a korábbi években elsőéves hallgatóinak 80,5 százalékát sikerült a második évre is megtartania, a Smart Campusnak nevezett rendszerrel ezt az arányt 2017-re sikerült 83.3 százalékra feltornázni, ami a bevetett arzenált és a megfigyelés mértékét tekintve nem tűnik túl meggyőző eredménynek.

Nyilván tartanak tőled

Bár az oktatási intézményeknek elemi érdekük fűződik ahhoz, hogy megtartsák a hozzájuk beiratkozott diákokat, a Tucsonban használt módszerek számtalan személyiségi jogi aggályt vetnek fel: mivel a rendszer egyáltalán nem önkéntes (opt-in) alapon működik, minden egyes, az egyetemre beiratkozott, diákigazolvánnyal rendelkező diákot automatikusan megfigyelnek, és arról nincs szó, hogy abbahagynák azoknak a hallgatóknak a megfigyelését, akik ezt külön kérik (opt-out). Nem beszélve arról. hogy az adatok elemzésére használt algoritmus is tévedhet, ami sok kellemetlenséget okozhat az alaptalanul kipécézett diákoknak.

A University of Arizona kampusza. Minden egyes diákról tudják, melyik percben merre jár, mit csinál.

Nemcsak az Arizonai Egyetem próbál kémkedni a hallgatói után. Az USA számos egyeteme már azelőtt megkezdi a diákok utáni kutakodást, hogy felvette volna őket. Az elmúlt években használatos vagy fontolóra vett módszerek között szerepel a felvételiző diákok online nyomon követése, az általuk megtekintett weboldalak listázása és az adatok elemzése, amire már külön cégek szakosodtak: a Capture Higher Ed például 60-120 000 dollárért árulja azokat a szoftvereit, amelyek segítségével az egyetemek nyomon tudták követni, melyik érdeklődő diák mennyi időt tölt az oldalaikon, és pontosan mit csinál ott.

A prediktív célokra bevetett adatelemzés a felsőoktatáson kívül az elmúlt években már a bűnüldözésben is megjelent: mint korábban írtuk, New Orleans városvezetése a Palantirral közösen már 2012 óta használ olyan rendszert, ami éjjel-nappal figyeli a város lakóit, és a begyűjtött adatokból próbálja megjósolni, ki, mikor és hol követ majd el bűncselekményt. Ugyanakkor az is kiderült, hogy bármilyen kifinomult is a rendszer, az erőszakos bűncselekmények száma az orwelli megfigyelés ellenére sem esett vissza jelentősen.

Robotbútort dob piacra az Ikea

Az Ikea és a robotizált belső tereket fejlesztő ORI Living 2020-ban mutatja be a városlakók számára optimalizált bútort. Először Hong Kongban és Japánban lehet majd megvenni a szekrény-asztal-kanapé transformert.