Alig van verseny a hazai egyetemek doktori iskoláiba jelentkezők között; egyetemi oktatók szerint szinte bárkit felvesznek, aki bizonyítani szeretne. A megalázóan alacsony ösztöndíjak mellett ennek is szerepe van abban, hogy a hallgatók jelentős részének végül nem sikerül fokozatot szerezni.
A PhD-hallgatóknak legalább a fele a fokozatszerzés előtt abbahagyja a képzést, ami a Qubitnek nyilatkozó egyetemi oktatók szerint a megalázóan alacsony PhD-ösztöndíjakkal, az egyetemi fejkvótákkal, tanszéki konfliktusokkal, sőt esetenként a hallgatókat érő abúzussal van összefüggésben.
Az ELTE és a BME és a Zeneakadémia után azon az MKE-n is béremelést követelnek, amely 2018 óta változatlan költségkerettel működik.
A lap kormányközeli forrásokra hivatkozva azt írja, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kisajátíthatja az elitpedagógus-képzést, míg a hátrányos helyzetű gyerekek tanítóit egyházi egyetemeken képeznék ki.
A Times Higher Education felsőoktatási szaklap kiadta a legnagyobb presztízsű egyetemek rangsorát, amelyen – Oxford ide, Harvard oda – egyre szembetűnőbb az ázsiai intézmények térhódítása.
A mérvadónak tekintett négy globális rangsorban a magyar egyetemek az utóbbi években meg sem közelítették az első százat: átlagosan az 600-800. helyen álltak. Hogy miért? Erről és a magyar középiskolai rangsorról is szó esett a CEU Határtalan Tudás sorozatának szerdai rendezvényén.
A jó promptolás ma még csak versenyelőnyt jelent a munkaerőpiacon, de holnap már elvárás lesz. Kecskeméten tavasztól 2 kredites ChatGPT-kurzus indul, az ELTE egyelőre az oktatóit tanítja AI-t tanítani.
Minek tulajdonítható az 1970-ben alapított, a hazai felsőoktatás egyik csúcsintézményének számító szakkollégium sikere? Aki válaszol: Chikán Attila és Ilyés Márton, A Rajk Szakkollégium modellje című, frissen megjelent kötet szerzői.
Az ukrán felsőoktatásban állandósult a háború élménye: ha megszólal a légiriadó, akkor a laborkísérletet is félbe kell szakítani, és irány az óvóhely, míg az online oktatást áramkimaradások zavarják, így a hallgatók inkább gyertyafényben bújják a tankönyveket.
A nyugati országokban a felső osztályba tartozó szülők előszeretettel íratják fizetős elit gimnáziumokba a gyerekeiket, ezzel garantálva nekik a jó egyetemekre való bejutást és a biztos jövőt. Magyarországon jóval bonyolultabb a helyzet.
Ha már a hallgatók úgyis használják, az oktatók is elkezdik beépíteni a mesterséges intelligenciát a tantervbe. Van, akinek a Bard jobban bejön, és van, aki azt vizsgálja, büntethető-e, ha generálunk egy képet a graffitiző pápáról.
A világ egyik legjobb magánegyetemének közgazdászai most először számszerűsítették, hogy miként jutnak be sokkal nagyobb valószínűséggel az ultragazdagok az Ivy League-be – még akkor is, ha ugyanolyan eredménnyel felvételiztek, mint bárki más.
Az USA Legfelsőbb Bírósága június végén elkaszálta azt a 45 éve élő gyakorlatot, aminek alapján az egyetemek előnyben részesítik az etnikai kisebbségekhez tartozó felvételizőket. De vajon szükség van-e egyáltalán faji alapú pozitív megkülönböztetésre, és mi a helyzet Magyarországon?
A kamaszkor végétől a stabil munkahely-párkapcsolat-családalapítás hármas megteremtéséig tartó időszakot feltörekvő felnőttkornak, a 20-as és a korai 30-as éveikben járókra jellemző szorongást kapunyitási pániknak hívja a szakirodalom. Hogyan érinti mindez a fiatal magyar diplomásokat?
A oktatási minisztérium évek óta packázik azokkal a külföldi diákokkal, akik az egyetem mellett dolgoznak, és a törvény szerint anyagi támogatás járna nekik. Tóth Milus, aki egy pizzériában pincérkedik, miközben tengerbiológusnak tanul, perre vitte a dolgot.