Az elmúlt több mint tíz évet tekintve az idén a legmagasabb a felsőoktatásba jelentkezők száma. Legtöbben az ELTE-re mennének, dobogós a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem.
Attól még, hogy a modellváltó egyetemek elveszítik közintézmény jellegüket, nagyon is közügy, hogy mi történik velük. Öt egyetem aktuális helyzetét összegezzük: ezek közül három még nem váltott modellt, egy most fog, egy pedig jól demonstrálja, hogy mi az alapítványi rendszer rákfenéje.
Modellváltás vagy állami fenntartás? EU-s pénzek vagy a magyar kormány jóindulata? Sok múlhat azon, hogy ki lesz az ország legnagyobb egyetemének következő rektora, de a jelöltek nem nyilatkoznak, és a programjuk sem nyilvános. A Qubit megszerezte a három pályázatot.
Van-e értelme az irodalom, a filozófia, a holt nyelvek tanításának, vagy csak az olyan szakokra van szükség, amikre piaci igény mutatkozik? Miért és hogyan változtak meg az egyetemek az elmúlt évtizedekben, és ez milyen társadalmi hatásokkal jár? Aki válaszol: K. Horváth Zsolt társadalomtörténész, a Szívképzés című tanulmánykötet szerzője.
Január 1-től új szervezeti struktúrában működik a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem. A Jövő Egyeteme projekt keretében többek között jogutód nélkül szűnik meg az Elméleti Intézet is.
Fizikai támadások érték a novemberi újvidéki tragédiára emlékező diákokat, válaszul a hallgatók egyetemi karokat foglaltak el. A diákokat bántalmazók között Aleksandar Vučić elnök pártjának tagjai voltak.
Shalini Randeria 2021 óta töltötte be ezt a tisztséget a Bécsben működő egyetemen.
Pottelsberghe augusztus 1-jétől négy évig látja majd el az egyetem rektori és elnöki feladatait. A célja, hogy a Budapest Corvinus Egyetem Európa legjobb, legvonzóbb egyetemei közé tartozzon.
A felsőoktatásért felelős államtitkár helyett az a Ratatics Péter képviselheti a fenntartót a rektorválasztó ülésen, aki megüzente a szenátusnak, hogy a modellváltást szorgalmazó Charaf Hassant támogatja az egyetem konzisztóriuma – bár annak ilyen állásfoglalás nem tartozik a hatáskörébe.
Az MCC hiába magánoktatási intézmény, 2020 óta annyi közpénzt kapott ajándékba, amennyit az állam a teljes magyar felsőoktatásra költ. Hogy jutottunk el az európai egyetemalapítási hullámoktól az ultrajobboldali ideológiai kiképző központok aranykoráig?
A tanulmányok elvégzését és az egyetemen végzett diplomások arányát ugyanakkor nem befolyásolja a fű rekreációs célú legalizálása, állítja egy friss kutatás.
Az USA és egyben a világ egyik legrangosabb egyeteme szerint az MTA volt elnöke „zseniális matematikus és elméleti informatikus”, akinek a kombinatorikában végzett úttörő munkássága az emberiséget szolgáló alkalmazásokhoz vezetett.
Csodájára járnak Sárváry Márk módszerének az egyik legrangosabb amerikai egyetemen, a Cornellen: mint kiderült, a diákközpontú megközelítés csökkenti a hallgatók és az oktatók terheit is, miközben az eredmények sem romlanak.
Alig van verseny a hazai egyetemek doktori iskoláiba jelentkezők között; egyetemi oktatók szerint szinte bárkit felvesznek, aki bizonyítani szeretne. A megalázóan alacsony ösztöndíjak mellett ennek is szerepe van abban, hogy a hallgatók jelentős részének végül nem sikerül fokozatot szerezni.
A PhD-hallgatóknak legalább a fele a fokozatszerzés előtt abbahagyja a képzést, ami a Qubitnek nyilatkozó egyetemi oktatók szerint a megalázóan alacsony PhD-ösztöndíjakkal, az egyetemi fejkvótákkal, tanszéki konfliktusokkal, sőt esetenként a hallgatókat érő abúzussal van összefüggésben.