A két budapesti iskola több helyet rontott az előző évhez képest, de ez már az európai diákokat a korábbiakhoz képest hátrébb soroló Brexit hatásának is betudható.
Teljesen helytálló a magyar egyetemek idei ranglistás helyezése. Nekünk egyetlen reális mércénk van, a kelet-közép-európai egyetemek. Nemhogy az angolszász, de még a középmezőnyben lévő európai egyetemekkel sem érdemes összemérni a mieinket – mondja Fábri György, az ELTE felsőoktatás-kutatója.
A Times Higher Education által összeállított World University Rankings 2023 szerint 10 magyar egyetem került a legjobb 1500 közé. Az Oxford az első, a Harvard a második a listán.
Hét év után megszűnik a CEU budapesti székhelyű startup-inkubátora, az InnovationsLab, már nem fogadnak új jelentkezőket, a programban jelenleg résztvevő diákok 2022 októberében végeznek majd.
Évről évre diákok tízezreinek életpályáját dönti el, hogy felveszik-e őket a megcélzott egyetemi szakra. De vajon igazságos-e a felvételi rendszer? A felvételi pontszám akkor működik, ha megbízhatóan előre jelzi a későbbi egyetemi teljesítményt – két kutató most azt vizsgálta, mennyire működik ez a mérőszám Magyarországon.
Az előadások több száz fős hallgatóságát nehéz interakcióra bírni, pedig létezik csodafegyver: a klikker, amivel a tanárok azonnali kérdéseket tehetnek fel a diákoknak, vagy megszavaztathatják őket. Az eszközt az USA legmenőbb egyetemein is használják, Magyarországon viszont ritka, mint a fehér holló. Ha volt már a kezedben klikker, akár itthon, akár külföldön, írd meg tapasztalataidat a Qubitnek!
Bár 2005 óta világszerte többségben vannak a nők az egyetemeken, a jól fizető munkákat biztosító szakokon és később a magas presztízsű tudományos pozíciókban továbbra is a férfidominancia jellemző – derül ki a Times Higher Education és az UNESCO friss jelentéséből.
Legalább hetven egyetemi tanár és előadó mondott le a Kabul Egyetemen, miután kinevezték a 2008-ban újságíró-alapképzést végzett Mohammad Gajratot. Egyik első intézkedésével kitiltotta a női hallgatókat, akik a húszezres diákság csaknem felét adták.
A legjobb magyar egyetem, a Szegedi Tudományegyetem két éve még a 470. helyen állt, de az idei rangsorban már csak az 551-560. hely között szerepel a rangos listán. Javítani egy magyar intézménynek sem sikerült, de többen még hátrébb kerültek a sorban.
Felbonthatatlan nemzetközi szerződések, csak kétharmados többséggel módosítható törvények, zsarolási potenciált rejtő hitelek – a kormány igyekszik minden eszközzel bebetonozni a kínai egyetem helyét Budapesten. Az MTA köztestületi tagjai szerint a lehetséges vesztesek a magyar felsőoktatás, a magyar adófizetők és Magyarország nyugati kapcsolatai.
Az újonnan létrehozott magyar óriás-agráregyetemről kiszoruló ökológiai gazdálkodás világszerte egyike a legkurrensebb képzéseknek, derült ki a Greenpeace Magyarország és a Védegylet közös nemzetközi online konferenciáján.
A bonyolult pontrendszer miatt megnehezedett a munkavállalás és megnövekedtek a felsőoktatás költségei is. A brit egyetemekre idén 58 százalékkal kevesebb magyar diák jelentkezett, mint tavaly.
A Concordia Egyetem egyik diákját mélyen megrázta, hogy amikor kapcsolatba akart lépni az online kurzusairól ismerős professzorral, kiderült róla, hogy halott. Az egyetem megőrizte az előadásairól tartott felvételeket, és azokat játszotta vissza a diákoknak. Mennyire etikus ez? És mennyire legális?
A kínai mobilgyártó az infokommunikációs kutatás-fejlesztési projektek egyik legbőkezűbb szponzora a felsőoktatásban: dollárok százmillióit költi a világ egyetemein. Csakhogy a kínai állammal szorosan összefonódó cég nyugati terjeszkedését nem mindenki nézi jó szemmel. Valóban nemzetbiztonsági kockázatot jelent a cég, ami a magyar felsőoktatásban is megvetette a lábát?
Szeptember 21-én, az ENSZ nemzetközi békenapján a koronavírus elleni harc mellett egy másik, egyre aktuálisabb problémáról is meg kell emlékezni: a távolságtartást a katonai szervezetek is erőltetik, így teret nyerhetnek a halálos autonóm fegyverek. Ezek technológiai alapjait az egyetemeken fektetik le, sokszor a hallgatók és kutatók tudta nélkül.
A cég az egyetemi tandíj árának töredékéért készítené fel a fiatalokat a legfelkapottabb technológiai munkákra, mindössze hat hónap alatt, hogy ne kelljen végigszenvedniük a teljes felsőoktatást.
Az amerikai elnök új rendelete értelmében a kutatók, az egyetemi oktatók, az orvosok, valamint a techcégek dolgozóinak jelentős része az év végéig nem léphet be az Egyesült Államok területére. Trump az amerikai munkaerőt részesítené előnyben, de ezzel a jelentős részben bevándorlókra épülő gazdaságot veszélyezteti.
A legalizálásban élen járó amerikai állam fűbiznisze akkorára nőtt, hogy szükség mutatkozik diplomás kenderológusokra.
A Times Higher Education legfrissebb rangsorát a brit Oxford és Cambridge vezeti az amerikai Stanford előtt, de a kiadvány a Brexit miatt visszaszoruló mobilitás mellett a Magyarországéhoz hasonló populista kormányok tevékenységétől is félti az európai egyetemi élet virágzását.
A világ egyetemein Kínától Kubán át Fehéroroszországig lehet gendertanulmányokat folytatni. A magyar kultuszminisztérium betiltaná a képzést.
Több neves kutató szerint az ELTE úgy részesíti előnyben a saját oktatóit az ösztöndíjak elbírálásakor, hogy a többieket álproblémákra hivatkozva ellehetetleníti. Demeter Márton kommunikációkutató szerint ezt az egyetem egy magas beosztású alkalmazottja is beismerte.
A világ egyik legjobb egyetemén a magyarok a legsikeresebbek, ami a felvételi arányokat illeti. A legfrissebb adatok szerint a magyarok nemcsak az összes többi külföldit, de még az angol diákokat is lekörözték.
Az Arizonai Egyetem folyamatosan figyeli, melyik hallgatója mit vásárol, mikor megy moziba, mennyi időt tölt az órákon, a könyvtárban vagy a szobájában. A cél nemes, a módszer vitaható, az eredmény nem túl meggyőző.
Az állami segítséggel fenntartót váltó Zsigmond Király Egyetem december közepétől Milton Friedman nevét viseli. Az új név az intézmény szellemi irányváltását is jelzi. A névadó a közelmúlt gazdaságtörténetének egyik legnagyobb hatású, ugyanakkor legmegosztóbb alakja.