Csörgőkígyó levágott feje mart csaknem halálra egy texasi férfit

2018.06.08. · tudomány

A hüllőkben a harapóreflex olyan erős, hogy még órákkal a halál beállta után is működésbe léphet – erről nem tudott az a férfi, aki egy csörgőkígyó tetemétől próbált megszabadulni. Mentőhelikopterrel szállították kórházba.

Lefejezett csörgőkígyó mart meg egy férfit a kertjében még májusban – pontosabban a levágott fejben lépett működésbe a harapóreflex. A férfi és az állat kertészkedés közben találkoztak, ekkor az előbbi levágta az utóbbi fejét egy ásóval, majd tíz perccel később megpróbált megszabadulni a tetemtől.

Az egyik felétől sikerült is, a fej azonban megharapta, és olyan súlyos állapotba került, hogy végül mentőhelikopterrel szállították a negyven kilométerrel arrébb lévő Corpus Christibe, ahol ellenszérumot kapott. Addigra már görcsök kínozták, a marás helye elfeketült és megdagadt, az áldozatnak pedig belső vérzése volt. A texasi csörgőkígyó mérge rendkívül hatékony: hemotoxinokból áll, a marás helyén roncsolja a szöveteket, így akár végtagvesztéshez is vezethet a kígyómarás.

Egy ilyen texasi csörgőkígyó (crotalus atrox) levágott feje juttatta kórházba a férfit
photo_camera Egy ilyen texasi csörgőkígyó (crotalus atrox) levágott feje juttatta kórházba a férfit Fotó: Wikimedia Commons

A kígyók akár órákkal a haláluk után is képesek marni – ahogy a testük is tekereghet még egy darabig a fej leválasztása után, úgy a fej is megmozdulhat. Bruce Jayne, a Cincinnati Egyetem biológusprofesszora szerint ilyenkor ugyanazzal a jelenséggel találkozunk, mint a fej nélkül szaladgáló csirke esetében: egyes akciók az agy közreműködése nélkül is működésbe léphetnek.

Bár azt hinnénk, viszonylag ritkán támadnak halott kígyók élő emberekre, ez még csak nem is számít különösen kirívó esetnek: Jayne szerint biológusokkal sűrűn előfordul az ilyesmi, ezért az elpusztult kígyókat ugyanolyan körültekintéssel kezelik, mint az élőket.