Az ökörbéka és a barna fakígyóként is ismert siklófaj együttesen 6500 milliárd forintnyi kárt okozott 1986 óta, az ökológiai károkon túl a mezőgazdasági termés tönkretételével és költséges áramkimaradások okozásával.
És ha nincs, hogyan hallanak? És ha rosszul hallanak, a társaik hogyan tudják dekódolni a sziszegésüket? És hogyan veszik észre a rájuk leselkedő veszélyt?
Amerikai kutatók friss megfigyelése szerint a faj egyedei ezzel a módszerrel a siklóféléknél eddig nem ismert módon küzdenek meg a függőleges terepakadályokkal.
Antropológusok videóra vették, ahogy egy óriáskígyó elragad egy hatéves csuklyásmajmot, de a társai 20 másodperc alatt koordinált válaszcsapással hiúsítják meg a zsákmányolást. A kutatók szerint a jelenet alátámasztja az elméletet, miszerint a ragadozóktól való félelem miatt alkottak közösségeket a főemlősök.
Egy frissen felfedezett viperaféle a Harry Potter-regények egyik szereplőjéről, Mardekár Malazárról kapta a nevét, ezzel tucatnyira bővült a Harry Potter-univerzum tagjairól elnevezett fajok listája. Léteznek jedihangyák és Gyűrűk ura-szereplőkről elnevezett fajok is bőven.
Az ellenmérget mindeddig kígyók befogásával és a mérgük lecsapolásával állították elő, ami költséges,veszélyes és drága. Holland és indiai kutatók most őssejtekkel, laboratóriumi körülmények között állítottak elő mérget.
A figyelmes autósok lassítottak, de a videó nyugtalanító véget ér.
Az evolúció semmit nem „tesz” ok nélkül, de van, amikor egy-egy szerv vagy viselkedésbeli vonás visszamarad. Ezek vagy elveszítik a funkciójukat, vagy úgynevezett spandreleknek tekinthetők, semmilyen adaptív funkciót nem látnak el, csak melléktermékként jelennek meg a törzsfejlődésben.
A 99 millió éves kígyó az első, amelyről biztosan tudjuk, hogy erdős környezetben élt. A gyantába keveredett példány a Tyrannosaurusok előtt élt, a lelet jól mutatja, hogy milyen keveset változtak a kígyók az évmilliók során.
Tíz perccel az után, hogy a kertészkedő férfi ásóval levágta a csörgőkígyó fejét, a fej visszatámadt. Nem kirívó az eset.