A világ leghosszabb mérgeskígyó faját fedezhették fel a Fülöp-szigeteken
A kutatók azt hitték, csak egy nagyra nőtt királykobra, de kiderült, új fajra bukkantak.
A kutatók azt hitték, csak egy nagyra nőtt királykobra, de kiderült, új fajra bukkantak.
A felfedezés újraírhatja a boák és pitonok evolúciójáról szóló elképzeléseket.
Temetkezési helyek közelén bukkantak óriási sziklarajzokra a dél-amerikai folyó mentén.
Kiderült, hogy az idősebb kígyók gyakrabban adnak bele apait-anyait a színlelt haláltusájukba, mint a fiatalabbak, ami arra is utal, hogy a módszer működik.
Az Ecuador amazóniai régiójában talált északi zöld anakonda nőstényei 6 méternél is hosszabbra nőnek, és genetikailag jobban különböznek más zöld anakondáktól, mint az emberek a csimpánzoktól.
A legismertebb kígyók többségét két kategóriába lehet sorolni: a gyorsabb lecsapók, illetve a megfontoltabb kitörők közé.
Dzsehutiemhatot halála után Ízisz, Nephthüsz, Imentet és kígyók is védelmezték, a sírt mégis kifosztották.
Az intenzív mezőgazdálkodás miatt szorultak ki élőhelyeikről, mára szinte csak a Kiskunságban és a Hanságban maradtak fenn.
A legendás filmszínészről pókot és hangyát is neveztek már el.
Georgia államban legalábbis, igaz, ott hét olyan kígyó él, amely az emberre is veszélyt jelenthet.
Egy műkígyóval tréfálták meg az állatok egy csoportját, és megfigyelték, milyen reakciókat és milyen sorrendben adnak a fenyegetésre.
Eddig úgy hitték, hogy a nőstény kígyóknak kész pokol a párosodás, a felfedezéssel azonban a hüllőnász értelmezésének egészen új távlatai nyílnak meg.
Az ökörbéka és a barna fakígyóként is ismert siklófaj együttesen 6500 milliárd forintnyi kárt okozott 1986 óta, az ökológiai károkon túl a mezőgazdasági termés tönkretételével és költséges áramkimaradások okozásával.
És ha nincs, hogyan hallanak? És ha rosszul hallanak, a társaik hogyan tudják dekódolni a sziszegésüket? És hogyan veszik észre a rájuk leselkedő veszélyt?