Magyar kutatók kiderítették, hogyan szeretnek beszélgetni a csecsemők

Már csecsemőkorban is elvárják egymástól az emberek, hogy a mondanivalójuknak valódi információtartalma legyen. Erre a következtetésre jutottak a CEU egyévesekkel kísérletező kutatói, akik a rangos Nature Scientific Reports című szaklapban tették közzé eredményeiket. 

A magyar kutatók kétszereplős animációs kisfilmeket vetítettek egyéves, beszélni még nem tudó csecsemőknek. A kísérletbe negyven kisbabát vontak be. 

A csecsemőknek vetített, alig félperces filmek egyikében a nonfiguratív szereplők ugyanabban a hanghordozásban ismételgették ugyanazt az egymástól hallott dallamos hangsort. A másikban viszont más-más hangsorokkal, különböző hanghordozásban közöltek egymással információszerű, de legalábbis annak hangzó tartalmakat. 

Mit értenek a csecsemők az emberi beszédből?Fotó: CEU / Nature Scientific Reports

A rövid animációkban fontos szerep jutott egy labdának is. A játék pontos helyét mindig csak az egyik szereplő ismerte. A labdát a két kis tároló egyike alá helyezte az „itt a piros, hol a piros” nevű közismert szemfényvesztő trükk módjára. Ha az animációban szereplő kis figurák eltérő hangsorokkal kommunikáltak egymással, a babák – a gesztusaik alapján – elvárták, hogy a labda helyét nem ismerő szereplő megtalálja a játékot. Amikor viszont mindkét figura ugyanazt a dallamos hangsort ismételgette, a csecsemők nem is remélték, hogy a labda előkerül. 

A kísérlet arra világít rá, hogy a csecsemők feltehetően jóval többet értenek az emberi beszédből – annak dallama, hangzása, hangulata alapján –,  mint azt eddig feltételezték. 

A kutatást végző Tauzin Tibor és Gergely György emellett remélik, hogy kísérletük az anyanyelv-elsajátítás folyamatát is segít jobban megérteni. A kutatás a gépi kommunikáció és a gépi szövegelemzés fejlődését is elősegítheti.

Gépi szövegelemzésről írt cikkünk itt olvasható: