Brutális pénzből gazdálkodhatott a Veszprém, mégis letaszították a trónról

Hiába a rekordösszegű költségvetés Veszprémben, az utóbbi idők teljesítményétől jelentősen elmaradt a kézilabdacsapat idei szereplése. A Szeged 2007 után ismét elnyerte a magyar bajnoki címet, ám a BL négyes döntő szereplésre még várnia kell. A 2017/18-as európai kupákon induló magyar csapatok 25 százalékkal több pénzből gazdálkodhattak 2017-ben, mint egy évvel korábban.

Még mielőtt belemerülnénk a számokba, pár szót az adatokról és a csapatok szerepléséről. Csakúgy, mint a korábbi elemzéseinknél (magyar labdarúgó NB1-es csapatok gazdálkodása) most is elsősorban a csapatokat üzemeltető cég beszámolójában, illetve a sportegyesületi beszámolóban található adatokból dolgoztunk, amelyek a 2017. január 1-je és december 31-e közötti időszakot tükrözik (tehát nem egyenlő egy kézilabdaszezon lebonyolítási időszakával, ami ugyebár adott év őszétől következő év tavaszáig tart). A sportegyesületi beszámolóra azért volt szükség, mert a labdarúgástól eltérően a kézilabdánál nem minden profi klub mögött áll gazdasági társaság. Egy klub költségvetésének meghatározását a már korábban megszokott módon becsültük meg: összeadtuk a különböző bevételeket, majd ebből levontuk a mérleg szerinti eredményt. A bevételek az eredménykimutatásban felelhető összes bevételt tükrözik, míg a kiadások minden kiadást.

A 2017-18-as szezonban az európai kupaporondon való szereplés a korábbi évekhez képest jóval szerényebbre sikerült. A Bajnokok Ligájában a legjobb nyolc között nem volt magyar csapat, az EHF-Kupa csoportköréig egy magyar csapat sem jutott el.

Mennyi pénzből gazdálkodott a magyar bajnok 2017-ben?

  • Csapat neve: MOL-Pick Szeged
  • Árbevétel: 1394 millió forint (-3 százalék változás 2016-hoz képest)
  • Egyéb bevétel: 527 millió forint (+0,1 százalék)
  • Adózott eredmény: 109 millió forint (-63 százalék)
  • Becsült költségvetés: 1813 millió forint (+9 százalék)
  • Forrás: PICK Kézilabda Zrt. egyszerűsített beszámolójának kiegészítő melléklete, eredménykimutatása, mérlege

A Pick Szeged esetében a PICK Kézilabda Zrt. gazdálkodását vizsgáltuk, amelynek 100 százalékos tulajdonosa a Pick Szeged Zrt., amely a Bonafarm Csoport tagjaként Csányi Sándor OTP elnök-vezérigazgató érdekeltségi köréhez tartozik. 

A csapat, amely 11 év után lett újra magyar bajnok, idén is profittal zárta az évet (akárcsak 2016-ban) annak ellenére, hogy a személyi jellegű kiadások 14 százalékkal növekedtek, míg a bevételek némileg csökkentek. A 2017-es beszámoló azonban elmarad a korábban megszokott részletességtől (persze a korábbi beszámolóknál sem kell mindenre kiterjedő részletezettségre gondolni). Azt ugyan megtudhatjuk, hogy az előző évhez képest növekedett a bérletértékesítés és a mérkőzések jegybevételei, de hogy mennyivel, azt már nem. A korábbi beszámolókból azonban arra fény derül, hogy a 2015-16-os szezonra 826, a 2016-17-es szezonra pedig 952 bérlet kelt el, így a nemrégen befejezett idényben nagyjából 1000 bérletese lehetett a Szegednek. A kiadások legnagyobb százalékát (68 százalék) a bérekre és azok járulékaira költötte a klub, ezeknek az összértéke meghaladta az 1,2 milliárd forintot.

Akcióban Szergej Gorbok a MOL-Pick Szeged FC Barcelona Lassa elleni csoportmeccsén 2018 márciusábanFotó: Javier Borrego/DPPI

A szegedi kézilabdához kapcsolódó hír, hogy a város új multifunkcionális kézilabdacsarnokot is kap, amely majd helyszínül szolgál a magyar-szlovák rendezésű 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokságnak is. 2017-es adatok szerint a csarnok építésének költsége eléri majd a 16 milliárd forintot.

Érdekel, hogy 2016-ban mennyiből gazdálkodott a Szeged és a Veszprém? Klikk ide!

Bajnokságban a második, bevételekben az első

  • Csapat neve: Telekom Veszprém KC
  • Árbevétel: 2561 millió forint (+26 százalék változás 2016-hoz képest)
  • Egyéb bevétel: 1253 millió forint (+94 százalék)
  • Adózott eredmény: -355 millió forint (+37 százalék)
  • Becsült költségvetés: 4169 millió forint (+28 százalék)
  • Forrás: Veszprém Handball Team Zrt. egyszerűsített beszámolójának kiegészítő melléklete, eredménykimutatása, mérlege

A Telekom Veszprém esetében a Veszprém Handball Team Zrt. gazdálkodását vizsgáltuk, amelynek 2017-ben megváltozott a tulajdonosi köre. A korábban 100 százalékos tulajdonjoggal rendelkező Veszprémi Építők Sportegyesület részesedése 48 százalékra zsugorodott, és a többségi tulajdonos a Duna Aszfalt Út- és Mélyépítő Kft. lett. Az említett kft pedig Szíjj László tulajdonában áll, aki A 100 leggazdagabb magyar 2018-as listáján a 17. helyet foglalta el.

Andreas Nilsson átküzdi magát a védőkön a Veszprém THW Kiel elleni BL-meccsén februárbanFotó: AXEL HEIMKEN/dpa Picture-Alliance/AFP

Habár 2017-ben lényegében minden gazdasági mutatóban felülmúlta a korábbi évek eredményeit a Veszprém, az utóbbi három évben közel másfél milliárd mínuszt termelt a működtető cég. Tavaly annak ellenére sem tudott profitot termelni a Veszprém, hogy bevételei a 2016-oshoz képest több mint egymilliárd forinttal nőttek.

Ebből következik, hogy a több mint 4 milliárd forintos költségvetéssel bíró csapat kiadásai is megnőttek, ám nem pont ott, ahol vártuk. A várakozás ugyanis az volt, hogy a személyi jellegű kiadások (kvázi a munkabérek és járulékaik) nőhettek meg, ám azok alig emelkedtek (persze a 2,4 milliárd forint így sem kevés, és aránya a kiadásokon belül majdnem 60 százalék). Ugyanakkor jelentősen nőttek az egyéb ráfordítások alatt futó kiadások, amelyek 2016-hoz képest meghatszorozódtak, több mint 700 millió forintot tettek ki. De, hogy ez pontosan mit takar, azt homály fed, csakúgy mint a bevételek és kiadások összetételét, amelynek részletezését egyáltalán nem taglalja a beszámoló.

A bronzérmes és a többi kupainduló

  • Csapat neve: Grundfos Tatabánya KC
  • Árbevétel: 342 millió forint (+13 százalék változás 2016-hoz képest)
  • Egyéb bevétel: 339 millió forint (+15 százalék)
  • Adózott eredmény: -32 millió forint
  • Becsült költségvetés: 713 millió forint (+20 százalék)
  • Forrás: Tatabányai Kézilabda Kft. egyszerűsített beszámolójának kiegészítő melléklete, eredménykimutatása, mérlege

A Tatabánya 2017-ben alig hatodannyi pénzből gazdálkodhatott, mint a Veszprém, illetve két és félszer kevesebből, mint a bajnok Szeged. A Tatabánya körülbelül 710 millió forintos költségvetése még így is magasabb, mint a többi klubnak (a két nagyot leszámítva). Tulajdonosi szerkezete megosztott: 80 százalékos tulajdonosi hányada van a Tatabányai Kézilabda Klubnak, és 20 százaléka a város önkormányzatának.

Habár a klub kiegészítő melléklete összesen három oldal, a bevételek összetételéről így is több mindent meg lehet tudni, mint a Szeged vagy a Veszprém beszámolójából. A három legmeghatározóbb bevételi forrás a reklámtevékenység, a tao-támogatás és az önkormányzati hozzájárulás. Az említett források a tejes bevétel 80 százalékát teszik ki.  A klubnál a kiadások több mint 70 százaléka a személyi jellegű ráfordításokból adódott.

A Tatabánya mellett a Budakalász (becsült költségvetés: 515 millió forint), a Balatonfüred (becsült költségvetés: 493 millió forint) és a Csurgó (becsült költségvetés: 386 millió forint) indult az EHF-kupában. Az utóbbi három klubból kettőnél is – a Balatonfüre4dnél és a Csurgónál – az egyesületi beszámolóból és annak közhasznossági mellékletéből tudtunk dolgozni. A csurgói klubnál annyi kiegészítő információra bukkantunk, hogy az egyesület gazdálkodásához 113 millió forinttal járult hozzá a látvány-csapatsport támogatás (ismertebb nevén: tao-támogatás). A Balatonfüred esetében a tao-támogatás majdnem 120 millió forint volt, és több mint 41 millió forinttal a füredi önkormányzat is támogatta a csapatot.

A bevételek alapvetően két forrásból származnak: a klasszikus árbevételből, amely tartalmazza például a jegybevételeket, a tévés közvetítési jogdíjakat, valamint a reklámbevételeket. És vannak az úgynevezett egyéb bevételek, amelyek főleg egyszeri tételeket, támogatásokat jelentenek, ide sorolhatók például a tulajdonosi befizetések, a direkt állami és önkormányzati támogatások, illetve a tao-bevételek. Az alábbi ábrán is jól kivehető, hogy a két nagy klub esetében a klasszikus árbevételek még éppen hogy fedeznék a személyi jellegű kiadásokat, azonban a másik négy klubnál az egyszeri nagyobb támogatások nélkül a bérekre sem jutna elegendő pénz.

Mennyiből gazdálkodnak Európa nagyágyúi?

A szóban forgó szezonban a férfi kézilabda Bajnokok Ligájának kölni négyes döntőjébe három francia csapat: a HBC Nantes, a Paris Saint-Germain és a Montpellier, illetve a macedón HC Vardar jutott be. 

A Vardarral kapcsolatban a 2016-17-es szezonban többször is megjegyezték, hogy költségvetése a Veszprémével vetekszik, és nagyjából 10 millió euró környékén mozgott. A francia kluboknál már valamivel frissebb összegek állnak rendelkezésre. A gazdasági lehetőségek szempontjából a párizsi csapat az egyeduralkodó, költségvetése a 2017/18-as szezonban 17,7 millió euróra rúghatott (ez pénteki árfolyamon számolva meghaladja az 5,8 milliárd forintot). A Montpellier 7,5 millió euró (2,47 milliárd forint) körüli összegből gazdálkodhatott a szezonban, ez alatta marad a Telekom Veszprém költségvetésének, míg a Nantes közel 6 millió euróból (1,98 milliárd forintból).

Követed már a Qubitet a Facebookon? Akkor kövesd a Sportértéket is, így elsőként értesülsz a híreinkről!