A magyar futball lassan belefullad a pénzbe, anélkül, hogy komoly eredményt produkálna. Közben annyi pénzből, amennyiből a DVSC futballistái csak botladoznak, Győrben világverő kézilabdacsapatot építettek.
A BL négy legjobbja közé jutott külföldi csapatok közül kettő is szerényebb költségvetésből gazdálkodhat, mint a Veszprém, amelynek most a magyar bajnokság sem sikerült. A fejnehéz magyar kézis szcéna gazdálkodását vizsgáltuk.
A huszonötezer lakosú Siófok csapata sorra igazolja a nemzetközileg elismert kézilabdásokat, ami elsősorban a társaságiadó-kedvezménynek, a taónak köszönhető. Visszaélés vagy okoskodás a rendszer? Tényleg a magyar utánpótlást szolgálja az adókedvezmény?
Nemzetközi szinten is nagyvonalú költségvetésből gazdálkodhattak tavaly a legjobb magyar női kézilabdaklubok, némelyik másfélszer annyi pénzből, mint az előző évben. Egyszeri támogatások és tao-pénzek nélkül azonban a legtöbben még a béreket sem tudnák kifizetni.
Kevésnek bizonyult a Veszprém 2,7 milliárd forintos bevétele, mert a kiadások még ezt az összeget is jóval meghaladták, így a 2015-ös évhez hasonlóan tavaly ismét több mint félmilliárdos veszteséget könyvelhettek el a bakonyiak. A Szeged a bevételeit tekintve elkezdte a felzárkózást a Veszprémre, és mivel a kiadásait is kordában tartotta, közel 300 milliós nyereséggel zárta a 2016-os évet.