A sikerek ellenére még mindig veszteséges a Veszprém

A Pick Szeged esetében a PICK Kézilabda Zrt. gazdálkodását vizsgáltuk, melynek tulajdonosi szerkezete megváltozott 2015-höz képest, mert a Tisza Volán SC 5%-os részesedését a Pick Szeged Zrt. megvásárolta, így az 2016 utolsó napján egyedüli 100%-os tulajdonosa volt a Tisza-partiaknak. A Telekom Veszprém csapatát 2015-höz hasonlóan, tavaly is a Veszprém Handball Zrt. üzemeltette.

A két klub 2015-ös gazdasági helyzete egyértelműen azt támasztotta alá, hogy a Veszprém minden fontosabb gazdasági mutatója közel a duplája a Szegedének. Ez a „kétszeres szorzó” a két klub 2016-os beszámolói alapján a bevételek tekintetében már a múlté, de ha a kiadásokat nézzük, a Veszprém még mindig lényegesen többet költ mint a Szeged. Lássuk a részleteket!

Annak ellenére, hogy a Telekom Veszprém tavaly is és idén is magyar bajnok és kupagyőztes lett, továbbá a férfi kézilabda Bajnokok Ligájában ezüstérmes volt 2016-ban (idén ismét bejutott a négyes döntőbe és harmadik lett), ráadásul második lett a SEHA-liga 2016/17-es kiírásában (2015/16-ban meg is nyerte), több mint 566 millió forintos veszteséget termelt. A céges beszámoló szerint a klub bevételei elérték a 2,68 milliárd forintot, amely 23%-kal haladja meg a 2015-ös bevételeket. A bevételek legnagyobb részét (több mint 70%-ot) a belföldi értékesítés nettó árbevétele adta. Az is kiderült a beszámolóból, hogy a névadó Magyar Telekom Nyrt. 200 millió forinttal támogatta a klubot, a Magyar Kézilabda Szövetségtől (MKSZ) pedig 300 millió forintot kapott, továbbá társasági adó (TAO) támogatásból 460,5 millió forint folyt be a kasszába. Ugyanakkor az atlatszo.hu által a Magyar Villamos Művektől kikért támogatási listából tudható, hogy az MVM 2016-ban 170 millió forintos támogatást folyósított a csapatnak.

A kiadások legnagyobb hányadát, csak úgy mint tavaly, a személyi jellegű ráfordítások vitték el.A 2,38 milliárd forintos személyi jellegű kiadások részletezéséből az is kiderül, hogy a többség egyszerűsített formában, ekho-ként kapja a fizetését, hiszen ez 1,77 milliárdot tett ki (a maradék összeg túlnyomó része a bérjárulékokból jön). A további egyéb kiadások és ráfordítások 872 millió forintra rúgnak. Itt a legnagyobb összeget az ügynöki szolgáltatás ráfordításai teszik ki, közel 150 millió forintot, továbbá bérleti díjként 99,5 millió forintot, szállás és utazásköltségre pedig több mint 80 millió forintot költött a Veszprém (utóbbi három tétel az anyagjellegű ráfordítások között szerepel).

Jöjjön most a Mol-Pick Szeged és lássuk, hogy hol is szűkül az olló a két klub között! A 2015-ös évet, csak úgy mint a Veszprém, negatív pénzügyi eredménnyel zárta (a 2015-ös beszámolóban még 223 milliós veszteség szerepelt, ám ezt utólagosan 182,6 millió forintos veszteségre korrigálták), de a tavalyi évben már nyereséget ért el a Szeged. A 298 millió forintos nyereség főleg a bevételek nagyarányú növekedésének köszönhető (közel 65%). A teljes bevétel 1,96 milliárd forint volt, ami azt is jelenti, hogy a két klub közötti kétszeres szorzó ennél a mutatónál eltűnt (70% a Veszprém bevételeinek). 2016-ban a tulajdonos egy egyszeri 391 millió forintos befizetést hajtott végre a saját tőke rendezése miatt. A beszámolóból többek között az is kiderül, hogy 2015-höz képest jelentősen nőttek a reklámtevékenységből fakadó bevételek (83,48%) és a 2016/17-es szezonra már 952 fő vásárolt bérletet, amely 126 bérletessel több mint ami a 2015/16-os évadban volt. Pontos számokat a Szeged nem közöl, hogy mekkora összeget kapott az MKSZ-től, de azt a beszámoló megjegyzi, hogy az összeget, a BL szereplés után kapott összeggel együtt (EHF folyósítja) az egyéb bevételeknél tüntette fel. Szponzori és a Magyar Olimpia Bizottságtól kapott támogatásból 51 millió forint folyt be a kasszába.

A kiadási oldalon csak úgy mint a Veszprémnél a személyi jellegű ráfordítások viszik el a legtöbb pénzt. Ugyanakkor nagy változás, hogy amíg 2015-ben ezek a kiadások még a teljes értékesítés nettó árbevételét is meghaladták, addig tavaly a bevételek nagymértékű növekedésének köszönhetően már lefedik a  személyi jellegű ráfordítások. A Veszprémével összehasonlítva a kiadásokat, itt még megmaradt a kétszeres szorzó.

Összességében elmondható, hogy a Veszprém hiába növelte bevételeit, a kiadásai is ezzel arányosan növekedtek, így ismételten több mint félmilliárdos negatív eredményt ért el, működéséhez 3,25 milliárd forint kellett. A Szeged ugyanakkor pozitív évet zárt köszönhetően annak, hogy bevételei összességében 60 százalékkal, 770 millió forinttal növekedtek 2015-höz képest. A klub 1,66 milliárd forintból gazdálkodott 2016-ban. Tehát látható, hogy a két klub teljes gazdálkodást tekintve a "kétszeres szorzó" a Veszprém javára még mindig megvan.

Visszatérve az idei BL kiírására a Szegedet a francia PSG búcsúztatta a legjobb nyolc között és június 3-án a Veszprém is a francia alakulattal csapott össze a Final4 elődöntőjében, ahol a magyar alakulat maradt alul. Érdemes azonban tudni, hogy a PSG költségvetése a handnews francia internetes kézilabda portál szerint a 2016/17-es szezonra 17,4 millió euró, azaz 5,4 milliárd forint volt. A másik elődöntőben a spanyol Barcelona csapott össze a macedón Vardar Szkopjeval, amely kluboknak a gazdálkodása a Veszpréméhez hasonló, 9-11 millió euróra tehető.