A Ferencváros futballcsapatának becsült költségvetése átlépte az 5 milliárd forintot 2017-ben, ehhez képest csalódás, hogy a majdnem egymilliárddal szegényebb Videoton elhappolta előle a bajnoki címet. Az viszont mindkét csapatról elmondható, hogy lenne még hova fejlődniük az átláthatóságban, hiszen milliárdos tételekkel dobálóznak csak úgy a beszámolójukban. Nézzük az NB1 első felének gazdálkodását!

Cikksorozatunk előző részében már megvizsgáltuk a most zárult bajnokság 7-12. helyezettjeinek gazdálkodását, ez itt olvasható.

A múltkorihoz hasonlóan a klubok költségvetését minden esetben úgy becsültük meg, hogy az árbevételt és az egyéb bevételeket összeadtuk, majd ebből kivontuk az adózott eredményt.

6. Puskás Akadémia (Puskás Futball Club Kft.)

• Árbevétel: 2521,3 millió forint
  
• Egyéb bevétel: 181,5 millió forint
  
• Adózott eredmény: 201,9 millió forint
  
• Becsült költségvetés: 2500,9 millió forint
  
• Pályán elért helyezés: 6.
  
• Pénzügyi helyezés: 3.
  
• Alul/felülteljesítés: -3.

Ma már senki nem lepődik meg azon, hogy Felcsúton focibirodalom épül, hiszen a Pancho Arénát elsőként adták át, és azóta is évről évre a legnagyobb költségvetésű klubok között van a Puskás Akadémia. A most zárult szezonban a DVTK után talán a legnagyobb csalódást okozták, ami a bajnokság lezárása után Pintér Attila edző állásába került.

A PAFC csapatát működtető gazdasági társaság nem sokat árul el magáról, az évről évre a faluba érkező komoly tao-támogatásokat például nem ez a cég, hanem a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (FUNA) könyveli el. A 2017/18-as szezonban ez majdnem 6 milliárd forintot tett ki. Vagyis egyáltalán nem ért véget Felcsút fejlődése, ezt a támogatást további beruházásokra használhatják majd. A fenti körülmények között talán meglepő, hogy a Puskásnak is van 430 milliós adóssága.

5. DVSC (DVSC Futball Zrt.)

• Árbevétel: 719,9 millió forint
  
• Egyéb bevétel: 306,2 millió forint
  
• Adózott eredmény: -631,3 millió forint
  
• Becsült költségvetés: 1657,4 millió forint
  
• Pályán elért helyezés: 5.
  
• Pénzügyi helyezés: 7.
  
• Alul/felülteljesítés: +2.

Debrecenben épült a kétezres évek magyar sikercsapata, amely a Bajnokok Ligája és az Európa Liga csoportkörét is megjárta. Az utóbbi években azonban már sokkal inkább anyagi gondokról, csökkenő költségvetésről lehetett hallani Debrecenből. Ez látszik a 2017-es számokból is: becsléseink szerint ma már csak a hetedik legnagyobb összegből gazdálkodik a Loki. Az pedig még rosszabb hír a tulajdonosoknak, hogy az adózott eredmény több mint 630 milliós veszteséget mutatott, ami miatt a cég saját tőkéje is megfeleződött.

Pedig Debrecenben minden adott a jó szerepléshez, új stadion is épült a Nagyerdőn, bár ritkán telik meg szurkolókkal. A 108,4 millió forintnyi elkönyvelt jegy-és bérletbevétel így is magasabb az NB1-es átlagnál. A cégnek elmaradása inkább a reklámok terén van, a 130 milliós összeg aprópénz a leggazdagabbakhoz képest. A bevétel legnagyobb része, 437 millió forint a vagyoni értékű jogok hasznosításából ( a Szerencsejáték Zrt.-től és a tévés jogdíjakból származó bevételből) származik, ezt az összeget az MLSZ osztja szét. A bajnokság második felében végzett kluboknál már láthattuk, hogy nem egy esetben a büdzsé jelentős részét adta ez a tétel, a jelek szerint nincs ez másként Debrecenben sem.

4. Budapest Honvéd (Honvéd FC Kft.)

• Árbevétel: 1004,9 millió forint
  
• Egyéb bevétel: 939,1 millió forint
  
• Adózott eredmény: 129,6 millió forint
  
• Becsült költségvetés: 1814,4 millió forint
  
• Pályán elért helyezés: 4.
  
• Pénzügyi helyezés: 5.
  
• Alul/felülteljesítés: +1.

2017-ben hatalmas meglepetés volt a Honvéd bajnoki címe, ez a tavalyi pénzügyi eredményeken is megmutatkozott, hiszen harmadával emelkedett a kispestiek költségvetése 2016-hoz képest. Az 1,8 milliárdos költségvetés mellett az év végén majdnem 200 milliós adósságállománya volt a Honvédnak.

Az árbevétel bontásakor azon már meg sem lepődünk, hogy Kispestre is a vagyoni értékű jogok vitték a pénzt, 786,2 millió forintja származott ebből a forrásból a csapatot üzemeltető cégnek. Ezen felül 87,5 milliónyi reklámot vonzott be a bajnokcsapat, és a 41,7 milliós jegybevétel is karcsú volt, hiszen az előbb láttuk, hogy Debrecenben ennek több mint a duplája folyt be a kasszába.

3. Újpest (Újpest 1885 Futball Kft.)

• Árbevétel: 736,8 millió forint
  
• Egyéb bevétel: 868,6 millió forint
  
• Adózott eredmény: -183,2 millió forint
  
• Becsült költségvetés: 1788,6 millió forint
  
• Pályán elért helyezés: 3.
  
• Pénzügyi helyezés: 6.
  
• Alul/felülteljesítés: +3.

Rögtön egy fontos megjegyzés az Újpestről: az NB1-ben egyedüliként júliustól júliusig tart az üzleti évük, vagyis náluk csak a 2016. július 1-től 2017. június 30-ig terjedő időszakról vannak adataink.

Az az Újpest számaiból is látszik, hogy jelentős tulajdonosi hozzájárulás kellett a költségvetéshez, ezt jelzi a komoly egyéb bevétel, aminek a legnagyobb része, 541 millió forint egy korábbi tulajdonosi hitel elengedése volt, amit itt tüntetett fel a cég. Emellett 728 millió forint értékben tőkét is kellett emelnie a belga tulajdonosnak.

A fentiek után az már nem meglepő, hogy Újpesten is több mint félmilliárdot hozott a konyhára a vagyoni értékű jogok hasznosítása az MLSZ-en keresztül, ezzel a költségvetés legnagyobb szeletét jelentette. Közben az alig 40 milliós jegy- és bérletbevételre nem lehet büszke a klub, a 120 milliós elszámolt összeg játékosfigyelésért pedig szintén a nyugat-európai tulajdonosoktól és testvérkluboktól érkezhetett. Az egyéb bevételek között feltűnik még egy 116,8 milliós tétel játékoseladásként, de a korábbi céltartalék felszabadítása is majdnem 100 millió forintot tett ki.

2. Ferencváros (FTC Labdarúgó Zrt.)

• Árbevétel: 2527 millió forint
  
• Egyéb bevétel: 2831 millió forint
  
• Adózott eredmény: 75,7 millió forint
  
• Becsült költségvetés: 5282,3 millió forint
  
• Pályán elért helyezés: 2.
  
• Pénzügyi helyezés: 1.
  
• Alul/felülteljesítés: -1.

Pénzügyileg szinte minden mutatószámban kiemelkedik a magyar bajnokságból a Ferencváros: a csapat becsléseink szerint 5,3 milliárd forintból gazdálkodott 2017-ben, ebből pedig lassan már a nemzetközi színtéren is illene felmutatni valamit. A Fradi büdzséjében szinte egyenlő arányban szerepelt a klasszikus piaci és az egyéb bevétel.

A legtöbbet a kereskedelmi bevételek tették ki, az 1,2 milliárdos összeg mellett majdnem ugyanennyi jött a szponzoroktól és a reklámozóktól. Már itt, az árbevételben feltűnik egy 400 millió forintos egyéb tétel, de ez még semmi ahhoz képest, amit az egyéb bevételeknél látunk. Ott ugyanis a 2,8 milliárdos összegről csak annyit árult el a klub, hogy közel 400 millió érkezett az MLSZ-től (elképzelhető, hogy itt is a vagyoni értékű jogok ellenértékeként), illetve 152,2 milliót kaptak az UEFA-tól.

A fennmaradó 2,3 milliárdot elintézik annyival, hogy „különféle egyéb bevétel”. Ennek egy része érkezhetett jó eséllyel a tulajdonos FTC-től, amely például 1,4 milliárdos költségvetési támogatást is kapott 2017-ben, de az egyesület beszámolójában sem szerepel konkrétan, hogy mekkora összeget juttattak a focicsapatot működtető cégnek. Vagyis eljutottunk oda, hogy hiába kell a gazdasági társaságnak minden évben beszámolót készítenie, ha költségvetésének közel a felét becsomagolhatja az „egyéb” csoportba, akkor annak nincs túl sok értelme. Persze ezzel nincs egyedül a Fradi, de erre majd még visszatérünk.

Az FTC Labdarúgó Zrt. kiadásait nézve az látszik, hogy a cég csak a személyi jellegű kifizetésekre majdnem 3,2 milliárdot költött el. Persze ez nem mind a játékosok zsebébe ment, hiszen itt szerepel minden alkalmazott bére a takarítónőtől a pályamunkásig. Az összegből viszont látszik, hogy nem túlzás, amiről olvasni lehetett korábban, hogy a külföldi sztárjátékosok nem ritkán 10-20 ezer eurót is megkeresnek havonta az NB1-ben.

További érdekesség, hogy az FTC tulajdonában van még egy társaság, az FTC Kereskedelmi Kft., amely a csapathoz köthető termékek kis- és nagykereskedelmét intézi. Ez tavaly 258,8 milliós bevétel mellett 46,8 milliós veszteséget mutatott ki, vagyis úgy tűnik, hogy egyáltalán nem nagy biznisz a Fradi-termékek forgalmazása.

1. Videoton FC (Fehérvár FC Kft.)

• Árbevétel: 3277,6 millió forint
  
• Egyéb bevétel: 1373,4 millió forint
  
• Adózott eredmény: 248,8 millió forint
  
• Becsült költségvetés: 4402,2 millió forint
  
• Pályán elért helyezés: 1.
  
• Pénzügyi helyezés: 2.
  
• Alul/felülteljesítés: +1.

Ugyan a Fradi költségvetése nagyjából egymilliárddal nagyobb, nem volt meglepetés a Videoton bajnoki címe sem, hiszen anyagi lehetőségeit tekintve ez a csapat is évek óta kiemelkedik a magyar mezőnyből. A székesfehérvári klub klasszikus árbevétele magasabb volt, mint a Ferencvárosé, így kevésbé támaszkodott az egyéb bevételekre.

A csapat a szponzoroktól és reklámozóktól majdnem 2,2 milliárd forintos bevételre tett szert, ehhez jött majdnem 470 milliós közvetítési jogdíj, de játékoseladásból is beszedtek 245 milliót.

A Fradihoz hasonlóan már az árbevételnél feltüntettek egy 337,5 milliós, nem részletezett egyéb tételt, de ezen felül az egyéb bevételeknél is a legnagyobb tétel, 900 millió forint „egyéb támogatás” volt. Vagyis ugyanazt látjuk, mint a Fradinál: a 4,4 milliárdos teljes büdzsé több mint negyedével kapcsolatban semmilyen további információt nem árulnak el. A székesfehérvári önkormányzat 121 millió forinttal támogatta a klubot, ez szintén az egyéb bevételek között jelenik meg, akárcsak a hasonló összegű tao-támogatás.

És a tanulság

Ahogy a magyar bajnokság 1-12. helyezettjeinek gazdálkodását vizsgáló cikkeinkből kiderült, tavaly tovább javult a magyar fociklubok pénzügyi helyzete, a tizenkettőből tíz csapat növelni tudta a költségvetését 2016-hoz képest.

A két élcsapat, a Fradi és a Videoton meglógott a mezőnytől, ezt az előnyt idén a pályán is érvényesíteni tudták. Az azonban nem teljesen világos, honnan van ez a rengeteg pénz náluk. Lassan ennyiből már a nemzetközi kupákban is fel kellene mutatni valamit, hiszen a régióban is kimagasló összegből gazdálkodnak.

Facebookon is követed a Qubit-et? Lájkold a Sportértéket is!

A cikk első része itt olvasható:

link Forrás